George Darwin
| George Howard Darwin | |
| 1906-ban | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1845. július 9. Down House |
| Elhunyt | 1912. december 7. (67 évesen) Newnham Grange |
| Sírhely | Church of St Mary and St Michael, Trumpington |
| Ismeretes mint | az árapály fizikai-matematikai modelljének kidolgozója |
| Nemzetiség | |
| Állampolgárság | brit |
| Házastárs | Maud Darwin |
| Szülei | Emma Darwin Charles Darwin |
| Gyermekek |
|
| Iskolái |
|
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Cambridge-i Egyetem, St John's College (1864–1868) |
| Pályafutása | |
| Szakterület | csillagászat, fizika, matematika |
| Kutatási terület |
|
| Szakintézeti tagság |
|
| Munkahelyek | |
| Cambridge-i Egyetem, Trinity College | munkatárs (1873–1882) |
| Cambridge-i Egyetem, | a csillagászat és a természetfilozófia professzora (1883-tól) |
| Szakmai kitüntetések | |
| |
| Akadémiai tagság |
|
| Hatással voltak rá | |
| Hatással volt | |
| George Howard Darwin aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz George Howard Darwin témájú médiaállományokat. | |
George Howard Darwin (Downe (Kent, jelenleg Nagy-London), 1845. július 9. – Cambridge, 1912. december 7.) angol természettudós (csillagász, fizikus, matematikus), tudománytörténész, Charles Darwin fia.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Cambridge-i Egyetemen végzett, és ott is maradt dolgozni. Ahogy nőtt tudományos tekintélye, úgy emelkedett a ranglétrán.
Munkássága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Alapvetően az érdekelte, hogyan lehet a matematika eredményeit, módszereit alkalmazni a fizikában és a csillagászatban, főképp az égi mechanikában. Az MTA 1908-ban külső tagjává választotta.
Az árapály
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1879-től foglalkoztatta az árapályerők kialakulása és hatásmechanizmusa; meg tudta adni ezek matematikai leírását, modelljét. Kimutatta, hogy a Föld–Hold rendszerben a Föld folyamatosan impulzust ad át a Holdnak, aminek eredményeként a Föld forgása lassul, a Hold pedig lassacskán távolodik a Földtől.
Kozmogónia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Föld–Hold rendszer keletkezését teljesen egyedi módon magyarázta: úgy vélte, hogy a még folyékony Föld gyors forgása miatt súlyzó alakot vett fel, majd kettéhasadt, és a kisebbik részből lett a Hold. Bár kozmogóniai elképzelései téveseknek bizonyultak, jelentősen hozzájárultak a bolygók keletkezéséről vallott elképzeléseink fejlődéséhez.
Összegyűjtött művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Scientific papers of George Howard Darwin (1907–1916)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 335. o. ISBN 963-85773-2-0