Ugrás a tartalomhoz

Mekkai nagymecset

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
mekkai nagymecset
szent mecset
al-Maszdzsid al-Harám
a mecset a zarándoklat idején
a mecset a zarándoklat idején
TelepülésMekka
Építési adatok
Megnyitás638
Építési stílusiszlám építészet
Hasznosítása
Felhasználási terület
  • congregational mosque
  • tájékozódási pont
  • oktatási intézmény
  • mecset
Alapadatok
Magassága137,5 m
Alapterület356 800 m²
Elhelyezkedése
mekkai nagymecsetszent mecset (Szaúd-Arábia)
mekkai nagymecsetszent mecset
mekkai nagymecset
szent mecset
Pozíció Szaúd-Arábia térképén
é. sz. 21° 25′ 21″, k. h. 39° 49′ 34″21.422500°N 39.826111°EKoordináták: é. sz. 21° 25′ 21″, k. h. 39° 49′ 34″21.422500°N 39.826111°E
Térkép
mekkai nagymecset
szent mecset weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz mekkai nagymecset
szent mecset témájú médiaállományokat.

A mekkai nagymecset (arabul: ٱلْـمَـسْـجِـد ٱلْـحَـرَام, al-Maszdzsid al-Harám, vagyis szent mecset) a szaúd-arábiai Mekkában található mecset, amely az iszlám világ első számú szent helye. Ide kell a muszlimoknak életükben legalább egyszer elzarándokolni, és a világ minden részén e mecset irányába fordulva (kibla) imádkoznak napjában többször is.

A város központjában fekvő mecset a világ legnagyobb mecsetje,[1] és a 2010-es évek végén is jelentős felújításokon és bővítéseken megy keresztül.

Történet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A muszlimok alapján Isten megparancsolta Ábrahámnak, hogy építsen egy szentélyt a számára. A Koránt idézve Ibráhím (Ábrahám) és Iszmáíl (Izmáel) felemelték a "Ház" alapjait (a Kába szentély elődjét) ekképpen fohászkodva Istenhezː „Urunk! Fogadd el tőlünk (ezt a szolgálatot)! Bizony Te vagy a Mindent Halló és a Mindentudó. Urunk! Tégy minket olyanokká, akik alávetik magukat Neked, és a leszármazottainkat olyan közösséggé, amely aláveti magát Neked! Mutasd meg nekünk a szertartásainkat, s engesztelődj meg irántunk!” [2]

Miután Ábrahám megépítette a Kábát, egy angyal hozta el neki a Fekete Kőt, egy égi kőt, amely a hagyomány szerint az égből a közeli Abu Qubays hegyre esett. Miután elhelyezte a Fekete Kőt a Kába keleti sarkában, Ábrahám kinyilatkoztatást kapott, amelyben Isten elmondta az idős prófétának, hogy most el kell mennie és hirdetnie az emberiségnek a zarándoklatot, hogy az emberek eljussanak ide Arábiából és távolabbról is, tevén vagy gyalog.[3]

Sok száz évvel később, 630-ban Mohamed és Ali összetörték a bálványokat a Kábában és környékén, így véget ért a Kába politeista pogány használata, és újra monoteista szentélyként kezdett működni.[4][5][6][7] 638-ban I. Omar kiépítette a Szent Mecsetet.

Az épület első nagy felújítása 692-ben történt Abd al-Malik bin Marván megbízása alapján.[8] A 8. század végére a mecset régi, fából készült oszlopait márvány oszlopokkal cserélték ki, és az imacsarnok szárnyait mindkét oldalon meghosszabbították egy minaret hozzáadásával.[9][10]

A középkor folyamán többször felújították és bővítették a mecsetet. A mecset első 20. századi átépítésekor, 1932 és 1953 között hozzácsatolták a Szafa és Marva, a két szent hegy közötti összekötő utat és teljes hosszában befedték. A Szafa és a Marva így ma már a nagymecset része.[11] Az épület további jelentős felújítása 1955 és 1973 között zajlott. Ebben a felújításban további négy minaret került hozzáadásra, a mennyezetet felújították és a padlót mesterséges kővel és márvánnyal helyettesítették.

1979. november 20-án a mecsetbe fanatikus vallási felkelők hatoltak be, akik a Szaúd-dinasztia megdöntésére szólítottak fel. Túszokat ejtettek, majd az ezt követő ostromban több száz ember halt meg.[12][13]

Ezek az események megrázkódtatták az iszlám világot, mivel az erőszak szigorúan tilos a mecseten belül.

1988-tól 2005-ig több minaret épült, majd 2008-ban az Abdullah király újra bejelentette a mecset bővítését. A bővítési projekthez akkor 40 milliárd riált (10 milliárd eurót) különítettek el.

2015. szeptember 11-én legalább 111 ember halt meg és 394 sérült meg, amikor egy daru ráomlott a mecsetre.[14][15] Az építési munkálatokat az incidens után felfüggesztették, és az olajárválság idején a pénzügyi problémák miatt szüneteltették. Az építkezést végül két évvel később indították újra 2017 szeptemberében.[16]

Az építmény

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Imára hívás a mecsetben (videó)

Az építmény jelenlegi szerkezete a 16. századra nyúlik vissza. Kilenc minaretje van, amelyek 89 m magasak.

A mecset 356 800 m²-es (35,68 hektár) területtel rendelkezik, belső és külső imahelyeket foglalja magában. A zarándoklat alatt legfeljebb 820 ezer hívőt tud magába fogadni. Mivel a mecsetet több éve bővítik, a befejezése után 456 000 m² lesz, és 1,2 millió hívő számára biztosít helyet. A minaretek számát tizenegyre emelik. A projekt költsége 80 milliárd szaúdi riál (mintegy 20 milliárd euró).

Fontosabb részei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mecset a haddzs célpontja és olyan fontos helyszíneket is magába foglal, mint a Kába szentély, a Fekete kő, a Zamzam-kút, a Maqam Ibrahim.

  • A Kába szentély egy kocka alakú épület a nagymecset középpontjában és az iszlám egyik legszentebb helye,[17] a zarándoklat, az iszlám rituálék és ima központja.[17][18][19]
  • A fekete kő a Kába keleti sarokköve, és fontos szerepet játszik a zarándoklatban.[20][21]
  • A Maqam Ibrahim egy sziklát foglal magába, ahol a muszlim hagyomány alapján Ábrahám állt, amikor a Kábát építette; állítólag a lábnyoma ma is látható [22]
  • A Szafa és Marva két sziklás, kisebb domb volt, ahol Ábrahám 2. felesége, Hágár kereste a vizet a csecsemő fiának, Izmáelnek. Ma egy 400 méteres fedett galéria vezet a két sziklatömb között.
  • A Zamzam-kút az a vízforrás, amely hagyomány szerint csodával határos módon keletkezett a Szafa és Marva között.

Galéria

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Kába-szentély körüli zarándokok 2014-ben (videó)
A zarándokok mozgásának iránya

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ https://www.bbc.com/news/world-middle-east-34231620
  2. ↑ Korán 2: 127-128
  3. ↑ Korán 22ː27
  4. ↑ Mecca: From Before Genesis Until Now, M. Lings, pg. 39, Archetype
  5. ↑ Concise Encyclopedia of Islam, C. Glasse, Kaaba, Suhail Academy
  6. ↑ Ibn Ishaq, Muhammad (1955). Ibn Ishaq's Sirat Rasul Allah – The Life of Muhammad Translated by A. Guillaume. Oxford: Oxford University Press. 88–9. o. ISBN 9780196360331. {{cite book}}: ISBN / Date incompatibility (súgó)
  7. ↑ Karen Armstrong (2002). Islam: A Short History. 11. o. ISBN 0-8129-6618-X.
  8. ↑ Guidetti, Mattia (2016). In the Shadow of the Church: The Building of Mosques in Early Medieval Syria: The Building of Mosques in Early Medieval Syria (angol nyelven). BRILL. 113. o. ISBN 9789004328839. Hozzáférés: 2017. szeptember 17.
  9. ↑ Petersen, Andrew (2002). Dictionary of Islamic Architecture (angol nyelven). Routledge. ISBN 9781134613656. Hozzáférés: 2017. szeptember 17.
  10. ↑ Ali, Wijdan (1999). The Arab Contribution to Islamic Art: From the Seventh to the Fifteenth Centuries (angol nyelven). American Univ in Cairo Press. ISBN 9789774244766. Hozzáférés: 2017. szeptember 17.
  11. ↑ "Great mosque of al-Haram". 2009. július 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. november 5.
  12. ↑ https://choice.npr.org/index.html?origin=https://www.npr.org/templates/story/story.php?storyId=112051155
  13. ↑ "Archivált másolat". 2019. május 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. március 13.
  14. ↑ "Makkah crane crash report submitted". Al Arabiya. 2015. szeptember 14. Hozzáférés: 2015. szeptember 15.
  15. ↑ "King Salman to make findings of Makkah crane collapse probe public". Hozzáférés: 2015. szeptember 14.
  16. ↑ "Saudi Arabia to restart work on $26.6 bln Grand Mosque expansion". Reuters (angol nyelven). 2017. augusztus 17. Hozzáférés: 2019. február 14.
  17. 1 2 Wensinck, A. J; Ka`ba. Encyclopaedia of Islam IV p. 317
  18. ↑ "In pictures: Hajj pilgrimage". BBC News. 2008. december 7. Hozzáférés: 2008. december 8.
  19. ↑ "As Hajj begins, more changes and challenges in store". altmuslim. 11 január 2012 dátummal az eredeti címről archiválva. {{cite web}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)
  20. ↑ Shaykh Safi-Ar-Rahman Al-Mubarkpuri (2002). Ar-Raheeq Al-Makhtum (The Sealed Nectar): Biography of the Prophet. Dar-As-Salam Publications. ISBN 1-59144-071-8.
  21. ↑ Mohamed, Mamdouh N. (1996). Hajj to Umrah: From A to Z. Amana Publications. ISBN 0-915957-54-X.
  22. ↑ M.J. Kister, "Maḳām Ibrāhīm," p.105, The Encyclopaedia of Islam (new ed.), vol. VI (Mahk-Mid), eds. Bosworth et al., Brill: 1991, pp. 104-107.

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Great Mosque of Mecca című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Al-Masdschid al-Harām című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mekkai_nagymecset&oldid=28855927”