Salat Levente

FSPAC, Political Science Department, Post-Doc

Followers

Following

116

Co-authors

Public Views

Political scientist, interested in ethnic politics, multiculturalism, intercultural communication, Romanian-Hungarian relations
Address: Cluj-Napoca, Judetul Cluj, Romania

less

SZILÁGYI István

Babes-Bolyai University

Bárdi Nándor György

Hungarian Academy of Sciences

Andreea Nutu

University of Bucharest

Judit Pál

Babes-Bolyai University

Scoala Nationala de Studii Politice si Adminstrative Bucuresti

Interests

Uploads

Papers by Salat Levente

Spațiile discursive ale politicii minoritare din România. Discursurile parlamentare ale UDMR și partidelor politice român

Mobilizarea politică a minorităților etnice și a migranților: Cazul româniei si contextul european actual

Download

Succesul electoral al organizaţiilor minorităţilor naţionale în România -un exemplu de vot de protest

Mobilizarea politică a minorităților etnice și a migranților: Cazul româniei si contextul european actual , 2016

Soluţiile instituţionale care facilitează accesul grupurilor identitare nondominante la participa... more Soluţiile instituţionale care facilitează accesul grupurilor identitare nondominante la participarea politică, în general, şi la reprezentare în parlamentele naţionale, în special, au inspirat o explozie spectaculoasă a literaturii în ultimele două decenii. Poziţiile luate de diverşi autori includ atât încercări de justificare normativă, cât şi descrieri empirice şi analize de evaluare a practicilor existente în diverse părţi ale lumii.

Download

Studiul mobilizării politice a minorităților etnice și a migranților

Mobilizarea politică a minorităților etnice și a migranților: Cazul româniei si contextul european actual , 2016

Download

Etnicity, nationalism and the Minority Regime

Salat Levente Regio

A kutatási kézikönyv (research handbook) műfajának nincs szigorúan körülhatárolt jelentéstartomán... more A kutatási kézikönyv (research handbook) műfajának nincs szigorúan körülhatárolt jelentéstartománya, a magukat ekként forgalmazó kiadványok nagy általánosságban két kategóriába sorolhatók. Léteznek egyfelől egy bizonyos kutatási területre szorítkozó, rendszerint módszertani előírásokat vagy formai követelményeket rögzítő és -nem ritkán -valamely, magára sokat adó intézmény (például egyetem vagy kutatási intézet) standardjait rögzítő kompendiumok. Egy kutatási kézikönyv célja lehet másfelől egy szakterület, tudományos kérdés, illetve egy tágabb vagy szűkebb problematika összefüggésében átfogó és kimerítő képet nyújtani a tudományos kutatás eredményeinek, az uralkodó megközelítéseknek, a válaszra váró, függőben levő kérdéseknek és a valószínűnek látszó trendeknek egy adott időpontra jellemző állásáról. Az így felfogott kutatási kézikönyv annál jelentősebb szellemi és tudományos teljesítmény, minél rangosabb szerzőket vonultat fel, akik az illető tudományterületen elismert szaktekintélynek számítanak és maradandó érdemeket szereztek az adott területhez kapcsolódó tudományos kutatásban vagy annak meghatározó intézményeiben. A kutatási kézikönyvek ezen kategóriájához tartozó kiadványokra jellemző továbbá az elméleti megalapozottság és a módszertani következetesség, ami a kiadványt megkerülhetetlenné, referenciaértékűvé teszi az oktatásban, a kutatásban és a szakterülethez kapcsolódó alkalmazásokban. A Tove H. Malloy és Vizi Balázs közös szerkesztésében megjelent Research Handbook on Minority Politics in the European Union ebben a második értelemben kutatási kézikönyv. 2022-ben az Edward Elgar kiadónál jelent meg, ami már önmagában sokat elárul a könyv jelentőségéről. Az Edward Elgar kiadó egyik erőssége a kutatási kézikönyvek megjelentetése: az 1986-os alapítás óta a kiadó eddig összesen 1461 címet jelentetett meg ebben a kategóriában, amelyek között számos kiadvány foglalkozik a nemzetközi joghoz és politikához, az EU intézményeihez és közpolitikai gyakorlatához, illetve a hátrányos társadalmi helyzet különböző változataihoz kapcsolódó témákkal. A migráció jelenségének és következményeinek, * A szerző politológus, a kolozsvári BBTE egyetemi tanára.

Download

The Concept of Non-Territorial Autonomy: Origins, Developments, and Subtypes

The aim of the chapter is to propose a possible framing of the NTA concept, considering the histo... more The aim of the chapter is to propose a possible framing of the NTA concept, considering the historical legacies by which the usage of the term is loaded, on the one hand, and the complex empirical realities the notion is expected to map, on the other hand. First, the idea of non-territoriality will be explored briefly, with highlight on the circumstances that bring about arrangements generally referred to when the NTA concept as an umbrella term is used. Then the origin and the semantic content of several subjacent terms-national autonomy, national cultural autonomy, cultural autonomy, personal autonomy, functional autonomy, administrative autonomy, consociationalism-will be discussed, together with the problems triggered by the concurrent attempts to provide precise definitions to the various institutional embodiments of the general NTA idea.

Download

The Concept of Non-Territorial Autonomy: Origins, Developments, and Subtypes

Non-Territorial Autonomy: An Introduction, 2023

Download

The Politics of NTA

Non-Territorial Autonomy: An Introduction, 2023

In this chapter, the political context of NTA arrangements will be discussed, with focus on the a... more In this chapter, the political context of NTA arrangements will be discussed, with focus on the actors involved in such arrangements, the conditions the actors have to meet, the political decisions they need to make, the legal and institutional consequences of those decisions, and, finally, the social and political costs of the arrangements and the criteria of success. Given that NTA arrangements are manifold, some of the issued addressed will be detailed with regard to each sub-type or form of manifestation. The approach will be mainly descriptive and empirical, but since there are gaps between the ideal type and examples of practical implementation, normative considerations/recommendations will be necessary, too, at least in certain regards. 6.1 What Brings About NTA Arrangements? NTA arrangements are the result of political processes, the outcome of power dynamics between dominant and non-dominant groups. Behind every instance of the NTA phenomenon, there is a history of minority

Download

Roma autonomous lawmaking – the Romanian case

Non-Territorial Autonomy and Decentralization, 2020

A 2000. év küszöbén. Politika és kisebbségi magyar társadalom Romániában

Magyar Kisebbség, 1999

Download

Post-Communist Romania at 25: Lessons in Democratization

A RENDSZERVÁLTÁS NEMZETPOLITIKAI DIMENZIÓJA ÉS ANNAK ERDÉLYI KÖVETKEZMÉNYEI

Fundamentum. Az emberi jogok folyóirata, 2020

A legutóbbi magyarországi rendszerváltás óta eltelt bő harminc esztendő során igen látványos vált... more A legutóbbi magyarországi rendszerváltás óta eltelt bő harminc esztendő során igen látványos változások kö vetkeztek be az anyaország és a trianoni békediktá tum által elszakított nemzetrészek kapcsolataiban, olyan pályára állítva ezeket a kapcsolatokat, amelyek nagy valószínűséggel a végső megoldás irányába vi szik a határon túlra szorult magyar közösségek sorsát. A revízióhoz fűzött remények által uralt két világhá ború közötti, illetve a baloldali diktatúrák és a hideg háború körülményei által megszabott, döntő mérték ben kényszerpályás időszakokat követően 1989ben megnyílt a lehetősége a politikai megoldás keresésé nek: az érintett országokban demokratikusnak mon dott rezsimek vették át a hatalmat; a gyorsan kibon takozó többpártrendszerek legitim szereplőkként is merték el a ha táron túli magyar kisebbségek nevében fellépő, azok érdek képviseletére vállalkozó etnikai pártokat; az állam közi kapcsolato kat az együttműködésre való foko zottabb hajlandóság jellemezte; a kisebbségi kérdés rendezetlensé gének a potenciális következmé nyei arra kényszerítették a nem zetközi politika befolyásos szerep lőit, hogy kiemelt figyelmet szenteljenek a kérdésnek, és mul tilaterális megegyezések keretében rögzítsék az állami viselkedés cél szerűnek gondolt standardjait. Ezek a korábbi viszonyokhoz ké pest rendkívül kedvező körülmé nyek sokszereplős, sok helyszínen zajló események összjátékaként ki bontakozó dinamikákat eredmé nyeztek, amelyekben az egymással rivalizáló szándékok és érdekek gyakran fölülírták a ki sebb ségi kö zösségek legitim tö rek véseit. Az erdélyi magyar kisebbség össze függé sében például-amely méreteiből és szállásszer kezetének sajátosságaiból következően, illetve törté nelmi hagyományaiból és intézményrendszerének a viszonylagos teljességéből kifolyólag kvázi politikai közös ségként konszolidálhatta volna helyzetét a szálláste rületén-annak az igénynek megfelelően, amelyet a nevében fellépő érdekvédelmi szervezet rö viddel a fordulatot követően megjelenített, a rendezés re irányuló erőfeszítések különböző irányú vektorai mára olyan eredőt hoztak létre, amely az önmagát be lülről meg szervező közösségi egzisztencia feltételei nek a fel számolódását fogja eredményezni rövid és középtávon, illetve a szállásterület kiürítését hosszú távon. Az alábbiakban arra teszek kísérletet, hogy érvek kel szolgáljak ennek az előrejelzésnek az alátámasz tására, rávilágítva néhány fontosabb elemére annak a folyamatnak, amelynek során az erdélyi magyarság politikai elitje fokozatosan átengedte a sorsa fölött való rendelkezés jogát egy körülményeihez, viszo nyaihoz képest exogén politikai akaratnak. Az érvek felsorakoztatása előtt szükségesnek látszik kitérni az elemzői nézőpont két olyan vo natkozására, amely problemati kussá teheti az alábbi fejtegetések következtetéseinek az elfogadását vagy akár fontolóra vételét. Az egyik ilyen vonatkozás az erdélyi magyar különállás története, illet ve ehhez kapcsolódóan az a kér dés, hogy lehete a magyar állam nemzetpolitikáját "exogén" ténye zőként felfogni a határon túli ma gyar kisebbségek jövőjét alakító körülmények között. A másik előkérdése az itt következő fejte getésnek az erdélyi magyar ki sebbség esélyeire vonatkozik arra nézvést, hogy a román állam ke retei között kvázi önálló politikai közösségként tudjae érvényesíte ni az érdekeit. Erdély különállása a magyar nemzet és a magyar állam törté nelmében értelemszerűen nem a decentralizációs lo gika, hanem a nagyhatalmi kényszer következménye, és mint ilyen nem tekinthető a magyar nemzeti ér dekkel összeegyeztethető fejleménynek. A különállás nak nyilvánvalóan voltak nagyon káros következmé Salat Levente

Download

Salat Levente: Multikulturalizmus

Transindex Adatbank, 2014

A multikulturalizmus kifejezés jelentéstartalma olyan mértékű szétfejlődésen ment keresztül az ut... more A multikulturalizmus kifejezés jelentéstartalma olyan mértékű szétfejlődésen ment keresztül az utóbbi időben, hogy már-már lehetetlenség megkísérelni a fogalom kimerítő, tudományos igényű meghatározását. A kifejezés a legkülönbözőbb szövegkörnyezetekben bukkan fel, a szélsőségesen negatív, elítélő viszonyulást tükröző kontextusoktól a mértéktartó, tárgyszerű megközelítéseken át az elrugaszkodottan pozitív várakozásokkal és megállapításokkal terhelt diskurzusokig. A viszonyulások széles palettája mellett a fogalom referencia-doméniuma sem egyértelmű. Viszonylag sűrűn fordul elő, különösképpen a közbeszédben, hogy a kifejezés egy adott társadalmon belül az egymás mellett élő kultúrák szociológiai tényére utal, holott arra a 'kulturális sokszínűség', 'kulturális megosztottság' vagy a 'multikulturalitás' volna a találóbb megnevezés. A fogalom legelterjedtebb, szabatosabb jelentésváltozata szerint a multikulturalizmus normatív, teoretikus álláspont azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mi legyen a társadalom válasza a multikulturalitás tényének a kihívásaira (pl. Kymlicka 1995, Parekh 2000). Mások (pl. Heywood 2007) a multikulturalizmust a modern ideológiák egyikeként tárgyalják, amely a kulturális másság okán marginalizált vagy hátrányos helyzetű társadalmi rétegek emancipációjának és esélyegyenlőségének a biztosítása érdekében száll síkra. Ritkábban a kifejezés interperszonális, interetnikus és interkulturális magatartást jelöl (Albert-Lőrincz-Albert-Lőrincz 2011). Az említett megfontolásoktól nem teljesen független, de módszerében többnyire önálló diskurzust eredményezett az a törekvés, amely a multikulturalizmus szemléletének az oktatásban való tükröződését kívánja szolgálni (pl. Banks-Banks 2004). A multikulturalizmust normatív elméletként, illetve ideológiaként felfogó álláspontok között nem áthidalhatatlan az ellentét, hiszen a teoretikusan megalapozott, ajánlásszerű válasz arra a kérdésre, hogy miként kezeljék egy társadalomban a kulturális másság kérdését valóban felfogható egy ideológia tartalmi magvaként. A multikulturalizmus szakirodalma azonban sokkal inkább egymással vitázó álláspontok gyűjteménye, mint letisztult elképzelés, amely viszonylag nagyszámú hívet vagy támogatót tudhatna maga mögött. A valódi ideológiák lényegéhez hozzátartozik továbbá a mozgósító funkció, illetve potenciál, amiről a multikulturalizmus esetében nem igen lehet beszélni, nem utolsó sorban annak következtében, hogy a terület legelismertebb szerzői mindmáig nem tudtak megegyezni a kulturális megosztottság kezelésének a normatív minimumában. A multikulturalizmus által vizsgált jelenségeket hiba volna ugyanakkor az interperszonális magatartás szintjére leszorítani, hiszen a kérdések, amelyekre a multikulturalizmus keresi a választ, kulturálisan definiált csoportok közötti aszimmetrikus viszonyokban gyökereznek. A multikulturalizmust következésképpen normatív politikafilozófiai irányzatként lehet a legszabatosabban meghatározni, amely a kulturális-etnikai, nyelvi, vallási-különbségek politikai következményeinek a kezelésére vonatkozóan fogalmaz meg teoretikus érvekkel alátámasztott ajánlásokat a modern társadalmak tagjai, illetve illetékes hatóságai számára.

Download

CSD UDMR-25 LSalat

Center for the Study of Democracy, 2016

Uniunea Democrată Maghiară din România (UDMR) este singura formațiune politică cu o prezență neîn... more Uniunea Democrată Maghiară din România (UDMR) este singura formațiune politică cu o prezență neîntreruptă în parlamentul post-decembrist al țării, sub aceeași denumire și structură organizatorică identică, de la primele alegeri din mai 1990 până azi, și cu cea mai lungă perioadă petrecută în diverse coaliții guvernamentale. Obiectivul general urmărit de UDMR este asigurarea continuității minorității maghiare, în conformitate cu prevederile dreptului internațional și cu cele asumate de statul român în articolul 6 al Constituției. Raportat la acest obiectiv, performanța politică a UDMR pe parcursul celor 25 de ani de existență oferă un interesant exemplu de dualitate: există, pe de o parte, realizări incontestabile care oferă o bază politico-juridică și instituțională solidă pentru existența unei minorități ce numără peste 1,2 milioane de membri, și avem de a face, pe de altă parte, cu o performanță narativ-discursivă care a subminat sustenabilitatea aranjamentelor la care s-a ajuns.

Download

Kulturális megosztottság és demokrácia

Download

A kisebbségpolitika diszkurzív terei Romániában

by Salat Levente and Dorottya Lakatos

A kisebbségpolitika diszkurzív terei Romániában Stratégiák és toposzok az RMDSZ és a román pártok... more A kisebbségpolitika diszkurzív terei Romániában Stratégiák és toposzok az RMDSZ és a román pártok képviselõinek parlamenti felszólalásaiban 1 Az RMDSZ politikai teljesítményét elemzõ irodalom egyik fontos meg-állapítása, hogy az RMDSZ érdekérvényesítõ stratégiájában az 1990-es évek második felétõl jelentõs változás következett be. 2 Míg korábban a romániai magyar kisebbségnek kvázi-önálló politikai közösségként való integrációjára irányuló törekvés volt a jellemzõ, az 1996–2000 közötti kormányzati részvé-tel idején, majd hangsúlyosan a 2004 utáni kormánykoalíciókban való jelen-lét során egyre markánsabban volt érzékelhetõ az állami erõforrásokhoz való hozzáférés jelentõségének a hangsúlyozása. A prioritásváltás egyfelõl annak tudható be, hogy az erdélyi magyarság közjogi státusának a rendezését cél-ként kitûzõ kisebbségpolitika elérte teljesítõképességének azokat a határait, amelyeket a román többség nemzetpolitikai elgondolásai jelöltek ki a számá-ra, másrészt annak a forrásigénynek, amely az 1989-es fordulatot követõ években fokozatosan és részlegesen kiépült párhuzamos kisebbségi magyar társadalom intézményeinek – iskolák, önkormányzatok, kulturális létesítmé-nyek – fenntartására és mûködtetésére irányuló erõfeszítésekbõl következ-tek. Az RMDSZ ugyanakkor egy " retorikai kettõsséggel " próbálta meg elejét

Download

Az RMDSZ 25 éve - a célok tükrében

Az RMDSZ 25 éve – a célok tükrében Az RMDSZ politikai teljesítményét elemzõ, eddig megjelent írás... more Az RMDSZ 25 éve – a célok tükrében Az RMDSZ politikai teljesítményét elemzõ, eddig megjelent írások so-rából messze kiemelkedik Kiss Tamás, Barna Gergõ és Székely István Ger-gõ 2013-ban, a Magyar Kisebbség címû folyóiratban megjelent tanulmánya, 1 amely az erdélyi magyar kisebbség érdekeinek politikai képviseletét ellátó legfontosabb szervezet, az RMDSZ bõ húsz éves történetének értelmezésé-hez, megértéséhez kínál fontos támpontokat. A tanulmánynak legalább há-rom fontos érdeme van. Egyrészt empirikus alapokról kiindulva, az 1992– 2012 közötti választási eredményeket tükrözõ makroadatok és a 2007–2012 között végzett közvélemény-kutatások eredményeinek alapján korszakolja az RMDSZ politikai teljesítmény-történetét, egy körültekintõen megrajzolt társadalom-és politikatörténeti kontextusba ágyazottan jelölve ki a lényege-sebb fordulópontokat. Fontos érdeme továbbá a tanulmánynak, hogy az empirikus adatok értelmezéséhez a szerzõk a nemzetközi szakirodalom leg-korszerûbb fogalomrendszerét hasznosítják, és ezáltal az erdélyi magyar kisebbségpolitikát beemelik egy olyan értelmezési keretbe, amelynek a kon-zekvenciáitól az erdélyi magyar érdekvédelmi törekvések szereplõi minded-dig távol tartották magukat. Végül az elemzés fontosabb következtetéseinek különös jelentõséget kölcsönöz az a körülmény, hogy a tanulmány az RMDSZ politikai teljesítményét nem önmagára leszûkítve vizsgálja, és nem tekinti azt kizárólag belülrõl vezérelt eseménysornak, hanem kidomborítja a történtek kényszerpályás jellegét, fontos támpontokat kínálva annak meg-értéséhez, hogy az erdélyi magyar kisebbségpolitika alakulásában mekkora szerepe volt a román politikai mezõ szerkezetének, illetve a román politikai pártok viselkedésének, stratégiai megfontolásainak. A tanulmánynak ugyanakkor hiányosságai is vannak. Szembeszökõ mindenekelõtt, hogy az események kontextuális beágyazására és a befolyá-soló tényezõk azonosítására nagy hangsúlyt fektetõ írás nem vizsgálja azt a 1 A társadalomépítéstõl a klientúra-építésig. Az RMDSZ és a magyar választók közötti kapcsolódás átalakulása. Magyar Kisebbség, 2013/2. 7–40.

Download

Bíró Gáspár gondolkodói öröksége

BÍRÓ GÁSPÁR GONDOLKODÓI ÖRÖKSÉGE 1985. november 3-án ismertem meg Bíró Gáspárt a Limes nevű, romá... more BÍRÓ GÁSPÁR GONDOLKODÓI ÖRÖKSÉGE 1985. november 3-án ismertem meg Bíró Gáspárt a Limes nevű, romániai magyar disszidenseket tömörítő találkozósorozat második rendezvényén. A találkozókat Molnár Gusztáv, a Kriterion Kiadó akkor Bukarestben élő szerkesztője kezdeményezte 1985 őszén, a "lelki erőgyűjtés" célját szolgáló "autonóm és együttműködő közösségként". 1 A kommunista diktatúra romániai történetének legnehezebb éveiben, a teljes értékű lét lényeges dimenzióitól való megfosztottság és általánossá vált értelmiségi frusztráltság körülményei között Molnár Gusztáv -a fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint -nem a szerzetesrendek vagy a kommunista pártsejtek példájára elgondolt szerveződést törekedett létrehozni, hanem a "tényleges társadalmat" kísérelte meg modellálni: a közösségi létnek olyan formája lebegett a szeme előtt, amely szerződés-alapú és szuverén, vagyis törvényességének a forrása belső, és nem fogad el semmilyen további külső autoritást. Az önálló politikai közösségnek ez a korai -és mai szemmel visszaolvasva: sok ellentmondást magába építő -elgondolása elsősorban önvédelmi célokat szolgált, 2 de olyan markáns távlati célokat is megfogalmazott, mint a "teljes világhelyzet régiókra lebontott értelmezése"; "az önáltató kisebbség-ideológiák kritikája"; "a teljes magyarság vállalása és fenntartása" leszámolva mind a revízió, mind a többséggel való kiegyezés illúziójával; vagy a "teljes társadalmi és kulturális autonómia". 3 Én a Kriterion Kiadó felé kapcsolatokat kereső fiatal szerzőként csöppentem bele a Limes-kör történetébe, és viszonyulásomat az ott elhangzottakhoz az határozta meg alapvetően, hogy egyike voltam azoknak a generációtársaimnak, akik az 1970-es évek második felének kisebbségi kilátástalansága elől a műszaki pálya viszonylagos biztonságába menekülve oldották meg a pályaválasztás dilemmáját, ezzel együtt azonban intenzíven érdeklődtek az erdélyi magyarság sorskérdései iránt. A kisebbségtörténeti, társadalomtudományi jártasság és megalapozottság tekintetében tehát nagy hátrányt kellett megpróbálnom ledolgozni, ami a kör utóbb publikált dokumentumainak tanúsága szerint igen szerény korlátok között sikerült. Számomra a Limes-kör elsősorban egy sajátos szabadságélmény forrása marad, amely azzal a félelemmel függött össze mindenekelőtt, amelyet le kellett győzni ahhoz, hogy erőnk legyen elutazni a kör soron következő rendezvényére, számolva min-

Download

A könnyített honosítás látható és várható következményeirõl

A könnyített honosítás látható és várható következményeiről Válaszok a Magyar Kisebbség kérdéseir... more A könnyített honosítás látható és várható következményeiről Válaszok a Magyar Kisebbség kérdéseire Elöljáróban fontosnak tartom leszögezni, hogy a Magyar Kisebbség szer-kesztősége által – egy egyébként dicséretes kezdeményezés keretében – fel-tett kérdéseket nem tartom szerencséseknek, két okra visszavezethetően. Az egyik az, hogy a megfogalmazott kérdések egy jelentős részének a vi-szonylatában meglehetősen egyértelmű válaszok állnak rendelkezésre az időközben elvégzett közvélemény-kutatások eredményeinek az alapján, leg-közvetlenebbül a Kiss Tamás és Barna Gergő által jegyzett, Erdélyi magya rok a magyarországi és a romániai politikai térben – 2013. június című gyors-jelentésben. Az eredmények nem igen hagynak teret az értelmezésre, követ-kezésképpen a feltett kérdések egy részére adható válaszok számára csak az kínál mozgásteret, hogy ismerjük-e vagy sem ezeket az eredményeket, illet-ve, hogy elfogadjuk vagy elutasítjuk az azokból kibontakozó összképet. A másik ok, amiért a kérdések megfogalmazását nem tartom elég szerencsés-nek, azzal függ össze, hogy a feltett kérdések megítélésem szerint leplezetle-nül tendenciózusak: a kortárs magyar nemzetpolitika karakteres lépéseinek várható következményeit illetően a Magyar Kisebbség szerkesztősége által megfogalmazott kérdések egy részére adható válaszok előtt sem nyílik más lehetőség, mint vagy leteszik a garast a jelenlegi magyar nemzetpolitikai fő-irány mellett, vagy elutasítják azt. Az ilyen természetű, színvallásra kénysze-rítő kérdések általában nem az ellentétek konstruktív meghaladására, ha-nem az azok elmélyítésére törekvő igyekezet szolgálatában szoktak állni. Ezeknek a kockázatoknak és csapdáknak a tudatában próbálom megvála-szolni a kérdéseket, bízván benne, hogy van még értelme a tisztességes esz-mecserének. I.1. A közvetlen közjogi kapcsolat, amelyet a könnyített honosítási tör-vény tesz lehetővé a magyar állam és azon, jelenleg kisebbségi sorban élő

Download

Marosvásárhelyi események – történeti rekonstrukció és elméleti értelmezés

László Márton és Novák Csaba Zoltán 2012-ben, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és a ... more László Márton és Novák Csaba Zoltán 2012-ben, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és a Pro-Print Kiadó közös gondozásában megjelent kötete 1 újabb fontos teljesítménye annak az ígéretesen teljesítő fiatal történész-generációnak, amelynek tagjai az elmúlt években az erdélyi magyar kisebbségtörténet több kritikus mozzanatát dolgozták fel azzal a programatikusnak tűnő igyekezettel, hogy a szenvedéstörténeti narratíva kényszerpályáitól minél függetlenebb megközelítés által eredményezett képet nyújtsanak a vizsgálódás tárgyául választott kérdésekről. Az 1990. március 16-21. közötti tragikus eseményeknek szentelt meglehetősen terjedelmes irodalom eddigi darabjaitól többek között az a tudatos törekvés különbözteti meg László Márton és Novák Csaba Zoltán munkáját is, hogy nem törekszenek az igazságtételre, nem a kérdéssel kapcsolatos korábbi álláspontok igazolását vagy cáfolatát próbálják nyújtani, hanem a rendelkezésre álló forrásokból kibontakozó kép alapján tesznek kísérletet a vásárhelyi események történeti rekonstrukciójára és elméleti értelmezésére. Törekvésük eredménye minden kétséget kizáróan nemcsak a magyar nyelvű nyilvánosság számára figyelemre méltó: kívánatos lenne, ha a kötet által hozzáférhetővé tett tényanyag és értelmezés mielőbb beépülhetne a romániai posztkommunista átmenet kérdéseivel foglalkozó román és nemzetközi szakirodalomba.

Download

Spațiile discursive ale politicii minoritare din România. Discursurile parlamentare ale UDMR și partidelor politice român

Mobilizarea politică a minorităților etnice și a migranților: Cazul româniei si contextul european actual

Download

Succesul electoral al organizaţiilor minorităţilor naţionale în România -un exemplu de vot de protest

Mobilizarea politică a minorităților etnice și a migranților: Cazul româniei si contextul european actual , 2016

Download

Studiul mobilizării politice a minorităților etnice și a migranților

Mobilizarea politică a minorităților etnice și a migranților: Cazul româniei si contextul european actual , 2016

Download

Etnicity, nationalism and the Minority Regime

Salat Levente Regio

Download

The Concept of Non-Territorial Autonomy: Origins, Developments, and Subtypes

Download

The Concept of Non-Territorial Autonomy: Origins, Developments, and Subtypes

Non-Territorial Autonomy: An Introduction, 2023

Download

The Politics of NTA

Non-Territorial Autonomy: An Introduction, 2023

Download

Roma autonomous lawmaking – the Romanian case

Non-Territorial Autonomy and Decentralization, 2020

A 2000. év küszöbén. Politika és kisebbségi magyar társadalom Romániában

Magyar Kisebbség, 1999

Download

Post-Communist Romania at 25: Lessons in Democratization

A RENDSZERVÁLTÁS NEMZETPOLITIKAI DIMENZIÓJA ÉS ANNAK ERDÉLYI KÖVETKEZMÉNYEI

Fundamentum. Az emberi jogok folyóirata, 2020

Download

Salat Levente: Multikulturalizmus

Transindex Adatbank, 2014

Download

CSD UDMR-25 LSalat

Center for the Study of Democracy, 2016

Download

Kulturális megosztottság és demokrácia

Download

A kisebbségpolitika diszkurzív terei Romániában

by Salat Levente and Dorottya Lakatos

Download

Az RMDSZ 25 éve - a célok tükrében

Download

Bíró Gáspár gondolkodói öröksége

Download

A könnyített honosítás látható és várható következményeirõl

Download

Marosvásárhelyi események – történeti rekonstrukció és elméleti értelmezés

Download

Democratic Consolidation and Europeanization in Romania: A One-Way Journey or a Return Ticket?

by Sergiu Mișcoiu, Ruxandra Ivan, and Salat Levente

Democratic Consolidation and Europeanization in Romania: A One-Way Journey or a Return Ticket?, 2021

This volume is a multi-dimensional analysis of Romania’s political, economic, cultural and societ... more This volume is a multi-dimensional analysis of Romania’s political, economic, cultural and societal transformation after 1989. The main objective is to synthetically depict the main stages of the processes of democratic transition and consolidation, as well as the subsequent phenomena of Europeanization, but also the series of more recent democratic setbacks that affected the Romanian society. The overall perspective is integrative, so as the reader can acquire a balanced and complete understanding of Romania’s post-communist challenges without being spared of the most sensitive aspects. The volume gathers the contributions of some of the most distinguished experts in different sub-fields of transition studies – political systems, societal transformations, minority rights, macro-economic dynamics and foreign policy. It should interest academics, journalists, political practitioners, NGO activists, other experts, as well wider publics, as it is written in a clear and accessible language.

Download

MAGHIARII DIN ROMÂNIA SI ETICA MINORITARÃ (1920-1940) SERIA DiVERSITATE ETNOCULTURALÃ ÎN ROMÂNIA

by Nastasa-kovacs Lucian and Salat Levente

Download

Migráció. Integráció. Tartalomjegyzék. Content.

by Rüsz-Fogarasi Enikő, Toth Szilárd, Istvan Csucsuja, Salat Levente, Kelemen Csongor, and Suto Zsolt

Download

Salat Levente

Uploads

Papers by Salat Levente

Log In