Csend
.jpg)
A csend a hallható zajok hiánya, olyan halk hangok kiadása, amelyek nem hallhatóak, vagy az az állapot, amikor a hangok megszűntek; ez utóbbi értelem kiterjeszthető a kommunikáció bármilyen formájának leállítására vagy hiányára, akár beszéd útján, akár más közegben.[1]
Az emberek néha elcsendesülnek, amikor keresnek egy megfelelő szót, vagy megszakítják magukat, mielőtt kijavítják magukat.
Joseph Jordania szerint a társas állatoknál (beleértve az embereket is) a csend a veszély jele. Jordania azt mondta, hogy a dúdolás egy kapcsolatfelvevő módszer lehetett, amelyet régen használtak az emberek, hogy ne legyen csend.[2] Szerinte az emberek a hosszú csendet zavarónak tartják (néha veszélyesnek). Ez megmagyarázza azt, hogy a magányos emberek miért érzik magukat biztonságban a dúdolástól, fütyüléstől, attól, hogy magukban beszélnek, illetve a TV-től és a rádiótól.
Chrulew szerint a csend semlegesíteni tudja a hatalmat.[3] Példaként a gyermekeket hozta. A nézőpontja szerint a gyerekek mérgesek és vadak lesznek, amikor elcsendesülnek. A haragjukat és a vadságukat a csenddel fejezik ki.
A 2016-os "In Pursuit of Silence" című dokumentumfilm a csend előnyeiről szólt, illetve a zajos világ hátrányairól.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Silence | Define Silence at Dictionary.com". Dictionary.reference.com. Hozzáférés: 2013. augusztus 15.
- ↑ Jordania, Joseph (2009). "Times to Fight and Times to Relax: Singing and Humming at the Beginnings of Human Evolutionary History" (PDF). Kadmos. 1: 272–277. 2021. szeptember 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2021. március 16.
- ↑ "Bibliography", Silence in Philosophy, Literature, and Art, Brill | Rodopi, 155–161. o, 2017. január 1., ISBN 978-90-04-35257-5, hozzáférés: 2021. március 12.
{{citation}}: CS1 karbantartás: írásmű paraméter és ISBN (link) - ↑ McColman, Carl (2016. március 8.). "In Pursuit of Silence: A Quiet Movie With Much to Say". The Huffington Post. 2016. március 12. dátummal az eredetiből archiválva.