Aosta
| Aosta | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Valle d’Aosta | ||
| Megye | Aosta megye (AO) | ||
| Polgármester | Gianni Nuti | ||
| Védőszent | Gratus of Aosta | ||
| Irányítószám | 11100 | ||
| Körzethívószám | 0165 | ||
| Forgalmi rendszám | AO | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 33 093 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1637 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 583 m | ||
| Terület | 21,37 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Aosta megye térképén | |||
![]() | |||
| Aosta weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Aosta témájú médiaállományokat. | |||
Aosta (franciául Aoste; Oûta, Aoûta vagy Veulla valle d'aostai patois dialektusban; walser nyelven Augschtal; latinul Augusta Prætoria Salassorum; piemonti dialektusban Aousta) Valle d’Aosta olaszországi autonóm régió székhelye. Az Aostai egyházmegye püspöki székvárosa. Lakosainak száma 33 093 fő (2023. január 1.).[1]
Elhelyezkedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Aosta városa Valle d'Aosta autonóm régió közepén helyezkedik el, Torinótól 114, Genftől 134 km-re a Dora Baltea folyó völgyében, amelynek egyik mellékfolyója, a Buthier átfolyik rajta.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Régészeti kutatások bizonyítják, hogy Aosta területe már i. e. 1000 körül lakott volt, de igazi település csak i. e. 25-ben alakult azért, hogy veterán praetorianusoknak adjon otthont.[2] Akkori neve Augusta Praetoria Salassorum volt. A város a római települések valamennyi tipikus épületével rendelkezett: színházzal, amfiteátrummal, fürdővel, erőddel és diadalívvel.
A Római Birodalom bukása után Aosta a Burgundiai Királyság fennhatósága alá került egészen 1032-ig. Ezután a Savoyai-család kezére jutott.
A 10. században nemesi családok telepedtek le a városban, emléküket terméskőből emelt tornyok és épületek őrzik. Ilyen a Pailleron-torony és a Bramafan-torony.
1896-ban megérkezett Aostaba a vasút, majd a 20. század elejétől nagymértékű demográfiai növekedés volt tapasztalható, hiszen ekkor született meg Aosta megye, amely számos hivatalt és tisztviselőt telepített ide egész Olaszországból.
Miután Valle d’Aosta elnyerte speciális státuszát, a város is nagy változásokon ment keresztül, hiszen régiószékhely lett. Az alpesi turizmus terjeszkedett, megszülettek a síterepek, ezáltal Aosta fontos idegenforgalmi központtá vált.
Klíma
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Aostát minden irányból magas hegyek veszik körül, ezért különleges mikroklímával rendelkezik. Általánosságban az átmeneti évszakok rövidebbek, mint Észak-Olaszország többi részén, a nyár és a tél pedig korábban érkezik.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Az aostai katedrális
Az aostai katedrális a 4. századból származik. Jelenlegi külsejét elsősorban a 11. és 19. században zajlott átépítéseknek köszönheti. Építészetében különböző stílusok keverednek, így a román és a reneszánsz. Szerkezete háromhajós latin kereszt. Különösen értékesek 11. századi freskói, amelyeket 2000-ben restauráltak a szentév alkalmából.
- Augustus diadalíve: Aosta jelképe, i. e. 25-ben épült, közepén egy feszület látható.
- A római híd: A Buthier folyón történő átkelésre szolgált, hossza 6 méter, és helyben nyert kövekből épült az i. e. 1. század végén. Ma már nem tölti be eredeti funkcióját, mivel a középkor óta a folyó már nem halad át alatta.
- Porta Praetoria: A római korban a város fő bejárata volt, és innen ágaztak szét a Galliába vezető utak.
- A római színház: 22 méter magas déli homlokzata, valamint félkör alakú nézőtere még ma is áll. A színház az i. e. 1. században épült, és nézőtere annak idején 3-4000 néző befogadására is alkalmas volt.
- Városháza: A városháza klasszicista stílusban 1839-ben épült, az előtte álló két szobor a város két folyóját a Dorát és a Buthiert szimbolizálja.
- Croce di città: műemlék, amely az Aostából a 16. században elüldözött lutheránusokra emlékeztet.
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Közutak
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Aosta várost kelet–nyugati irányban átszeli a Strada statale 26 della Valle d'Aosta (SS 26) közút, amely az egész völgyön keresztülfut Pont-Saint-Martintől a Kis Szent Bernát-dombig.
Egy másik közút, a Strada statale 27 del Gran San Bernardo (SS 27) a valle d'aostai régiószékhelyet köti össze a svájci határral a Szent Bernát-alagúton.
Aosta autópálya-összeköttetéssel is rendelkezik az A5-ös autópályának köszönhetően, amely Torinót és Courmayeurt köti össze.
Vasút
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régióban dízelszerelvények közlekednek, mivel az Ivrea és Pré-Saint-Didier közötti vasutat nem villamosították. Két vasútvonal halad itt: az Aosta-Pré-Saint-Didier és az Aosta-Chivasso.
Repülőtér
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Aosta repülőtere, a Corrado Gex regionális repülőtér (IATA: AOT, ICAO: LIMW) Saint-Christophe községben fekszik.
Aostához köthető személyiségek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2000-ben alapították az Aostai Tudományegyetemet (Università della Valle d'Aosta / Université de la Vallée d'Aoste)
Testvérvárosok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A diadalív
- A római színház
- A Buthier-kút
- Kétnyelvű közlekedési tábla
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "demo.istat.it/?l=it".
- ↑ Római történeti kézikönyv cohortes praetoriae, 122. o.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Aosta város hivatalos weboldala" (olasz nyelven). comune.aosta.it. 2013. október 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. február 15.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ Római történeti kézikönyv: Havas László – Németh György – Szabó Edit: Római történeti kézikönyv. Budapest: Korona Kiadó. 2001. ISBN 963 9191 75 2
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Az Aosta városban található - Virtuális Múzeum Vallée weboldala" (olasz nyelven). vmv.it. 2010. december 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. február 15.
- "Virtuális római város, Augusta Praetoria" (olasz nyelven). ultramundum.org. 2010. szeptember 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. február 15.

