1027
Ellenőrzött
| 1027 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1027 |
| Ab urbe condita | 1780 |
| Bahái naptár | -817 – -816 |
| Berber naptár | 1977 |
| Bizánci naptár | 6535 – 6536 |
| Buddhista naptár | 1571 |
| Burmai naptár | 389 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1019 – 1020 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1082 – 1083 |
| Shaka Samvat | 949 – 950 |
| Holocén naptár | 11027 |
| Iráni naptár | 405 – 406 |
| Japán naptár | 1687 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3723–3724 |
| Kopt naptár | 743 – 744 |
| Koreai naptár | 3360 |
| Muszlim naptár | 417 – 418 |
| Örmény naptár | 476 ԹՎ ՆՀԶ |
| Szeleukida naptár | 1338–1339 |
| Thai szoláris naptár | 1570 |
| Zsidó naptár | 4787 – 4788 |
Évszázadok: 10. század – 11. század – 12. század
Évtizedek: 970-es évek – 980-as évek – 990-es évek – 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek
Évek: 1022 – 1023 – 1024 – 1025 – 1026 – 1027 – 1028 – 1029 – 1030 – 1031 – 1032
Események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Európa
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- II. Konrád német és itáliai király Észak-Itáliából Rómába indul császári koronázására, de útközben Ranieri toszkánai őrgróf bezárja előtte Lucca kapuit. A király gyorsan elfoglalja a várost, leváltja Ranierit és helyére III. Bonifác canossai grófot ülteti. Ezután bevonul Rómába, ahol húsvétkor XIX. János pápa német-római császárrá koronázza. A koronázáson részt vesz Konrád örököse, a 10 éves Henrik bajor herceg, III. Rudolf burgundiai király, valamint a Rómába zarándokló Knut angol és dán király. Konrád ezután körbejárja Dél-Itáliát és fogadja Capua, Salerno és Benevento hercegeinek hűségesküjét. Rómába visszatérve a lateráni bazilikában tartott zsinaton a Gradói patriarchátust (amelyhez Velence tartozott) a császárhű Aquileiai patriarchátus alá helyezi, szakítva ezzel a Velencét privilegizált helyzetben tartó korábbi császári politikával.
- Konrád májusban visszatér Németországba és Augsburgban felszólítja a még mindig lázongó főnemeseket, II. Ernő sváb herceget, II. Konrád karintiai herceget és II. Welf sváb grófot a megadásra. Mivel vazallusaik nem hajlandóak a császár ellen harcolni, a lázadók kapitulálnak. II. Ernőt - aki másodszor is fellázadt, korábbi esküjét megszegve - a császár bebörtönzi, de anyja közbenjárására megtarthatja hercegi címét.
- IV. Pandulf capuai herceg elfoglalja Nápolyt és elűzi ellenségét, IV. Sergius herceget.
- II. Róbert francia király társuralkodóvá koronáztatja második fiát és örökösét, I. Henriket.
- Adalberon laoni püspök Róbert királyhoz írt versében először említi meg, hogy az emberi társadalom három rendből (papok, nemesek, parasztok) áll.
- Az előző évben trónra került III. Richárd normandiai herceg legyőzi és hűségeskü tételére kötelezi lázadó öccsét, Róbertet. Röviddel ezután váratlanul meghal és a hercegséget Róbert örökli.
- 29 éves korában meghal I. György grúz király. Utóda 7 éves fia, IV. Bagrat anyja, Mariam régenssége mellett.
Ázsia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Avicenna perzsa orvos közzéteszi A gyógyítás könyve (arabul Kitáb al-Sifá) c. művét.
Születések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- III. Albert, namuri gróf
- Bátor Ernő, osztrák őrgróf
- II. Szvjatoszláv, kijevi nagyfejedelem
Halálozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- augusztus 6. - III. Richárd, normandiai herceg
- augusztus 16. - I. György, grúz király
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1027 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.