Brigitte Bardot
| Brigitte Bardot | |
| Született | Brigitte Anne-Marie Bardot[1][2][3] 1934. szeptember 28.[4][5][6][7][8] Párizs 15. kerülete[9][3] |
| Elhunyt | 2025. december 28. (91 évesen)[10][11][12][3][13] Saint-Tropez[12][3][13] |
| Állampolgársága | francia |
| Nemzetisége | francia |
| Házastársa |
|
| Élettársa |
|
| Gyermekei | egy gyermek: Nicolas-Jacques Charrier, |
| Szülei | Anne-Marie Mucel Louis Bardot |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | |
| Halál oka | rák[18] |
| Sírhelye | Cemetery of Saint-Tropez[19][20] |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1952–1973 |
| Díjai | |
Bambi-díj (1967) | |
| Brigitte Bardot aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Brigitte Bardot témájú médiaállományokat. | |
Brigitte Bardot (Párizs, 1934. szeptember 28. – Saint-Tropez, 2025. december 28.), akit gyakran a BB kezdőbetűivel emlegettek,[21][22] francia színésznő, énekesnő, modell, állatvédő.
A szexuális forradalom egyik legismertebb szimbólumává vált, és nemzetközi hírnevet szerzett a hedonista életmódhoz kapcsolódó karakterek megformálásáért. Bár 1973-ban visszavonult a szórakoztatóiparból, továbbra is jelentős popkulturális ikon maradt.[23][24] 47 filmben szerepelt, számos musicalben lépett fel, és több mint 60 dalt vett fel. 1985-ben Becsületrenddel tüntették ki.
Az igazi, tiszta szexepilt ábrázolta egy meglehetősen konzervatív és prűd korszakban. Ruhái, frizurái egyaránt komoly hatást gyakoroltak az 1960-as évek divatirányzataira. A merész szerepei miatt sokan a "bűn" megtestesítőjének tekintették akkoriban.
Élete és pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Anyja Anne-Marie „Toty” Mucel (1912–1978), apja Louis „Pilou” Bardot (1896–1975) volt. Gazdag párizsi családban született és nevelkedett húgával, a négy évvel fiatalabb Marie-Jeanne-nal (beceneve Mijanou). Gyermekkorától kezdve tanult táncolni, balettkarrierre vágyott. Borisz Knyazev koreográfus tanította, később bekerült a párizsi modellvilágba. 15 évesen fotómodell lett. Először 1949-ben, anyja kapcsolatai révén a Fashion Show-ban lépett fel, majd ugyanebben az évben a Jardin des Modes-ban jelent meg. 1950-ben az Elle címlapjára került.
A képeket a fiatal és tehetséges Roger Vadim bemutatta forgatókönyvíró barátjának, Marc Allégret-nek, így fedezték fel Bardot-t a filmipar számára. A felfedezésből szerelem lett, Brigitte 1952. december 21-én feleségül ment Vadimhoz. A A normann fogadó (Le Trou Normand) című filmben debütált. Karrierje ekkor vett nagy lendületet. Vadim nagymértékben befolyásolta Bardot sorsát.
Marilyn Monroe és Bardot mutatta be elsőként a női szexualitást a maga természetes, erotikus módján. Bardot öt év után, 1957-ben elvált Vadimtól. Új házasságot kötött, de továbbra is baráti kapcsolatot ápolt egykori férjével. 1959-ben Jacques Charrier-től megszületett fia, Nicolas. Mivel túl fiatalnak érezte magát a gyermekneveléshez, fiát elhagyva filmes karrierjét építette tovább.
Húga, Mijanou 1962-ben Patrick Bauchau belga színészhez ment feleségül, házasságuk tartósnak bizonyult.
Brigitte ekkoriban a kicsapongó életmódjáról volt híres. 1962-ben Charrier-től is elvált. Rövidebb ideig élettársa volt Gilbert Bécaud és Serge Gainsbourg (1967) is. Új párja 1969-ig Gunter Sachs német–svájci milliárdos volt (1932–2011), a Sachs-konszern örököse, aki nagyon romantikus módon vette le Bardot-t a „lábáról”: száz vörös rózsát szórt le helikopterről Bardot birtokára.
1973-ban abbahagyta a filmezést, és szabad szellemiségű életvitelével is felhagyott. A fiával próbált szeretetteljes kapcsolatot kiépíteni, de kudarcot vallott. Igazi párjával, Bernard d’Ormale-lal, akivel haláláig együtt élt, ezután hozta össze a sors. 1992-ben házasodtak össze.
Bob Dylan említi őt a I Shall Be Free című dalban, a The Freewheelin’ Bob Dylan című albumon.[25] Egyik volt férje, a depresszióban szenvedő Gunther Sachs 2011. május 7-én öngyilkosságot követett el gstaadi otthonában (Svájc).[26]
Politikai nézetei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 2000-es évektől vállalta szélsőjobboldali nézeteit, lekicsinylő megjegyzéseket tett a melegekről, muszlimokról és bevándorlókról. A 2003-as „A Cry in the Silence” című könyvében figyelmeztetett Franciaország „iszlamizációjára” és a „földalatti, veszélyes és ellenőrizetlen beszivárgásra”. A 2012-es és 2017-es elnökválasztásokon nyilvánosan támogatta a szélsőjobboldali vezetőt, Marine Le Pent, akit „a 21. század Jeanne d’Arc-jának” nevezett.[27][28]
Halála
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2025 októberében három hétig Toulonban kórházban volt. Ekkor megjelent egy, a haláláról szóló hír, amire október 22-én az X-en reagált. Álhíreknek nevezte és jelezte: „jól vagyok, és eszem ágában sincs meghalni.” A műtét után hazaengedték Saint-Tropez-i otthonába. November végén ismét kórházba került.[29][30][31] 2025. december 28-án hunyt el.



Magánélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Férjei
- Roger Vadim (1952–1957)
- Jacques Charrier (1959–1962), gyermek: Nicolas Jacques
- Gunter Sachs (1966–1969)
- Bernard d’Ormale (1992–2025)
Társadalmi tevékenysége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Elsőként Franciaországban 1962-ben Bardot emelte fel szavát a kegyetlen bánásmóddal szemben, ahogy az állatokat kivégzik a vágóhidakon. Sikerült elérnie, hogy levágásuk előtt elektromos pisztollyal kábítsák el a szarvasmarhákat. 1977-ben a fókakölykök irtása ellen kezdett óriási kampányba, amely szintén sikeres lett: a fókaborjúbőr kereskedelmét betiltották. 1986-ban Saint Tropez-ban létrehozta a Brigitte Bardot Állatvédő Alapítványt (La Fondation Brigitte Bardot pour la protection de l’animal sauvage et domestique). A következő évben saját vagyontárgyait és ruháit bocsátotta árverésre. Közel 3 millió frankot gyűjtött össze, hogy a francia törvényeknek megfelelően fenn is tudja tartani. 1988-ban az alapítvány székhelyét Párizsba tette át. Publikált, konferenciákat és tüntetéseket szervezett. 1991-ben birtokát, La Madrague-ot az alapítványnak ajándékozta, hogy tőkét emelhessen. Az alapítvány honlapjához kapcsolódó internetes boltban bárki rendelhet apró dolgokat (nyakörvet, pólót, matricákat, kitűzőket, képeslapokat), ezzel is támogatva az állatvédelmet.
Bardot nyilvánosan megtámadta Sophia Lorent, amiért az Annabella céggel egymillió dolláros szerződést kötött szőrmebundák reklámozására. Bardot nyílt levelében ezt írta Lorennek: „Amikor bundában jársz, ne feledd, hogy állati hullák sokaságát viseled magadon.”
Akcióját Európa-szerte tüntetések követték a prémes állatok megóvása érdekében.
Filmográfia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1952: A normann fogadó (Le Trou normand), Javotte Lemoine szerepében (fősz: Bourvil)
- 1953: Kegyelemlövés (Un acte d’amour), Mimi szerepében
- 1954: A Versailles-i kastély (Si Versailles m’était conté), rend. Sacha Guitry
- 1955: A drága Karolina fia (Le fils de Caroline chérie)
- 1955: Doktor a tengeren (Doctor at Sea), vígjáték.
- 1956: A nagy hadgyakorlat (Les grandes manœuvres), Lucie szerepében
- 1956: Fény a túloldalon (La lumière d’en face); Olivia Marceau szerepében
- 1956: Szép Heléna (Helen of Troy)
- 1956: Átkozott kölyök (Cette sacrée gamine)
- 1956: Fiam, Néró (Mio figlio Nerone)
- 1956: Sztriptíz-kisasszony (En effeuillant la marguerite)
- 1956: Túl szép a menyasszony (La mariée est trop belle), partnere Louis Jourdan
- 1956: És Isten megteremté a nőt (Et Dieu… créa la femme), B.B. Juliette Hardy szerepében, partnere Jean-Louis Trintignant.
- 1957: Egy párizsi nő (Une parisienne), partnere Charles Boyer
- 1958: A holdfény ékszerészei (Les bijoutiers du clair de lune), partnerek Alida Valli, Stephen Boyd
- 1958: Egy nő fegyverével (En cas de malheur), partnere Jean Gabin, rendezte Claude Autant-Lara
- 1958: Az asszony és a baba (La femme et le pantin)
- 1959: Babette háborúba megy (Babette s’en va-t-en guerre)
- 1959: Akar táncolni velem? (Voulez-vous danser avec moi?, partnere Henri Vidal
- 1960: Egy éjszaka története (L’affaire d'une nuit), rendezte Henri Verneuil
- 1960: Igazság (La vérité), Dominique Marceau szerepében
- 1960: Kantár a nyakon (La bride sur le cou); rendezte Roger Vadim
- 1961: Híres szerelmek (Amours célèbres)
- 1961: Magánélet (Vie privée), partnere Marcello Mastroianni
- 1963: A megvetés (Le mépris), partnerek Michel Piccoli, Jack Palance, rendezte Jean-Luc Godard
- 1964: A bájos kis ostoba nő / A bűbájos hibbant lány (Une ravissante idiote), partnere Anthony Perkins, rendezte Édouard Molinaro
- 1965: Kedves Brigitte (Dear Brigitte), kámeaszerepben, főszereplő James Stewart
- 1965: Viva Maria (Viva Maria!), partnere Jeanne Moreau
- 1966: Hímnem-nőnem (Masculin féminin: 15 faits précis), névtelen mellékszerepben, rend. Jean-Luc Godard
- 1967: Tele szívvel – Két hét szeptemberben[forrás?] (À cœur joie), partnerek Laurent Terzieff, Jean Rochefort
- 1968: Különleges történetek (Histoires extraordinaires / Tre Passi nel Delirio), partner Alain Delon
- 1968: Shalako, partnerei Sean Connery, Stephen Boyd
- 1968: Asszonyok (Les femmes)
- 1970: A medve és a baba (L’ours et la poupée), partner Jean-Pierre Cassel
- 1971: Rum bulvár (Boulevard du Rhum), partner Lino Ventura
- 1971: Olajkeresők (Les pétroleuses); partner Claudia Cardinale, rendező Christian-Jaque
- 1973: Don Juan, avagy ha Don Juan nő lett volna (Don Juan ou Si Don Juan était une femme…), rendező Roger Vadim
Hanglemezek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1950-es, 1960-as évek hanglemezei:[32]
- And God Created Women, (És Isten megteremté a nőt), (1957), Decca.
- Behind Brigitte Bardot, (1960), Warner Bros.
- Brigitte Bardot Sings, (1963), Philips.
- B.B. (1964), Philips.
- Brigitte Bardot Show 67, (1967), Mercury.
- Brigitte Bardot Show (1968), Mercury.
- Burlington Cameo Brings You, Special Bardot (1968), RCA.
- Single Duet with Serge Gainsbourg "Bonnie and Clyde"
- Brigitte, (2003), Universal International.
Visszaemlékezései magyarul
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Brigitte Bardot–Anne-Cécile Huprelle: A küzdelem könnyei; ford. Marádi Krisztina; Kossuth, Bp., 2018
Róla írták
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Robinson Jeffrey: Brigitte Bardot két élete; ford. Vas Júlia; Delej, Bp., 1995
- Rákosy Gergely: Elmarasztalva, Brigitte Bardot, (1968), novellák
- Roger Vadim: Szerelmeim: Bardot, Deneuve, Fonda (Bardot, Deneuve and Fonda, 1986); ford. Gömöri Judit; IPV, Bp., 1988
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "The Washington Post". The Washington Post (angol nyelven). Fred Ryan. Hozzáférés: 2025. december 29.
- ↑ "CBC.ca". Hozzáférés: 2025. december 29.
- 1 2 3 4 "Fichier des personnes décédées mirror". Hozzáférés: 2026. február 10.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2015. október 18.
- ↑ "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "filmportal.de". Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "FemBio database" (német nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ Édouard Wayolle – Youenn Martin (2025. december 28.). "Avenue Brigitte-Bardot, « ville de cœur »… Comment les chemins entre Hénin-Beaumont et « BB » se sont rejoints". La Voix du Nord (francia nyelven). Lille. ISSN 0999-2189.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ "Brigitte Bardot, icône mondiale du cinéma et grande amoureuse des animaux, est morte" (francia nyelven). 2025. december 28. Hozzáférés: 2025. december 28.
- ↑ "French cinema legend Brigitte Bardot dies at 91" (angol nyelven). 2025. december 28. Hozzáférés: 2025. december 28.
- 1 2 "Mort de Brigitte Bardot : bye-bye BB". Libération (francia nyelven). Hozzáférés: 2025. december 29.
- 1 2 "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2026. október 17.
- 1 2 3 4 p15847.htm#i158463, 2020. augusztus 7.
- ↑ Escher Walcott (2025. december 28.). "Brigitte Bardot's Relationship History: A Look Back at the Actress and Sex Symbol's Marriages and Love Life". People (angol nyelven). People Inc. Hozzáférés: 2025. december 29.
- ↑ Francine Gorman (2011. február 28.). "Serge Gainsbourg's 20 most scandalous moments". TheGuardian.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. december 29.
- ↑ "Charrier contre Bardot". Sud-Ouest (francia nyelven). 1996. október 23. 24. o.
- ↑ "Brigitte Bardot overleed aan kanker, uitvaart in Saint-Tropez aan de gang". NOS.nl. Hozzáférés: 2026. január 7.
- ↑ Steven Bellery – Sophie Cazaux (2025. december 29.). "Brigitte Bardot sera finalement inhumée au cimetière marin de Saint-Tropez". BFM TV (francia nyelven).
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ "Reuters". Reuters. Hozzáférés: 2025. december 29.
- ↑ "And Bardot Became BB" (angol nyelven). Institut français du Royaume-Uni. 2018. augusztus 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. május 3.
- ↑ Probst 2012, 7. o.
- ↑ Cherry 2016, p. 134; Vincendeau 1992, p. 73–76.
- ↑ Wypijewski, Joann (2011. március 30.). "Elizabeth Taylor: What Becomes a Legend Most". The Nation (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. május 3.
- ↑ I Shall Be Free
- ↑ "Günter Sachs, Brigitte Bardot volt férjének halálhíre". 2011. május 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 10.
- ↑ "French cinema legend Brigitte Bardot dies at 91". France 24 (angol nyelven). 2025. december 28. Hozzáférés: 2025. december 28.
- ↑ "Meghalt Brigitte Bardot". after. 2025. december 28. Hozzáférés: 2025. december 28.
- ↑ "Meghalt Brigitte Bardot". euronews. 2025. december 28. Hozzáférés: 2025. december 28.
- ↑ "x.com/brigitte_bardot". Hozzáférés: 2025. december 28.
- ↑ Reid, Connor (2025. december 28.). "Brigitte Bardot cause of death: film icon and renowned animal rights activist dies at 91". Marca.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. december 28.
- ↑ Bardot diszkográfia
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Brigitte Bardot Állatvédő Alapítvány – Hivatalos honlap
- Probst, Ernst (2012). Das Sexsymbol der 1950-er Jahre (német nyelven). GRIN Publishing. ISBN 978-3-656186212.
- Cherry, Elizabeth (2016). Culture and Activism: Animal Rights in France and the United States. Routledge. ISBN 978-1-317156154.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal

- Brigitte Bardot a Facebookon

- Brigitte Bardot a PORT.hu-n (magyarul)

- Brigitte Bardot az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)

- Brigitte Bardot az Internet Movie Database-ben (angolul)

- Brigitte Bardot a Rotten Tomatoeson (angolul)

- Brigitte Bardot az AlloCiné weboldalán (franciául)
- "Brigitte Bardot Profile". famousfix.com. Hozzáférés: 2023. július 3.
- Roger Vadimː Szerelmeim: Bardot, Deneuve, Fonda; ford. Gömöri Judit; IPV, Bp., 1988
- Csengery Juditː Egy órában egy élet. Melina Mercouri, Frank Sinatra, Julie Andrews, Humphrey Bogart, Brigitte Bardot, James Stewart, Shirley MacLaine, Yves Montand, Natalie Wood, Robert de Niro; Co-nexus, Bp., 1991
- Jeffrey Robinson: Brigitte Bardot két élete; ford. Vas Júlia; Delej, Bp., 1995