Kelet-Timor
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Kelet-timori Demokratikus Köztársaság | |||
| Repúblika Demokrátika Timór Loro Sa'e (tetum nyelven) República Democrática de Timor-Leste (portugálul) Republik Demokratik Timor Leste (indonézül) Democratic Republic of Timor-Leste (angolul) | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Honra, pátria e povo (portugál, „Becsület, haza és nép”) Nemzeti himnusz: Pátria | |||
| Fővárosa | Dili | ||
| Legnagyobb város | Dili | ||
| Államforma | parlamentáris köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | José Ramos-Horta | ||
| Miniszterelnök | Taur Matan Ruak | ||
| Hivatalos nyelv | tetum, portugál | ||
| Függetlenség | 2002. május 20. | ||
| Tagság | Lista ENSZ, IMF, Portugál Nyelvű Országok Közössége, Latin Unió, Csendes-óceáni Fórum (megfigyelő állam), ASEAN | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1 400 638 (2024)[1] | ||
| Becsült | 1,4 millió [2] fő (2025) | ||
| Népsűrűség | 95 fő/km² | ||
| HDI (2023) | 0,634 [3] (142.) – | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14 874 km² | ||
| Rangsorban | 159 | ||
| Víz | elhanyagolható% | ||
| Időzóna | kelet-timori (UTC+9) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | amerikai dollár (USD) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | TMP | ||
| Hívószám | 670 | ||
| Segélyhívó telefonszám | 112 | ||
| Internet TLD | .tl | ||
| Villamos hálózat | 220 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelet-timori Demokratikus Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
|
| |||
Kelet-Timor, hivatalosan Kelet-timori Demokratikus Köztársaság,[4] a tengeri Délkelet-Ázsia egyik országa a Kis-Szunda-szigetcsoportban. Timor sziget keleti feléből, Atauro- és Jaco-szigetekből, és Oecusse régióból, Timor sziget Indonéziához tartozó nyugati részén belüli exklávéból áll. Az ország déli szomszéda Ausztrália, amelytől a Timor-tenger választja el.[5]
Etimológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Timor szigetének neve maláj eredetű, amelynek jelentése kelet, lévén a sziget keletre fekszik.[6]
Földrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kelet-Timor a Kis-Szunda-szigetek külső ívéhez tartozó Timor-sziget keleti felén fekszik, részét képezi a sziget nyugati felének északi partján lévő Okusi exklávé és az Atauro-sziget. A trópusi monszun éghajlatú ország felszínének túlnyomó része változatos hegyvidék. A déli partot mocsaras síkság szegélyezi.
Területe nagyjából Borsod-Abaúj-Zemplén megye kétszerese.
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Timor-szigetet a portugálok 1520-ban fedezték fel, és 1633-ban hozták létre ott első gyarmatukat. A hollandokkal folyó évszázados viszálykodásnak az 1859-es lisszaboni szerződés vetett véget, amely a sziget keleti részét a portugáloknak juttatta. 1942 és 1945 között Indonéziával együtt a sziget is japán megszállás alatt állt. 1945. augusztus 17-én Indonézia kikiáltotta függetlenségét Hollandiától, a Kelet-Timorra visszatért portugálok viszont brutálisan leverték az önállóságot követelő lakosság felkelését. 1973-ban Portugália autonóm tartománya lett.
1975 augusztusában polgárháború robbant ki a teljes függetlenség hívei és az indonézbarátok között. A Kelet-timori Demokratikus Népi Köztársaság függetlenségét 1975. november 28-án kiáltották ki. Kicsit több mint egy héttel később, december 7-én Indonézia megszállta a szigetrészt, a kormány 6000 „önkéntest” küldött a vele rokonszenvezők támogatására. 1976 júliusában Indonézia 27. tartományává nyilvánították. Az ENSZ nem ismerte el Kelet-Timor bekebelezését.
Az 1999. augusztus 30-án megtartott népszavazáson a timoriak többsége a függetlenségre szavazott. A szavazás után az indonézpárti milíciák felégették a fővárost, az infrastruktúra megsemmisült. Ezek után a terület ENSZ-felügyelet alá került.
A teljes függetlenséget 2002. május 20-án nyerte el. Az országot 2002. szeptember 27-én felvették az ENSZ-be. A lakosság helyzete azonban sokat romlott azóta. A stabilitás nem állt helyre, a bandák, a hatalomból kihagyott, egykoron a függetlenségért küzdő csoportok folyamatosan ellenségeskedést szítottak és szítanak. 2006 májusában a hadsereg a ki nem fizetett bérek miatt zavargásokba kezdett, amelyek több száz halálos áldozattal jártak, és csak az év végén sikerült a helyzetet megoldani. Jelenleg az ország északi részén az ingatag békét az INTERFET nevű nemzetközi békefenntartó erő ellenőrzi – kevés sikerrel, a kiszélesedő bűnszervezetek egyre növekvő hatalma miatt.
José Ramos-Horta elnök életveszélyesen megsebesült 2008. február 11-én egy elvetélt puccskísérletben. Gusmão miniszterelnökre is tüzet nyitottak, de ő sértetlenül megmenekült. Az ausztrál kormány azonnal erősítést küldött Kelet-Timorra a rend helyreállítására.
2025. október 26-n Kelet-Timor 11. tagállamként a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagja lett.[7]
Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kelet-Timor unitárius képviseleti köztársaság, kormányformája félelnöki.[8][9]
Alkotmány, államforma
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az alkotmány szerint az államhatalom legfőbb szerve a Diliben ülésező egykamarás nemzeti parlament, amely törvényhozó és politikai döntéshozó jogkörökkel rendelkezik.[8] A törvényhozásnak 52 és 65 közötti képviselője lehet,[8] a 2018. évi parlamenti választások óta 65 tagja van.[10] A képviselőket a választópolgárok ötévente választják a D’Hondt-módszer[11] szerinti pártlistás választási rendszerben.[8] Kelet-Timorban általános választójog van érvényben,[8] a törvények értelmében minden tizenhetedik életévét betöltött állampolgár szavazhat.[12]
Politikai pártok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Közigazgatási beosztás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Védelmi rendszer
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jogállamiság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az emberi jogok helyzete Kelet-Timoron elég rossznak mondható. Számos kérdés felmerül a polgári és politikai jogokkal kapcsolatban, beleértve a tisztességes tárgyaláshoz való jog megsértését és az önkényes letartóztatásokat. A gazdasági, társadalmi és kulturális jogok biztosításának hiánya illetve hiányosságai is aggodalomra adnak okot, mint például az oktatáshoz való jog és a családi élethez való jog tekintetében. A nők és gyermekek jogait nem tartják tiszteletben, s a családon belüli erőszak és a szexuális visszaélés is komoly probléma.[13]
Az kelet-timori jogrendszer kifejezetten hatástalan, számos jelentés érkezett eddig tisztességes tárgyalások hiányáról, a rendőrség által alkalmazott túlzott erőszakról, valamint a múltban elkövetett emberi jogok megsértésének büntetlenségéről.[13] Az igazságszolgáltatási rendszer komoly hiányosságokkal bír személyi és erőforrások tekintetében, mert bár a törvény tiltja az önkényes letartóztatásokat és fogva tartást, ám a bírák nem elérhetők, így hosszú késések vannak a tárgyalásig, melynek következtében az előzetes letartóztatások alaposan elhúzódnak.[13] Jelentős nehézséget okoz, hogy a portugál a fő jogi nyelv, de a többféle nyelvet beszélő kelet-timori lakosság fő közvetítő nyelve a tetum, a portugált a legtöbben nem beszélik.[14]
A rendőrség és más karhatalmi erők kegyetlen vagy megalázó bánásmódot tanúsítanak a civilek ellen, amelybe beletartozik a verés, túlzott és indokolatlan erőszak, megfélemlítés és fegyverrel történő fenyegetés. A börtönökben az őrök rossz bánásmódot tanúsítanak a foglyokkal szemben.[13]
A szólás- és a sajtószabadságot törvény védi, és ezt általában tiszteletben tartja a kormány. Van egy aktív, független média is, amely főként televízión és rádión keresztül sugároz, bár korlátozott a hozzáférés a televíziókhoz és rádiókhoz, lévén a szegény lakosság nem juthat hozzá ilyen eszközökhöz, ráadásul a rossz vétel korlátozzák a sugárzást Dilin kívül.[13]
A különböző etnikai csoportok politikai részvétele biztosított és érvényesül is a gyakorlatban, bár teljes pozíciójuk bizonytalan, mivel az etnikai hovatartozás meghatározása ritka.[15] Kelet-Timor gyenge infrastruktúrája miatt számos vidék elszigetelt, ez pedig nehezíti azt is, hogy mindenhol egyformán legyenek szavazóhelyiségek a választások során.[16]
Noha az alkotmány garantálja a nemek közötti egyenlőséget, a gyakorlatban a nőknek alacsony státusz jut Kelet-Timorban. A lányokat csak néhány évre küldik iskolába és sok fiatal lányt vagy nőt bírnak rá kényszerházasságra. Egyes régiókban nincs semmilyen öröklési, sőt tulajdonjoguk se a nőknek.[17] A családon belüli erőszak mindennapos probléma, a hatóságok nem tesznek megfelelő kivizsgálásokat, melyben közrejátszik az erőforrások és az intézményi támogatás hiánya, ezért az ügyeket gyakran hagyományos vitarendezési mechanizmusokkal „oldják meg.”[18]
Komoly problémák vannak a gyermekek bántalmazása, az oktatásuk hiánya és a magas alultápláltság miatt. A gyermekbántalmazás, beleértve a fizikai és pszichológiai bántalmazást, valamint a szexuális erőszak is komoly probléma Kelet-Timorban.[19] A testi fenyítést rendszerszinten alkalmazzák a gyerekek fegyelmezésére az iskolákban és otthon is. Az eseteket nem jelentik, jogorvoslati lehetőség nincs. Gyakori a gyerekek szexuális kizsákmányolása illetve dolgoztatása, utóbbi esetében a szülők adósságuk törlesztése érdekében gyakran maguk küldik munkára gyereküket.[20]
Az alkotmány ugyan kimondja, hogy az általános iskolai oktatás kötelező, ám nincs meghatározva a minimális oktatási szint, továbbá nem biztosított az ingyenes oktatás.[13]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosok száma | 499 681 | 568 447 | 662 803 | 583 567 | 711 794 | 869 024 | 933 369 | 1 066 409 | 1 243 235 | 1 400 638 |
| 1960 | 1967 | 1974 | 1981 | 1988 | 1996 | 2003 | 2010 | 2017 | 2024 |
Általános adatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Teljes lakossága 1 212 107 fő, melynek 50%-a városokban él.
Legnépesebb települések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A népesség 92%-a timori maláj, 8%-a pedig egyéb népcsoportokhoz (indonéz, kínai, portugál) tartozik. A lakosság 90%-a római katolikus vallású, 4%-a muszlim, 3%-a protestáns, 3%-a pedig buddhista és törzsi vallású.
Szociális rendszer
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Gazdaságilag igen elmaradott ország. Ásványkincsei (színesércek, kőolaj, földgáztelepek) kiaknázatlanok. Önellátásra rizst, maniókát és kukoricát termesztenek, sertést, kecskét, juhot, baromfit tenyésztenek. Kivitelre az ültetvényeken termesztett kávé kerül. Gazdasági helyzete nagymértékben függ a nemzetközi segélyszervezetek által biztosított segélyektől.
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ország közlekedése elmaradott. Vasút nincs az országban, a belföldi közlekedést a 6040 km-es közúthálózat biztosítja, ebből csak 2600 km-nyi út burkolt. Kelet-Timornak három kis kapacitású nemzetközi repülőtere (a Presidente Nicolau Lobato nemzetközi repülőtér Diliben, a Xanana Gusmão nemzetközi repülőtér Suai mellett és az Oé-Cusse nemzetközi repülőtér Pante Macassarnál) és két nemzetközi kikötője van (személyforgalomra Dili kikötője, teherforgalomra a Tibar-öböli kikötő szolgál).[21]
Telekommunikáció
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Hívójel prefix | 4W |
| ITU zóna | 54 |
| CQ zóna | 28 |
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gasztronómia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kelet-timori konyha sajátságain túl bír még portugál és délkelet-ázsiai hatásokkal. Az ételek leggyakoribb összetevői a sertés- és kecskehús, halak, bazsalikom, tamarindusz, hüvelyesek, kukorica, rizs, gyökerek és trópusi gyümölcsök.[22]
A gazdaságot alapvetően a mezőgazdaságból jelenti, fő élelmezési terménye pedig a rizs. Azt követi az édesburgonya, kukorica, taró és tápióka termelése. További gyakori termények a sütőtök, mungóbab, paradicsom, menta, citrom, spenót, bazsalikom, paprika és tehénbab.[23]
Sok háztartás maga termeli meg az élelmet, de ki vannak szolgáltatva a száraz évszaknak vagy a szélsőséges időjárásnak. Ilyen időszakban az akar nevű egyszerűen elkészíthető ételt fogyasztják: szárított pálmafakérget porrá törnek, vízben áztatva pépet csinálnak belőle és megsütik. Tápértéke ellenben csekély, ezért nagyon sok öt év alatti gyerek krónikus alultápláltságtól szenved.[24]
A kávé nemcsak gasztronómiai termék, de értékmentő, pénzhelyettesítő eszköz. A háztartások gyakran termelnek kávét és fizetnek vele élelmiszerekért. Az ország nem olajexportjának 90%-át kávé teszi ki. Nagyon sok az ún. organikus kávéfa az országban. A háborúskodások idején sok kávéültetvényt elhagytak és ezek elvadultak. Elsősorban ínyenc fogyasztók vevők az ilyen kávéra.[25]
Turizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kelet-Timor labdarúgó válogatottját tartották a legrosszabbnak a világon. A FIFA ranglista utolsó helyét foglalta el idáig. 2-2-t játszott Kambodzsával, így 6 év után megszerezték első pontjukat.
A labdarúgás, mint az ország legnépszerűbb sportja azonban folyamatosan fejlődik, így 2015-ben a válogatott már a FIFA-világranglista 185. helyét foglalta el.[26] A nemzeti tizenegy napjainkra képessé vált a nemzetközi kvalifikációs versenyeken való pontszerzésekre, sőt akár nagyarányú győzelmek kivívására is.[27]
Ünnepek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Világbank-adatbázis". Világbank.
- ↑ https://www.worldometers.info/world-population/timor-leste-population/
- ↑ https://hdr.undp.org/data-center/country-insights#/ranks
- ↑ "A Földrajzinév-bizottság 44. ülésének határozatai" (PDF). 2014. szeptember 11. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. május 27.
- ↑ "The World Factbook: Timor-Leste" (angol nyelven). Központi Hírszerző Ügynökség. 2019. május 13. 2018. január 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. május 27.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ Amy Ochoa Carson (2007): "East Timor's Land Tenure Problems: A Consideration of Land Reform Programs in South Africa and Zimbabwe". Indiana International & Comparative Law Review. 17 (2)
- ↑ "Forging a New Era: Timor-Leste Admitted into ASEAN". ASEAN Main Portal (amerikai angol nyelven). 2025. október 26. Hozzáférés: 2025. október 28.
- 1 2 3 4 5 Nelson de la Cruz (2018. május 13.). "Constitution of the Democratic Republic of Timor-Leste" (PDF). Dili: Kelet-Timor kormánya. Hozzáférés: 2019. május 26.
- ↑ Dennis Shoesmith: Timor-Leste: Divided Leadership in a Semi-Presidential System. Asian Survey, XLIII. évf. 2. sz. (2003)
- ↑ "East Timor opposition coalition heads for victory in election". Reuters. 2010. Hozzáférés: 2019. május 26.
- ↑ Jose Cornelio Guterres: Timor-Leste: A Year of Democratic Elections. Southeast Asian Affairs, (2008) 362. o.
- ↑ "Elections in Timor-Leste: 2018 Early Parliamentary Elections" (PDF). International Foundation for Electoral Systems. 2018. május 8. 2018. december 2. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. május 26.
- 1 2 3 4 5 6 "2010 Human Rights Reports: Timor-Leste". U.S. Department of State. 2011. április 8. 2011. április 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. május 8.
- ↑ "Timor-Leste: Justice delayed, justice denied: Amnesty International submission to the UN Universal Period Review, October 2011". Amnesty International. 2011. augusztus 2. Hozzáférés: 2026. május 8.
- ↑ "Timor-Leste". Minority Rights Group. Hozzáférés: 2026. május 8.
- ↑ "In Timor-Leste, more power-sharing likely but election hard to pick". Asia Pacific Report. 2017. július 20. Hozzáférés: 2026. május 8.
- ↑ "UN Women Timor-Leste". UN Women. Hozzáférés: 2026. május 8.
- ↑ Ana Luiza Almeida e Silva (2021). Timor-Leste. Gender-based violence and the law (PDF). Dili: Spotlight Intiative.
- ↑ "United Nations Integrated Mission in Timor-Leste". United Nations. 2011. december 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. május 8.
- ↑ "Children of Timor-Leste". Humanium. Hozzáférés: 2026. május 8.
- ↑ CIA World Factbook – Timor-Leste: Transportation. www.cia.gov. (angolul) Washington: CIA (Hozzáférés: 2024. november 29.) (HTML) arch
- ↑ East Timorese Dishes: Try the Food of Timor Leste (http://visiteasttimor.com/)
- ↑ Timor-Leste by Aislyn Jewett (prezi.com)
- ↑ Chronic malnutrition among world's highest (The New Humanitarian)
- ↑ Where the wild coffee grows (Al Jazeera)
- ↑ "Archivált másolat". 2018. július 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. március 12.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑