Ugrás a tartalomhoz

X Window System

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
X Window System
A twm, az X11-gyel szállított alapértelmezett ablakkezelő
A twm, az X11-gyel szállított alapértelmezett ablakkezelő

Fejlesztőeredetileg az Athena Projekt (MIT), ma az X.Org Foundation
Első kiadás1984. június 19.[1]
Legfrissebb stabil kiadásX.Org Server 21.1.26[2]
(2026. november 10.)
Legfrissebb fejlesztői
kiadás
X.Org Server 26.0.99.904 (26.1.0 RC4)[3]
(2026. november 10.)
Operációs rendszerUnix, Unix-szerű operációs rendszerek, OpenVMS; megvalósítások macOS-re és Windows-ra is
Platformplatformfüggetlen
Kategóriaablakozó rendszer, hálózati megjelenítési protokoll
LicencMIT-licenc
Kódtárhttps://gitlab.freedesktop.org/xorg
A X Window System weboldala

Az X Window System (röviden X11 vagy egyszerűen X) bittérképes megjelenítőkhöz készült ablakozó rendszer és hálózati megjelenítési protokoll, amely elsősorban a Unix-szerű operációs rendszereken terjedt el. Az X 1984-ben a Massachusetts Institute of Technology (MIT) Athena Projektjének keretében született;[4][1] protokollja 1987 szeptembere óta a 11-es főváltozatnál tart, innen az X11 név.[5] A fejlesztést 2004 óta az X.Org Foundation irányítja; a referencia-implementáció, az X.Org Server szabad szoftver, az X pedig hagyományosan az MIT/X licenc alatt jelenik meg.[6][7]

Az X csak az alapvető építőelemeket adja: ablakok rajzolását és mozgatását a képernyőn, valamint az egér és a billentyűzet kezelését. A felhasználói felület kinézetét nem írja elő, azt az ablakkezelők, a programkönyvtárak és az asztali környezetek határozzák meg, ezért az X-alapú felületek nagyon különbözők lehetnek.[8][9] Legfontosabb jellegzetessége a hálózati átlátszóság: a programot futtató gép különbözhet attól a géptől, amelynek a képernyőjén a program megjelenik. A 2010-es évek közepétől a Linux-disztribúciók és az asztali környezetek fokozatosan a Wayland protokollra tértek át; az X11-alkalmazások ott az XWayland kompatibilitási rétegen keresztül futnak tovább.[10][11]

Kliens–szerver modell

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Egyszerű példa: az X-szerver a helyi billentyűzetről és egérről fogadja a bemenetet, és a képernyőre rajzol. A böngésző és az egyik terminálemulátor a felhasználó gépén fut, a másik terminálemulátor egy távoli számítógépen, de azt is a felhasználó gépéről kezelik.

Az X kliens–szerver felépítésű. Az X-szerver kezeli a grafikus munkahelyet (X-szóhasználattal display-t): egy vagy több képernyőt, a billentyűzetet és a mutatóeszközt. A programok, az X-kliensek, az X-protokollon keresztül kérik tőle ablakok létrehozását és a rajzolást, és tőle kapják a bemeneti eseményeket. Egy szerver egyszerre több klienst is kiszolgálhat, és egy kliens több szerverrel is tarthat kapcsolatot.[9] Az X-szerver lehet egy számítógép videókimenetét vezérlő rendszerprogram, egy másik ablakozó rendszer ablakában futó alkalmazás vagy önálló hardver (X-terminál).[12]

Az elnevezés a megszokott szóhasználathoz képest fordítottnak tűnik, hiszen a „szerver” a felhasználó előtt álló gépen fut, a „kliens” pedig akár egy távoli, nagy teljesítményű számítógépen. Az X azonban az alkalmazás szemszögéből nevezi meg a szerepeket: a grafikus munkahely eszközeit vezérlő szerverprogram szolgáltatásait veszik igénybe a kliensprogramok.[9] A protokoll aszinkron, a kliensnek nem kell minden kérés után a szerver válaszára várnia; ez volt az egyik fő különbség az elődnek tekintett W rendszerhez képest.[1]

Hálózati átlátszóság és távoli használat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korábbi megjelenítési protokollok többségétől eltérően az X-et kifejezetten hálózati használatra tervezték. Az X-protokoll egy megbízható adatátvitelt biztosító alsóbb rétegre épül (eredetileg TCP/IP-re vagy DECnetre), így a kliens és a szerver futhat ugyanazon a gépen, de a hálózat két különböző pontján is: a számítás és a megjelenítés más-más gépen történhet.[9][13] Ugyanazon a gépen a mai implementációk Unix domain socketen keresztül kapcsolódnak; az X.Org Server az 1.17-es változat óta alapértelmezésben nem is fogad TCP/IP-kapcsolatot, csak helyit.[14]

Távoli gépen futó grafikus program a gyakorlatban legtöbbször SSH-n keresztül, X11-továbbítással (ssh -X) jeleníthető meg a helyi gépen, így a forgalom az SSH titkosított csatornáján halad.[15] Ez nem azonos egy teljes távoli asztallal: a távoli programok egyenként, saját ablakukban jelennek meg a helyi asztalon. A szerver nem fogad kapcsolatot bárhonnan; a jogosultságot a gépnevek listáján alapuló xhost vagy a titkos „magic cookie”-t használó xauth szabályozza, mert különben bárki rajzolhatna a képernyőre, és figyelhetné a billentyűleütéseket.[16]

Ablakkezelők, programkönyvtárak, asztali környezetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Xfce asztali környezet X alatt

Az X szándékosan csak a protokollt és a grafikai alapműveleteket határozza meg; nem ír elő felhasználói felületet, például a gombok, a menük vagy az ablakok címsorának kinézetét.[8] Az ablakok elhelyezkedését, méretét és átfedését egy külön program, az ablakkezelő (window manager) vezérli, amely maga is ugyanolyan kliens, mint a többi: bármikor lecserélhető, és nem is feltétlenül kell futnia. A tervezők az ablakkezelési stratégiát is nyitva hagyták (azt sem rögzítették, hogy az ablakok átfedhetik-e egymást), részben azért, hogy a gyártók a saját, megszokott felületüket vihessék át X alá; ez segítette a rendszer elterjedését, de sokféle ablakkezelő keletkezett.[9] Az egyszerű, X-szel szállított twm-től a csempéző ablakkezelőkön át az összetett környezetekig sokféle megoldás létezik.

Az alkalmazások a felületi vezérlőelemeket (gombokat, beviteli mezőket, listákat) programkönyvtárakból, úgynevezett widget-készletekből veszik. Az első ilyen az Athena Projektben fejlesztett Athena-könyvtár volt, ezt az Open Software Foundation Motif csomagja követte, később a GTK és a Qt terjedt el. Mivel minden program a maga választotta könyvtárat használja, a felület nem áll össze egységes egésszé; ez vezetett az asztali környezetek kialakulásához, amelyek az ablakkezelő mellé egységes kinézetű alkalmazásokat is adnak. Ismertebb asztali környezetek a CDE (Common Desktop Environment), a KDE, a GNOME és az Xfce.[16]

Előzmények és kezdetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az X11R1 egy Sun számítógépen

Az 1980-as évekre több gyártó is kínált grafikus felhasználói felülettel rendelkező programokat, ezek azonban egy-egy géptípus sajátosságaira épültek, és csak nagy munkával lehetett őket más gépre átvinni, ezért igény mutatkozott egy egységes grafikus rendszerre.[9] Az X neve arra utal, hogy a W nevű ablakozó rendszer utódja: 1984 júniusában Robert W. Scheifler (MIT Laboratory for Computer Science) a W kódjának egy részét felhasználva, szinkron helyett aszinkron protokollal írt ablakozó rendszert a DEC VS100 megjelenítőjéhez, és az MIT Athena Projektjének levelezőlistáján X néven mutatta be.[1] Az Athena Projektben a DEC a kezdetektől aktívan részt vett,[9] és az IBM is támogatta.[17]

Scheifler mellett a DEC munkatársa, Jim Gettys volt az X egyik kulcsfigurája.[17][8] A rendszer gyorsan fejlődött; az első széles körben hozzáférhető változat X10R4 néven 1986-ban jelent meg, és a forráskód szabadon hozzáférhető volt.[9]

X11 és az X Consortium

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A protokollt ezután alaposan átdolgozták; a 11-es főváltozat első kiadása (X11R1) 1987. szeptember 15-én jelent meg.[5] Az új protokoll nem volt kompatibilis az X10-zel, a 10-es főváltozat azonban hamar kihalt, a 11-es pedig azóta is tovább fejlődik.[9] Simson Garfinkel 1989-ben az Athena Projekt „eddigi legfontosabb eredményének” nevezte az X-et; a DEC 1200 szoftvermérnököt állított az X saját Unix-változatára (Ultrix) és a VMS-re való átültetésére.[17]

1988-ban számos nagy számítógépgyártó támogatásával megalakult az X Consortium, amelynek fő feladata az X szabvány gondozása és terjesztése volt;[9] igazgatója Scheifler lett.[18] Az 1994-es X11R6 után a konzorciumtól a gondozást a The Open Group vette át,[19] amely 1998-ban az X11R6.4-et a korábbinál szigorúbb licenc alatt adta ki: eszerint a kódot terjesztéssel bevételt szerzőknek licencdíjat kellett volna fizetniük. Az Open Group nyilvánosan azt is kifogásolta, hogy a díjat nem fizető XFree86 projekt semmivel sem járul hozzá a fejlesztéshez.[20] 1998 szeptemberében azonban visszatért a korábbival lényegében azonos licenchez.[19]

XFree86 és az X.Org Foundation

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az XFree86 projekt X-szervere hosszú ideig a szabad Unix-szerű rendszerek, köztük a Linux egyik legelterjedtebb X-megvalósítása volt; kódjának túlnyomó része hagyományosan az MIT/X licencet használta.[16][6] A projekt 2004 elején, közvetlenül a 4.4-es kiadás előtt új licencre (XFree86 1.1) tért át, amely valószínűleg nem egyeztethető össze a GNU GPL-lel; ennek nyomán a fejlesztők és a felhasználók szinte mind elfordultak az XFree86-tól;[6] az OpenBSD például bejelentette, hogy az új licencű kódot nem veszi át.[21] Az XFree86 fejlesztése még néhány évig folytatódott, utolsó kiadása a 2008. december 15-i 4.8.0 volt.[22]

2004 januárjában megalakult az X.Org Foundation, amely 2004 áprilisában az XFree86 4.4RC2-re és az X11R6.6-ra építve kiadta az X11R6.7-et;[7] ebbe kifejezetten csak az új XFree86-licenc alá nem eső fájlok kerültek be, így a GPL-kompatibilitás megmaradt.[6] A 2000-es évek elején az X-et átdolgozták, hogy megoldják a „hibás” betűkészlet-architektúra, az elégtelen kétdimenziós grafika és a késleltetés problémáit;[23] az X11R7-sorozattól a kiadások moduláris felépítésűek. Az utolsó összesített kiadás a 2012. június 6-i X11R7.7, a nyolcadik moduláris kiadás volt; azóta az összetevők külön-külön jelennek meg, és X11R7.8 kiadását nem tervezik.[5][24]

Utód: a Wayland és az átállás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A szabad szoftveres grafikus rendszerekben az X-szerver vagy a Wayland-kompozitor áll a középpontban

Az X helyére szánt Wayland protokoll 1.0-s változata 2012 októberében jelent meg.[25] A Waylandben nincs külön megjelenítőszerver: a kompozitor maga a megjelenítőszerver, ez kezeli a képernyőt és a bemeneti eszközöket.[26] A régi X11-programokat az XWayland futtatja, egy X-szerver, amely a Wayland-kompozitor alatt „rootless” módban működik, vagyis az X-ablakok a többi ablak között, egyenrangúként jelennek meg.[27]

A Red Hat Enterprise Linux (RHEL) a 8-as változattól a legtöbb felhasználási esetben a Waylandet tette alapértelmezetté, a 9-esben elavultnak nyilvánította az X.Org Servert, 2023 novemberében pedig bejelentette, hogy a RHEL 10-ből az XWayland kivételével eltávolítja az X.Org Servert és a többi X-szervert. A cég hangsúlyozta, hogy az X11 mint protokoll az XWaylandben továbbra is támogatott, az X.Org Server pedig csak az egyik implementációja.[10] A RHEL 10.0 kiadási megjegyzései szerint az X.Org Server ki is került a rendszerből, az X11 protokoll azonban megmaradt, így a legtöbb X-alkalmazás az XWaylanden keresztül továbbra is futtatható.[28] A RHEL 10-re épülő rendszerekből, például az AlmaLinux 10-ből így hiányzik az X.Org-kiszolgáló és a TigerVNC szerver, ezeken a grafikus távoli eléréshez a GNOME beépített, RDP-alapú távoli asztali szolgáltatása (GNOME Remote Desktop) használható.[29]

A GNOME a 49-es változatban (2025) alapértelmezésben kikapcsolta az X11-munkamenetet,[30] a Fedora Linux 43 pedig már nem tartalmazza a GNOME X11-es csomagjait, a felhasználókat automatikusan a Wayland-munkamenetre állítja át.[31] A 2026 márciusában megjelent GNOME 50-ből az X11-támogatás teljesen kikerült: X11-munkamenettel már nem lehet bejelentkezni, de az X11-alkalmazások az XWaylanden keresztül továbbra is futnak.[32] A KDE 2025 novemberében jelentette be, hogy a Plasma 6.8 csak Waylanddel fog működni, a Plasma X11-munkamenetét 2027 elejéig támogatja; az X11-programok és az X11-továbbítás az XWaylanden keresztül ezután is használhatók.[11]

Az X.Org Server fejlesztése ennek ellenére folytatódik: 2026 novemberében is jelent meg belőle és az XWaylandből biztonsági javításokat tartalmazó kiadás.[2][33]

Korlátok és kritikák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az X-et kezdettől sok kritika érte. Hania Gajewska, Mark S. Manasse és Joel McCormack 1990-ben Why X Is Not Our Ideal Window System címmel tanulmányban elemezte a protokoll hibáit,[34] az 1994-es UNIX-HATERS Handbook pedig egy teljes, szándékosan „X-Windows” című fejezetet szánt a rendszer problémáinak.[35] Gyakori kifogás volt az egységes felület hiánya: mivel minden program más widget-készletet használhat, az alkalmazások kezelése eltérhet, és a különböző könyvtárak több memóriát igényelnek.[16] A kliens és a szerver szétválasztása többletterheléssel jár: Gettys és Packard 2004-ben úgy értékelte, hogy az X teljesítményét, különösen lassú hálózaton, gyakran az oda-vissza üzenetváltások késleltetése korlátozza.[23]

Az X11 protokollt az alkalmazások egymástól való elkülönítése nélkül tervezték: minden kliens, amely csatlakozhat az X-szerverhez, a többi alkalmazás bemenetéhez és kimenetéhez is hozzáfér. Egyetlen rosszindulatú program így naplózhatja a billentyűleütéseket (például a beírt jelszavakat), és képernyőképet készíthet más alkalmazások ablakairól. A GNOME egyik fejlesztője 2015-ben ezért úgy fogalmazott, hogy az X11 „lehetetlen biztonságossá tenni”, és a valódi homokozóhoz Waylandre van szükség.[36] X alatt az alkalmazásokat elkülönítő eszközök, például a Firejail, ezért a programot egy külön, beágyazott X-szerverhez (Xpra vagy Xephyr) kapcsolják, hogy ne érje el a fő X-szervert.[37] Ugyanez a kockázat az SSH-s X11-továbbításnál is fennáll: aki a távoli gépen hozzáfér a felhasználó X-hitelesítő adataihoz, a továbbított kapcsolaton át elérheti a helyi képernyőt, és például figyelheti a billentyűleütéseket.[15]

Ha az X-szerver emelt (root) jogosultsággal fut, egy hibája jogosultság-kiterjesztésre is lehetőséget adhat: a CVE-2018-14665 jelű sebezhetőség például az 1.20.3 előtti X.Org Servernél a helyi konzolon bejelentkezett, jogosultság nélküli felhasználóknak root jogot adott.[38][39]

Az X kanonikus implementációja az X.Org Foundation által fejlesztett X.Org Server. 2004-ig a szabad Unix-szerű rendszereken az XFree86 volt a legelterjedtebb változat, azóta az ebből leágazott (forkolt) X.Org Server.[6][7]

Az X nem csak Unix alatt létezik: az OpenVMS DECwindows nevű grafikus felülete is X-re épül.[9] Az Apple a Mac OS X 10.5–10.7 változatokhoz X11.app néven szállított X-szervert; ennek utódja a nyílt forráskódú XQuartz, amely a macOS-en futó X.Org-változatot fejleszti.[40] A Windows nem tartalmaz X-szervert, de több külső megvalósítás létezik, például a szabad Cygwin/X, amely a Cygwin részeként az X.Org Server 21.1-es változatát tartalmazza,[14] vagy az Xming. Ha egy saját ablakozó rendszerrel rendelkező operációs rendszeren fut X-szerver, az X-asztal megjelenhet egy külön ablakban, vagy „rootless” módban, amikor az X-ablakok a gazdarendszer ablakai között jelennek meg.[27]

A Wayland-alapú rendszereken az XWayland biztosítja az X11-kompatibilitást; az X.Org Server mellett ennek is önálló kiadásai jelennek meg.[33]

A kézikönyvoldal szerint a rendszer helyes nevei: X, X Window System, X Version 11, X Window System, Version 11 és X11.[13] Az „X Windows” alak (a később megjelent Microsoft Windows mintájára) hivatalosan nem elfogadott, mégis gyakran előfordul, a magyar szakirodalomban is;[9] a UNIX-HATERS Handbook szándékosan, provokatív céllal használta.[35]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 4 Robert W. Scheifler (1984. június 19.). "window system X" (angol nyelven). window@athena levelezőlista (Talisman-archívum). Hozzáférés: 2026. november 20.
  2. 1 2 Olivier Fourdan (2026. november 10.). "[ANNOUNCE] xorg-server 21.1.26" (angol nyelven). xorg-announce levelezőlista. Hozzáférés: 2026. november 20.
  3. ↑ Alan Coopersmith (2026. november 10.). "[ANNOUNCE] xorg-server 26.0.99.904" (angol nyelven). xorg-announce levelezőlista. Hozzáférés: 2026. november 20.
  4. ↑ Steiner, Jennifer G.; Geer Jr., Daniel E. (1988). "Network Services in the Athena Environment". Proceedings of the Winter 1988 Usenix Conference (angol nyelven).
  5. 1 2 3 Alan Coopersmith (2012. június 6.). "[ANNOUNCE] X11R7.7" (angol nyelven). xorg-announce levelezőlista. Hozzáférés: 2026. november 20.
  6. 1 2 3 4 5 David A. Wheeler (2014. február 16.). "Make Your Open Source Software GPL-Compatible. Or Else" (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. november 20.
  7. 1 2 3 "X.Org Foundation releases X Window System X11R6.7" (angol nyelven). LWN.net. 2004. április 7. Hozzáférés: 2026. november 20.
  8. 1 2 3 Scheifler, Robert W.; Gettys, Jim (1986-04). "The X Window System". ACM Transactions on Graphics (angol nyelven). 5 (2): 79–109. doi:10.1145/22949.24053. hdl:1721.1/149636. {{cite journal}}: Check date values in: |date= (súgó)
  9. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Szeberényi Imre, ed. (1998). Bevezetés a UNIX operációs rendszerbe (PDF) (4. bővített ed.). Budapest: BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék. 48–50. o. Hozzáférés: 2026. november 20.
  10. 1 2 Carlos Soriano (2023. november 24.). "Red Hat Enterprise Linux 10 plans for Wayland and Xorg server" (angol nyelven). Red Hat. Hozzáférés: 2026. november 20.
  11. 1 2 "Going all-in on a Wayland future" (angol nyelven). KDE Blogs. 2025. november 26. Hozzáférés: 2026. november 20.
  12. ↑ Quercia, Valerie; O'Reilly, Tim (1990). X Window System User's Guide (angol nyelven). Sebastopol: O'Reilly & Associates. ISBN 978-0-937175-14-9.
  13. 1 2 "X – a portable, network-transparent window system" (angol nyelven). X.Org Foundation. 2005-02. Hozzáférés: 2026-11-20. {{cite web}}: Check date values in: |date= (súgó)
  14. 1 2 "Cygwin/X" (angol nyelven). Cygwin. Hozzáférés: 2026. november 20.
  15. 1 2 "ssh(1)" (angol nyelven). OpenBSD kézikönyvoldalak. Hozzáférés: 2026. november 20.
  16. 1 2 3 4 Mileff Péter (2010. október 17.). "Unix/Linux rendszergazdai ismeretek: A grafikus felület (előadásdiák)" (PDF). Miskolci Egyetem. Hozzáférés: 2026. november 20.
  17. 1 2 3 Simson L. Garfinkel (1989-05). "Ripples Across the Academic Market" (PDF) (angol nyelven). Technology Review. 9–13. o. Hozzáférés: 2026-11-20. {{cite web}}: Check date values in: |date= (súgó)
  18. ↑ Robert W. Scheifler, James Gettys (1996). X Window System: Core and Extension Protocols: X Version 11, Releases 6 and 6.1 (angol nyelven). Digital Press. ISBN 1-55558-148-X.
  19. 1 2 Christopher Browne. "X11R6.4 Sample Implementation Changes and Concerns" (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. november 20.
  20. ↑ "X Statement" (angol nyelven). LWN.net. 1998. április 2. Hozzáférés: 2026. november 20.
  21. ↑ Theo de Raadt (2004. február 16.). "XFree86 license". openbsd-misc (Mailing list) (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. november 20.
  22. ↑ "The Current XFree86 Release: 4.8.0" (angol nyelven). The XFree86 Project. Hozzáférés: 2026. november 20.
  23. 1 2 Gettys, James; Packard, Keith (2004). "The (Re)Architecture of the X Window System" (PDF). Proceedings of the Linux Symposium (angol nyelven). Vol. 1. Hozzáférés: 2026. november 20.
  24. ↑ "Releases/7.8" (angol nyelven). X.Org Foundation. Hozzáférés: 2026. november 20.
  25. ↑ Kristian Høgsberg (2012. október 22.). "Wayland and Weston 1.0". wayland-devel (Mailing list) (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. november 20.
  26. ↑ Kristian Høgsberg. "Wayland Architecture" (angol nyelven). Wayland. Hozzáférés: 2026. november 20.
  27. 1 2 Kristian Høgsberg. "X11 Application Support" (angol nyelven). Wayland. Hozzáférés: 2026. november 20.
  28. ↑ "Removed features: xorg-x11-server is removed from RHEL 10". Red Hat Enterprise Linux 10.0 Release Notes (angol nyelven). Red Hat. Hozzáférés: 2026. november 20.
  29. ↑ "Távoli asztal Linux VPS-en: XFCE, xrdp és VNC". aWh. Hozzáférés: 2026. november 20.
  30. ↑ "GNOME 49 Release Notes: What's new for developers" (angol nyelven). The GNOME Project. Hozzáférés: 2026. november 20.
  31. ↑ "Changes/WaylandOnlyGNOME" (angol nyelven). Fedora Project Wiki. Hozzáférés: 2026. november 20.
  32. ↑ Liam Proven (2026. március 19.). "GNOME 50 debuts with X11 axed, Wayland front and center" (angol nyelven). The Register. Hozzáférés: 2026. november 20.
  33. 1 2 "[ANNOUNCE] xwayland 24.1.15" (angol nyelven). xorg-announce levelezőlista. 2026. november 10. Hozzáférés: 2026. november 20.
  34. ↑ Gajewska, Hania; Manasse, Mark S.; McCormack, Joel (1990-10). "Why X Is Not Our Ideal Window System". Software: Practice and Experience (angol nyelven). 20 (S2). {{cite journal}}: Check date values in: |date= (súgó)
  35. 1 2 Don Hopkins. "The X-Windows Disaster" (angol nyelven). Art.Net. Hozzáférés: 2026. november 20.
  36. ↑ Alexander Larsson (2015. február 17.). "First fully sandboxed Linux desktop app" (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. november 20.
  37. ↑ "X11 Guide" (angol nyelven). Firejail. 2016. február 26. Hozzáférés: 2026. november 20.
  38. ↑ "CVE-2018-14665" (angol nyelven). National Vulnerability Database. Hozzáférés: 2026. november 20.
  39. ↑ Ionut Ilascu (2018. október 26.). "Trivial Bug in X.Org Gives Root Permission on Linux and BSD Systems" (angol nyelven). BleepingComputer. Hozzáférés: 2026. november 20.
  40. ↑ "XQuartz" (angol nyelven). The XQuartz Project. Hozzáférés: 2026. november 20.

Ez a szócikk részben vagy egészben a X Window System című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]