Antilla
Antilla
ANTILLA
ISSN : 0757-3960
Ces poèmes sont reproduit tels qu’ils furent publiés ; même présentation, même
orthographe. Par contre un police arial en taille 14 a été adoptée pour faciliter la
lecture.
Koutcha
Le 10 février 07
ANTILLA 1981-2007
ANTILLA 4
PAWÒL BWARANG 5
A PA JÒDI NI YÈ 7
KI JAN ? KI JOU ? 9
INTERROGATION 10
AYEN POU’W 11
ZANFAN PÉYI-A 12
LANNUIT KA FIFINEN 14
ISENBOT ! 16
MAKADANM JODI 18
É SI SOLÈY TÉ KA FOUKAN 20
GWO DLO 21
MATNIK 22
TOUT LANMIZÈ PA NI MENM MÈT 23
PWOLO - TWIP 24
NEG’ MARON 27
PEAU NOIRE ET MASQUES BLANCS 28
GWADLOUP 30
GWADLOUP PITIT A W 31
CHANT D’ADIEU 32
SÉ WOU SÈL KI SAV 34
DWÈT LANMEN 36
PRONMES 38
COCHÉ LA MÔ OU PÉ TÉRÉÏ ! 40
RÈSPÉ 43
CHANTÉ BA NÈG-MAWON 44
BLEU D’ÉMERAUDE 46
VÉNÉRÉ POUR UN POÈTE 48
PRIÈRE D’UN GUIDE NÈGRE 50
GWADLOUP 52
PAPA WOULO, MAMAN BRAVO 53
CHALÈ APA… FRÈCHÈ ANMAN 54
OMAJ POU AN PAPA 56
59° AN WOKI 58
UN HOMMAGE AU PÈRE TITID 60
AN MOUCH EN MIEL MO 62
KAYALI KONPAREZON 63
TI-BOLHON-M, BATI PAYS-A 64
BEL BEL ZOBEL 65
GLORIYÉ POUR KRÉYOLITÉ 66
3 JOU 69
MOVÉ TAN 71
LE CAHIER EN CRÉOLE 73
SOVÉ MWEN 75
TI ZOIZO UNIVERSEL 76
PRAN KOURAJ, PA PRAN KOURI 77
2
ANTILLA 1981-2007
ANTILLA SPECIAL 79
TOUT LANMIZÈ PA NI MENM MÈT 80
ERNEST PÉPIN - LABOURS D’AMOUR 81
PAWÒL POU FANM MWEN 85
BWARENG 91
NATUR LA 93
WO TÈ LALIN LA 94
BAT SAN PÈ 97
A DAN ON KALBAS SÉ DÉ KWI KI TINI 99
RYTMO KOUBANNO 101
ASI MILÉ 103
MATINIK CHÉRI 104
3
ANTILLA 1981-2007
ANTILLA
(Hebdomadaire, 1981-… )
ISSN : 0757-3960
4
ANTILLA 1981-2007
PAWÒL BWARANG
Ni an nonm
Toulong andidan bouch-li
An sèl laposésyon pawol
Pawòl
tanbou achouval asou
zéklè
Pawòl
kayali zèl gran van
Pawòl
dlo mount monn anlè
monn
Pawòl
latranblad latè voum
volkan wélélé lanm lanmè
Pawòl
solèy mapipi
nwè
doubout
anmitan
jou wouvè…
Épi
Lè ou rété kouté pou tann
Gadé pou wè
Sé koumansé frè-mwen
5
ANTILLA 1981-2007
Daniel BOUKMAN,
(Février 82).
6
ANTILLA 1981-2007
A PA JÒDI NI YÈ
A pa jòdi ni yè
An ka chèchè
Koré lidè an mwen
Kon pyé palètivyé
Épi dé-twa vyé mo
Yo ja jété
An dalo
A pa jòdi ni yè
An ka chèchè
sanblé dé-twa vyé mo
Mwen vwè rivé
Fè on pripri
Pou nou dépri
Adan mòso palétivyé
A pa jòdi ni yé
É a pa pou dèmen
Pas a pa vit
A pa tou sèl
A pa konsa
A pa padavwa
Lonbrik a-w fon
Pou ou sa kwè
On pyé gayak
Pé rivé pousé adan ‘y.
Èktò POULÉ.
(Extrait de « Pawòl an Bouch »,
Editions Désormeaux).
7
ANTILLA 1981-2007
8
ANTILLA 1981-2007
KI JAN ? KI JOU ?
Solèy-la
I fou an mitan tèt ,
Pwèl si chivé’y sé chival twa-pat
ka plakata plakata
anba bhay limyè yo
Solèy o !
Pèyi-a
I fou an mitan tèt
9
ANTILLA 1981-2007
Interrogation
Le soleil
est fou de grande folie
Ses tresses blondes sont des
chevaux du diable
galopant
sous le poids de leur lumière
O Soleil !
Le pays
est fou de grande folie
Sa chaleur est un carroussel
de torches
idées et désirs suicidés
O Pays !
10
ANTILLA 1981-2007
AYEN POU’W
11
ANTILLA 1981-2007
ZANFAN PÉYI-A…
ZANFAN PÉYI-A
Zanfan
12
ANTILLA 1981-2007
*
* *
13
ANTILLA 1981-2007
LANNUIT KA FIFINEN
Lannuit té ka fifinen
Jik an tÿè nonm
Ka sonjé sa ki fèt
Sa ki té pou fèt
É ki pa fèt
Ka sonjé ka sonjé
Sa ki ja fèt.
Lannuit té ka fifinen
Jik an tÿè nonm
Ka sonjé sa ki fèt
Sa ki té pou fèt
É ki pa fèt
Ka sonjé ka sonjé
Sa ki ja fèt
Man konnèt an boug
14
ANTILLA 1981-2007
Ki ni an sèl pawôl
Jôdi sé bon jou-a
Isiya sé bon plas-la.
Pou wouvè lèspri mwen
Pou libéré mwen.
Ou ni pou lévé
Ou ni pou lité
Èk briyé asou chimen’w
Ou ni pou soufè
Pou’w sav ou sé tout
É an pati di tout
Èk tÿenbé kôw lib asou latè.
Alex THIMON
(29 Juin 1982).
dans Antilla, n°29, 1 novembre 1982
15
ANTILLA 1981-2007
ISENBOT !
Ti-manmay
Mi an piti filibo
Épi pé !
Awa !
Ti manmay-la ka pléré ka pléré ka pléré
Kon Man Lapli li-minm pa janm pléré.
Ti-manmay
Mi
An lòt filibo
Épi
PÉ FOUT !
PÉ !
Awa !
Ti manmay-la ka pléré ka pléré ka pléré
Kon Man Lapli li-minm pa janm pléré.
Vyé Madanm-lan…
Kri Krac !
Vyé Madanm-lan sé pa an vyé Madanm
Ti manmay-la sé pa an ti-manmay !
Kri Krac !
Vyé Madanm-lan sé pa an vyé Madanm
Ti-manmay-la sé pa an ti-manmay
Baton lélé-a sé pa an béton lélé
Filibo-a tou sé pa an filibo !
16
ANTILLA 1981-2007
Wouap !
Awa !
Ti manmay-la ka pléré ka pléré ka pléré
Kon man Lapli li-minm pa janm pléré.
Ich kòn !
Mi an lòt piti...
ISENBOT !
Madanm
Filibo-a sé mwen ki fè-y !
Filibo-a pa ta-w
I ta mwen !
Vyé Madanm-lan
Bésé ranmasé mòso baton lélé-y
Épi...
Épi lafimen chayé-y.
Daniel BOUKMAN.
dans Antilla, n°29, 1 novembre 1982
17
ANTILLA 1981-2007
MAKADANM JODI
Ki pwa kréyòl ?
Lanprent an lanng
Ki pwa kréyòl ?
Lanprent an lanng
Kréyòl...
Ki pwa kréyòl ?
Lanprent an lanng
Ki pwa kréyòl ?
Laprent an langue
Lasosyété ka viré bô
Mi makadanm mi makadanm
18
ANTILLA 1981-2007
Alôplé a dié
Lè nou fini bouré kréyòl
Pou nou pézé tout pwa kò nou
En ti tranpaj en lanng lé zòt
Ki pwa kréyòl ?
Ki pwa kréyòl ?
lanprent tout lanng.
ROSELMAC Sophie.
19
ANTILLA 1981-2007
É SI SOLÈY TÉ KA FOUKAN
É si solèy té ka foukan
Tÿè pa té kay soté
Bouch pa té kay bafoyé
Lannuit té kay adan lannuit
Jou té kay a lapèl
É si solèy té ka foukan
Zékal pyé té kay pété
Anlè menm mizè-a
Laswè té kay chaviré
Adan menm mapyanm
Fal latè-a
Mé jou té kay a lapèl
Solèy tenn
Tÿè pa kay soté
Bouch pa kay bafouyé
Kò sé manmay-la kay miganné
Adan zès lanm yo
Ka bawouf lodè frè-ya
Kannaval gran ben nou
Solèy tenn
Tÿè pa kay soté
Tenn
Tenn monfi
Pou nou viré larèl
Épi rid sé fanm-Ia
20
ANTILLA 1981-2007
GWO DLO
Pyébwa-a chimérik
Savann-lan chimérik
Zibyé-a chimérik
Solèy-la ka kléré ti klèté
Sé bouji latousen ka brilé
Syèl-la chimérik
Niaj-la chimérik
Lalin-la chimérik
Lapli ka tonbé kon dlo pléré
Sé Bondyé ka djélé anmoué.
Lavil-la chimérik
Lanmè-a chimérik
Lakanpay chimérik
Lannuit tala ka fini tonbé
Sé dikanman dèy Bondyé.
NATIKRIS.
dans Antilla, n°37, 21/01/1983
21
ANTILLA 1981-2007
MATNIK
NATIKRIS.
dans Antilla, n°37, 21/01/1983
22
ANTILLA 1981-2007
TOUT LANMIZÈ
PA NI MENM MÈT
tchip
wroooo yo yo’y
Ti manmay
asé fè makakri, dann
mim
dan mwen za ka tounen viann
péï-a tÿok en block
kon an rasin foujè
ti manmay
asé fè makakri
tout lanmizè pa ni menm mèt
mi a prézan
sé friapen dou-wa
za mété fal bétÿé
tèt koko sèk
yenyen pa menm bôdé koté’y
mim
ti manmay
asé fè makakri, dann
sé dlo kafé an bouch
ka fèn nonm an pédal
É. LAURETTA
Trinité.
dans Antilla, n°40, 11/02/83
23
ANTILLA 1981-2007
Courrier
PWOLO - TWIP
Ba mwen an fé
Pou man di missié
Landjet manman-y
Pòch mwen ka coulé laglass
Chyen ka halé mwen an lari
Patwon-a fouté mwen dèwò
Pas man di-w
Palé an manniè dwèt ba mwen.
Man malad
Lavi nou o bò an tomm
Tchu mwen plen
Mé avan Bazil wivé
Man kay filé
An ven-kat pouss do kon lamm.
24
ANTILLA 1981-2007
Louis GINAPÉ
19 Novembre 82 - Vert-Pré.
dans Antilla, n°42, 25 février 1983
25
ANTILLA 1981-2007
ARTISTE
DE
TALENT
BIENTOT
UN NOUVEAU DISQUE
DE GRATIEN MIDONET
26
ANTILLA 1981-2007
(…)
NEG’ MARON
Nèg maron
Pa rété en pil nèg maron
Jòdi-jou
Lè nèg maron
zòt pwan koutla filé
zòt fenn tèt zôt jiré
len misè épi l’aliénation… dépi jou-an
Nèg maron
cé pa lapen pléré ba’y
cé rélé cé pousé ba’y
cé doubout, douèt kon pitchèt
Nèg maron
pa rété enpil nèg maron
jôdi jou
en nèg maron
cé en chimin ka monté
pli ro, pli ro ki tèt
cé en chimin ki étouèt
min y lage kon lanmou… jòdi jou-an
en nèg maron
cé pa pléré aten
cé riplanté pyé-bwa
cé rélé ki nou la
doubout douven 20è sièk-la ! Jòdi jou
nèg maron (bis)
27
ANTILLA 1981-2007
djoubap !!
Ouvè lapot
Libèté’ya
Dignité’ya
Energie’y a
Ladjé chin’l’en
Ladjé kankan ...
Djoubap !!
Nèg maron
Pa rété en pil nèg maron
Jòdijou ...
Gratien Midonet
Men té jwin ou
bò la savann
ou pa té mim mim
gadé mwin
Men té two nwè
men té two blé
menm si blé cé coulé len mèy ya
mè masques blancs
Peau noire
mè masques blancs
Ouvè finèt la
(Ouvre la fenêtre)
28
ANTILLA 1981-2007
Ouvè konscience-la
(ouvre la conscience)
29
ANTILLA 1981-2007
GWADLOUP
30
ANTILLA 1981-2007
GWADLOUP PITIT A W
En rivé à case à yo
yo palé pou mwin
En tenn yo
yo viré gadé mwin
En mendé ka zôt vlé
yo chalviré parôl en mwin
En gadé yo
yo rwvinn palé avè mwin
En di en pa palé
yo vinn gadé mwin
En di en pa mangé
yo rwvinn vwè mwin
En maké pou yo
yo pa compwèn
En di yo en kalé pli lwin
yo rété tèbèquwè
En maké sa en vlé
yo rété kon kwyon
En di yo zôt ka plin mwin
yo vwè si cabann là
si w sav Gwadloup
sa yo fè mwin
ou paté pwen y
rété couté, rété gadé, atenn pou ou comprwen
vwè pw tenn
O... Gwadloup ?...
Pitit à w Max, Simone, Imbè, Laila
Ka yo fè’w ! (crié plisiè cou)
Charles RENAC.
dans Antilla, n°98, 13 au 20/04/1984
31
ANTILLA 1981-2007
CHANT D’ADIEU
(à la mémoire de G. Tirolien)
Ou kriyé
« Seigneur je ne veux plus aller à leur école... »
tout un peuple a entendu ta prière
et s’est mis debout à tes côtés
Tu as voulu
que nous ne chantions plus ces poèmes faciles
« exaltant la beauté des îles fortunées »
Yo fè sanblan pa tann
alors ta voix s’esf tue à la crête du Bourg
comme ces « feuilles vivantes au matin »
Depuis
chuchotant des propos forts
à boire au fil des mots
curieux de tout du sort de ton pays
tu as coulé des jours que tu voulais paisibles
comme de fines « balles d’or »
Tu ne connaîtras pas
l’indécence de nos regards ourlés de larmes
32
ANTILLA 1981-2007
Max RIPPON
Tél : 95.40.89
33
ANTILLA 1981-2007
Créole
Chaché konnèt
èk Mandibèlè
Evelyne Platon ka fè
nou wè nou sé tout ba-
gay, sé nou sèl ki pé fè
nous pas nenpòt kisa.
Sé nou sèl ki sav sa nou
lé, sé wou sèl... frè
mwen.
SÉ WOU SÈL KI
SAV
34
ANTILLA 1981-2007
Fodé ou pa bliyé
Lè ou ka pran lavòl
Asou zèl lavi-a
Fodé ou pa bliyé man pé men-
nen’w osi
Anba grif lanmizè
Éti ki ni timoun ka dòmi nan dalo
Éti ki ni moun ki pa konnèt gou
lèt !
Evelyne PLATON
dans Antilla, n°317, 20 au 30 janvier 1989
35
ANTILLA 1981-2007
Chaché konnèt.
Serge Restog
powèt matinitjé
épi Mandibèlè
Dwèt lanmen
36
ANTILLA 1981-2007
37
ANTILLA 1981-2007
Chaché Konnèt
épi Mandibèlè
Monchoachi an gwan-gwan
powèt an lanng kréyòl, an gwan powèt.
Li Monchoachi é ponmlen tout lafòs*
matjoukann nou. Lè an moun pwan
tan’y la menm sa sa yé langaj bèlté.
Epi yonndé pawòl* matjé kon
sa, nou anlè larèl* van-an jiktan nou
rivé anlè lalin, ka vréyé klèté ba lèspri
nou. Ek an fwa nou rivé anlè a ,an
koutzyé pa anba, nou ka wè solèy ka
kléré anlè péyi nou an. A lè-taa nou ka
konpwann pawòl nou, ta nou, ka
mennen nou wo, pou fè nou wè sa ki
ta nou ka kraché difé, pas gwo solèy
tout lè anlè’y. Mi péyi nou an épi tout
lafòs pawòl li, épi lafòs pawòl yich li. Epi
lafòs pawòl Monchoachi. Annou gadé li
pronmès, yonndé mo matjé adan an liv
yo kriyé « Bèl-Bèl Zobèl » :
PRONMES
38
ANTILLA 1981-2007
Mwen lévé
Pou mwen gadé lavi lévé.
Epi, mwen rété la, ou sav,
Ka di kòmwen konsa :
« chak jou ka fèt épi pronmès lavèy
èk i ka mò épi ta dimen ;
é chak lannwit i ka pwòpté
pou i rikoumansé ».
39
ANTILLA 1981-2007
Pour le 22 mai
Coché la mô
ou pé téréï !
40
ANTILLA 1981-2007
41
ANTILLA 1981-2007
n’empêche,
dépêche son commandeur,
Un trou pour le ventre
La rebelle face au sol
attachée à des piquets
au milieu des bombes volca-
niques
puis les coups de fouet
devant les esclaves rassem-
blés
« Ou mandé moin fé an tra-
vaï
Moin fèï Mait ! »
« Mè y mô »
Non il ne voulait pas la tuer
mais il n’avait plus de place
pour reculer.
Trop tard,
3 jours plus tard C... tombait
à son tour sous les coups des
esclaves révoltés.
Trop tard,
tenir, tenir
attendre, tenir,
combien de temps encore.
L’histoire était en marche la
justice... aussi,
et C... le savait...
Luc MARLIN
dans Antilla, n°334, 22 au 28 mai 1989
42
ANTILLA 1981-2007
Vacances
Rèspé
Rèspé an ka mandé
Pou péyi mwen
Ni lanmen ki moli
Avan yo tjenbé rèd
Ni dòt ki ja lésé
Dézèspwa ka alé
Lanmen ki ni bon tjè
E ki mi kont tjè yo
Lanmen san féblès
Lanmen san féblès
43
ANTILLA 1981-2007
Chaché konnèt
Chanté ba
nèg-mawon
44
ANTILLA 1981-2007
*Pòtalans : importance
45
ANTILLA 1981-2007
Bleu d’émeraude
Alerte numéro un
prèmyé voukoum
boutikyè ozabwa é pwatik
alerte numéro deux
dézièm voukoum
solèy kaskòd pou lapli fifiné latè
Dézirad planté nan manman dlo
kon sòk a chari an tè gras
ka fann varèch é kim
zazyo maren ka bat boulign an farin-cho
pòs an chaj ka pèd lavwa
ti bouji dwèt kon pikèt na klèré bèl kaz
van tòtyé kokoyé an pyé
siklòn Hiko
fè titak rèta
mé po-on disou pa pèd–non
van da ka flangé péyi-Ia
kaz ka filiché kon vyé had an tounikèt
tòl ka fè vonvon an savann
manman-zanfan ka monté-désann
kon foumia zèl an tan lapli
toupannan zalimèt ka bèkté sièj a la chandlè
ou kounan kongrès janm an pikwa
ka di kantik
Bòn sizé si toma ka graté gòj
Dada ka dousiné on vyé chaplé san kwa
déwò
lanmè ja loché kay
zagaya sèvi lanm hontèz an tou a kong
lafous voyé varèch échwé si totwa
46
ANTILLA 1981-2007
47
ANTILLA 1981-2007
VÉNÉRÉ POUR UN
POÈTE
Un an déjà
et l’on m’a dit ton regard posé sans vie sur
nous
et le silence de tes longues mains inertes
et ton départ
vers ces rivages d’où l’on ne revient pas
ta parole nous revient
écho puissant martelant les esprits
Le poète dis-tu
est l’ingénieur de l’âme
il trouve en lui la force de la divination
pour répondre aux questions à venir
Ou ka sonjé on jou
hak pa té hak nanbouk
vwa a’w té chifonné enkyèt é tranglé
48
ANTILLA 1981-2007
Un an déjâ
fout tan ka pasé
Max RIPPON
pour Guy TIROLIEN mort le 4.8.88
Petit-Bourg Août 1989
49
ANTILLA 1981-2007
Césaire et Rippon
50
ANTILLA 1981-2007
on papa, on
gogo kon tout
gogo
ni ti ich ka péplé la-tè
mé fè yo pran mwen pou papa ka fè san
sòti an wòch
pou gogo, pou pitit a zantray a péyi-la
an pa lé man sé mari-mayé ka pwenté lè
bobèch ka fané nan kay
mwen lé sé’m kokiben mèt kabann pèp-ta-
la
pa fè mwen akwè jis pann vès ho pasè klou
mé fè mwen po a tanbou ka plenn anba
makè
kon pongnèt pou lonji bwa bandé nèg
mawon ka fann koupant
ba mo fòs èk kouraj sosolé latè yo kou-
mansé btyué
ban mwen fòs é kouraj mwen sèvi sanntè
ka tigonné bondyé
ban mwen fòs é kouraj mwen pati sèl an
manman-bwa
la sikriyé ka mèt dwèt si bouch pou bèkté
mango-désè
mé ban mwen fòs osi pou simé é planté
la sendomenn ka pòté koko pou zakasya
ban mwen fòs dépann lalin an syèl si sé sa
ki ni pou fè
lè rivé pou maré ren é zanma
kon mèt savann ka mèt kann déwò an
ravin
51
ANTILLA 1981-2007
Césaire et Ripon
Gwadloup
Nèg ka woulé,
Pann kon genbo an kal a bato.
Siriyen ka vann bèbèl an lonkan,
Fwansé ka ba lari chyenn an banmak,
é soley ka vin fann fèlè.
Lanmè kon kal-mò ka bòdé ké.
Chalè ka woti palmis an fétaj
An hélé Gwadloup-o !
labriz chayé hélé, mé pon moun pa ré-
ponn.
Bato la pati,
On touf kim chouboulé kalmi-pla.
Rété dèyè ka véyé ké,
nèg ka woulé kon bouva an tras,
Siriyen ka fè konmès,
Fwansé ka fè kòk a bèl pòz,
é soley ka wonpi latè.
52
ANTILLA 1981-2007
53
ANTILLA 1981-2007
CHALÈ APA…
FRÈCHÈ ANMAN
54
ANTILLA 1981-2007
Annou pa di tout
Pas kout kèkouk
Menm doubout
Fòk i bout !
55
ANTILLA 1981-2007
Culture
Omaj
pou an papa
Non, papa ou pa mô
Pas ou nan lespri nou.
Touléjou mwen ka wè
Tou sa ou té ka di mwen.
Si anlè ya ou byen
Nou osi nou ké byen
Lè nou ké vin’ jwenn ou
Nan gran kay Bondyé a.
Yo ka di lè’w mô
56
ANTILLA 1981-2007
Pa ni ayen dèyè
Poutan man ka santi
Tout lafôs présans ou
Magré man pa ka wè’w
É man pé pa touché’w.
Sé lespri’w ka véyé
Enlè tout fanmy ou.
Mwen té ké préféré
Ou té té la épi nou.
Mé ou fè kalvè’w
Anlè la tè lé zonm,
Epi dé moun ki bon
Epi dôt ki mové.
Simyé ou la ou yé
Pou nou pé pwan konsyans
Ki ti bout chimen an
Nou pou fè ansanm la
Fok fèy adan lanmou.
Janine Lafontaine
dans Antilla, n°401, 21 au 27 septembre 1990
57
ANTILLA 1981-2007
(…) Comme nous le verrons dans le poème inédit qu’il nous a remis
59° an Woki, il donne en poésie tous les cotés spécifiques et
thérapeutiques du rhum.
Maryse
Romanos
59° an woki
Wonm é bwadenn
pour géri doulè
lè siren ka lévé
wonm safétida
é tizann a poupyé
lè kriz a vè blanchi zyé
wonm tafya kléren jola an woki
wonm é kanf
ka fè lafyèv tonbé
wonm é klou-jowòf
lè maldan déklaré
wonm sik é sitwon
pou nonm fè fòs pli fò ki fòs
wonm tafya kléren jola an woki
wonm sèk apwé kafé
ka ouvè zyé a tachwon
wonm plen koko-men a kakwè
ka wouzé ben-féyaj
douvan kabalistik
wonm pwan boukan
an bòl kalbosé
ka fonn chandèl é karapat-blan
wonm tafya kéren jola an woki
wonm é sèl si blès
wonm an soulyé
ka manké pwenti
wonm an chowèt si bwa-gonm
58
ANTILLA 1981-2007
wonm an bay
wonm an fi ka batizé
wonm an bivèt an tout ti wèt
wonm zonbi anba wòb
dé gout wonm si bobo
ka dousi hokèt
Max RIPPON
dans Antilla, n°466, 3 au 9 janvier 1992.
59
ANTILLA 1981-2007
60
ANTILLA 1981-2007
Gabriel LUCE
dans Antilla, n°492, 3 au 9 juillet 1992
61
ANTILLA 1981-2007
AN MOUCH EN MIEL MO
I té là en l’entré-a
I té ka maché a tè-a.
Putchi i té ka tunin ?
En fwa, dé fwa.
Epi i té ka maché,
Kon si i té tok-tok.
An fonmi vini coté-i.
An lôte rivé.
Diss, vin sòti tu patu,
En tè jadin-a ;
Much-là té ka chtilbité,
Maté, chaviré.
Sè fonmi-a té en lè-i.
I té ka lité, lité i sèl.
I dérédi ;
Papa fonmi, manman fonmi,
Ti fonmi cha-yé-i,
Pu an festin
ki té ni gu miel.
Antoinette GAMESS
1
(N.D.T). Paroles de chez nous II, Recueil de Poèmes destinés plus spécialement aux classes du
Premier Cycle, Fort-de-France, Griots de la Martinique, 1992, 87 p.
62
ANTILLA 1981-2007
KAYALI KONPAREZON
Robert ROBLOT-COULANGES
63
ANTILLA 1981-2007
- Qui pays,
- Pays Matinique.
- Pou qui moune ?
- Pou moune à caille-nou
- Pou qui ça ?
- Pou nous vive adan-i
- Qui man-niè ?
- Epi la föce-nous.
- Qui la föce ?
- La föce mangé-a
- Qui mangé ?
- Mangé jadin-a
- Qui jadin ?
- Jadin ti-caille la.
- Oti röche ?
- Fouillé pou trouvé-i
- Oti bois ?
- Coupé-ï dan grand bois
- Pouqui ça ?
- Pou fai méson-a
- Qui méson ?
- Méson l’avunir
- Pou qui temps ?
- Pou temps la justice.
- Pou qui moune ?
- Pou mone Matinique.
Gilbert GRATIANT
64
ANTILLA 1981-2007
Bèl - bèl
Zobel
Solèy bèl :
An tralé toutrèl
ka jwé zwèl !
Tak-tak
Zikak
Titak rak.
Kat makak
Anba an voumtak.
Dèk – dèk
Chadèk
Tizing sèk :
Tchèk chadèk
Flègèdèk !
Krik - krik
bourik
ni kolik ;
Krik - mistikrik :
Jik an konbrik
Bôk - bôk
Zabôk
Ka bidim bôk
Bèl zabôk
Zabelbôk !
Bèl - bèl
Zobel
Solèy bèl
Bel Zobel Zékobel.
MONCHOACHI
dans Antilla, n°511, 13 au 19 novembre 1992
65
ANTILLA 1981-2007
Ba Derèk, ba Patrick,
Ba Nikola,
Ba on chaj makè karayib
66
ANTILLA 1981-2007
nèg planté
nèg fimayé
nèg angréyé an péyi karayib
nèg mangnòl pa fòs
Nikola planté Kiba
pour pawòl fè boujon an solèy karenm
nèg anglé pa fòs Dérèk bay valè
pou Nobèl woté kréyòl an bannann
nèg fwansé pa fòs
ki fè Gonkou jouklé Patrik
kon prèmyé bouva an tèt tras pawòl-
maké
nèg kréyòl kongo kalikita
pawòl sové-vayan
lévé tèt kon mòlòkòy an ma sèk
rann koulé pou koulé
arèsté makayé dèyè do a jalouzi
machoké pawòl
fal ouvè kon gran mapipi
ka défyé lépini
wouklé wouklé
pou wouklé wouklé wouklé
avan dyab vin granmou
jòdjou
lanné apwé lanné kréyòl trapé tren si
bitasyon
pou dé ti paj-maké wop pasé dans
lèspas
67
ANTILLA 1981-2007
68
ANTILLA 1981-2007
Poème
3 JOU
RIFRIN
RIFRIN
69
ANTILLA 1981-2007
70
ANTILLA 1981-2007
An tjè ka
palé… kouté
de Jala
Mové tan
Larivyè ka désann
I pran tout chimin an
Pou i sa wouvè koy
Ka chayé, ka chayé
Tou sa i pé trapé
Manman ! I anrajé !
Lanmè-a désidé
Fok li mété ta’y tou
I mandé van édé’y
Alos yo pété pak
Kannòt, bato, tjé, pon
Tout bagay anba dlo
Lanmè, larivyè, van
71
ANTILLA 1981-2007
Jodi lanati di
Ni trop lésé alé
I ka respekté Lom
É fok Lom respékté’y
Mé Lom pa ka konprann
I kay rikoumansé.
Manmany an nou rété
Nou ka détwi kò nou
Fok viv an armoni
Si nou pa ka konprann sa
Nou péké jan vansé.
72
ANTILLA 1981-2007
PREMIERES FEUILLES
LE CAHIER EN CRÉOLE
Nan finisman wouvèjou-a, bobo rachmabab, Au bout du petit matin, l’extrême, trompeuse
kouyonnè, solitè a anlè blès sé dlo-a ; sé mounvayan- désolée eschare sur la blessure des eaux ; les
an ki pa ka témwayé a ; flè san ki ka fennen èk gayé martyrs qui ne témoignent pas ; les fleurs du sang qui
adan van initil la kontèl rélé-anmwé an bann se fanent et s’éparpillent dans le vent inutile comme
jakorépèt ; an vyé ti lavi ka griyen ba’w an timannyè des cris de perroquets babillards ; une vieille vie
mantimantè, lapo-djèl li ouvè épi lapérozité ki dékadi ; menteusement souriante, ses lèvres ouvertes
an vyé kalté lanmizè ki la ka pouri anba solèy-la, d’angoisses désaffectées ; une vieille misère
adan an pela ; an vyé pela ki ka krévé èvè klôk tyèd pourrissant sous le soleil, silencieusement ; un vieux
zafè nou la ka viv la abo, nou se zéwo douvan an silence crevant de pustules tièdes, l’affreuse inanité
chif. de notre raison d’être.
Nan finisman wouvèjou-a, anlè pi frajil lépésè tè- Au bout du petit matin, sur cette plus fragile
tala éti divini krachédifé’y ka dépasé an mannyè épaisseur de terre que dépasse de façon humiliante
73
ANTILLA 1981-2007
tala éti divini krachédifé’y ka dépasé an mannyè épaisseur de terre que dépasse de façon humiliante
malélivan -vôkman ké pété, dlot tou touni ké chayé- son grandiose avenir -les volcans éclateront, l’eau
alé sé mak matrité solèy-la èk rété anni an nue emportera les taches mûres du soleil et il ne
bouyônman tyèd éti zwézo lanmè ka bèkté- plaj sé restera plus qu’un bouillonnement tiède picoré
rèv-la èk lévédoubout foudôk la. d’oiseaux marins-la plage des songes et l’insensé
réveil...
Nan finisman wouvèjou-a,lavil plat tala... dékatjé’y Au bout du petit matin, cette ville plate-étalée...
wouvè...
Ek adan lavil flijé tala, konpanyi moun ka djélé tala Et dans cette ville inerte, cette foule criarde si
ki pasé sitèlman bitjoumakwenn di djélé’y kon lavil étonnamment passée à côté de son cri comme cette
tala di balan’y, di sans li, sans pyès kalté entjèt, lôt bô ville à côté de son mouvement, de son sens, sans
vré rèl li, sèl la ki ou té ké voudré i djélé a padavwè inquiétude, à côté de son vrai cri, le seul qu’on eût
ou ka santi i ka viv andidan’y adan tjèktouséré voulu entendre crier parce qu’on le sent sien lui seul ;
lonbway èk lôgèy ki fon toubannman, adan lavil ladjé parce ce qu’on le sent habiter en elle dans quelque
tala, krèymoun tala lôt bôrèl lafen’y, lanmizè’y, refuge profond d’ombre et d’orgueil dans cette ville
gawoulé’y, rayisans li, krèymoun tala sitèlman inerte, cette foule à côté de son cri de faim, de
bavadèz èk bouch koud. misère, de révolte, de haine, cette foule si
étrangement bavarde et muette.
Adan lavil ladjé tala, krèymoun dwôl tala ki pa ka Dans cette ville inerte, cette étrange foule qui ne
sanblé tjôkanblôk la, ki pa ka migannen a : s’entasse pas, ne se mêle pas : habile à découvrir le
michèlmoren pou dékouvè la étéi pou i déplyennen, point de désencastration, de fuite, d’esquive. Cette
pou i sanfui, pou i fè flent. Krèymoun tala ki pa sa fè foule qui ne sait pas faire foule, cette foule, on s’en
krèy, krèymoun tala, ou ka rann kôw kont di sa, si rend compte, si parfaitement seule sous ce soleil, à la
obidjoulman li yonn anba solèy-tala, menm mannyè façon dont une femme, toute on eût cru à sa cadence
an fanm, ka kriyé blipman anba lapli èk ka ba’y lôd pa lyrique, interpelle brusquement une pluie
tonbé ; oben an sin lakwa vitmanprésé san pyès kalté hypothétique et lui intime l’ordre de ne pas tomber ;
rézon ou pé wè ; oben mannyè zannimo grav èk blip ou à un signe rapide de croix sans mobile visible ; on
ta an nègres lakanpay, ka pisé tou doubout, janm li a l’animalité subitement grave d’une paysanne,
gan wouvè, rèd-é-dri. urinant debout, les jambes écartées, roides...
Nan finisman wouvèjou-a, lavil tala èk laliwonday Au bout du petit matin, cette ville inerte et ses au-
lad li, dépotjolay li, lafen’y, lapérès li ki fouyé andidan delà de lèpres, de consomption, de famines, de peurs
latè-a, lapérèz li ki an driv nan syèl-la, lapérèz li ki tapies dans les ravins, de peurs juchées dans les
akoumonslé èk ti fifin lafimen lapérozité’y... arbres, de peurs creusées dans le sol, de peur en
dérive dans le ciel, de peurs amoncelées et ses
fumerolles d’angoisses...
Nan finisman wouvèjou-a, môn-la épi sabo entjèt Au bout du petit matin, le morne au sabot inquiet
èk dosil li -san ankavé’y ka fè solèy chodé’y pwan et docile -son sang impaludé met en déroute le soleil
lavôl. de ses pouls surchauffés.
Nan finisman wouvèjou-a, flanm difé renté môn-la, Au bout du petit matin, l’incendie contenu du
akwèdi an pléré gwodlo éti yo toufonnen anlè bôday morne, comme un sanglot que l’on a bâillonné au
déblozay plen san’y, las ka chaché an limen ki ka bord de son éclatement sanguinaire, en quête d’une
déchèpiyé èk ki ka dérikonnèt kôy. ignition qui se dérobe et se méconnaît.
Nan finisman wouvèjou-a, môn djokoti a douvan Au bout du petit matin, le morne accroupi devant
agouloutri entjèt kon tatjèt la ki plen épi lakataw èk la boulimie aux aguets de foudres et de moulins,
moulen, ka vonmi pyanmpyanm avanniz nonm li, lentement vomissant ses fatigues d’hommes, le
môn-la ki li yonn la èk san’y ki dévidé atè-a, môn-la morne seul et son sang répandu, le morne et ses
èk pansman lonbway li, môn-la èk fifindlo lapé’y, pansements d’ombre, le morne et ses rigoles de peur,
môn-la èk gran lanmen van’y’lan ». le morne et ses grandes mains de vent.
74
ANTILLA 1981-2007
SOVÉ MWEN
75
ANTILLA 1981-2007
Poème
TI ZOIZO UNIVERSEL
I té ka sem an dentel
é bleu é pi blan
i té tou piti con an toutrel
é bleu é pi nouè
i té colan con an mouch a miel
é bleu é pi jaun
i té paré pou volé dan en ciel
é bleu et pi rouge
i té pê yo té voleï telman i té bel
e bleu é pi blan
é bleu é pi nouê
é bleu é pi jaun
é bleu é pi rouge
Tout coulê moun té é pi bleu
Tout coulê moun té kaï baï la voi
Tout coulê moun té ka crié e, la foi
En la foi en la joi
en la joi en l’espoi
Ti zoizô ta-a
cé rêv a moi.
Maryse VILLET
dans Antilla, n°658,
24 novembre 1995.
76
ANTILLA 1981-2007
Tonbé, Lévé
Maté, trilbiché
Lavi, sé an tonbé-lévé
An kous milé, an chouvan-bwa
Tonbé, lévé
Ou pé pléré : sé pa bon dyé ki di
Nonm pa an dwa pléré
Sé pa bondyé ki di
Fanm maré pou lapidé
Tonbé, lévé
Trilbiché sé pa tonbé
Trilbiché sé pa kayé
Lavi-a sé an tonbé-lévé
Ki ka chayé’w alé
Adan tout tras, tout ti wèt,
An chimen kat kwazé,
An chimen milé débaté
77
ANTILLA 1981-2007
Nicole Cage-Florentiny
dans Antilla, n°1032, 27 mars 2003, p. 35
78
ANTILLA 1981-2007
ANTILLA SPECIAL
n°3, Juillet 1984
ISSN : 0988-212X .
79
ANTILLA 1981-2007
TOUT LANMIZÈ
PA NI MENM MÈT
Tchip
wroooo yo yo’y
ti manmay
asé fè makakri, dann
mim
dan mwen za ka tounen viann
péï-a tÿok en block
kon an rasin foujè
Ti manmay
asé fè makakri
tout lanmizè pa ni menm mèt
mi a prézan
sé friapen dou-wa
za mété fal bétÿé
tèt koko sèk
yenyen pa menm bôdé koté’y
Min
ti manmay
asé fè makakri, dann
sé dlo kafé an bouch
ka fèn nonm an pédal
LAURETTA Éric
80
ANTILLA 1981-2007
O comme il te ressemble !
VAUCLIN…
Fruit mûri à l’arbre de la mer.
Des pêcheurs remaillent sur terre
Un roulis
Déchiré dans leur poche en monnaie de misère.
Ils vont au rhum,
Après avoir pisté les étoiles,
Et repassé les vagues.
Leurs yeux sont des boussoles
Suspendues au clocher.
81
ANTILLA 1981-2007
Leur peine.
Pointe Faula.
L’eau sournoise et son piège à douleurs.
Une femme gémit.
Deux corps que l’on porte.
Le cri vole au plus haut
Un brin d’Afrique au bec.
— Aye Mondié ! Pitié ! Miséricorde
L’eau sournoise se bouche les oreilles.
Au suivant…
Une paillote couvre le cri.
Elle a le verbe haut
Et la jeunesse docilement
Lui accorde son dû.
Piège à fesses.
Piège à cœurs.
La fouka dégaine son couteau à cran d’arrêt.
Une fille porte son corps
Pour l’office de ses sens.
82
ANTILLA 1981-2007
Toute en sueur ;
Elle secoue la nuit
Jusqu’à lui faire rendre l’âme.
Macabou.
A l’ombre des villas,
La mer gonfle ses muscles
D’un inlassable défi.
— prête pour un laghia —
Prudents, les raisiniers
Reculent leur parade.
Un vrac de varech délivre
Sa crinière brune
Aux ablutions du sable.
Des amoureux se perdent
Dans les taillis
Comme des insectes
Dans des fleurs carnivores.
Qu’ils célèbrent, crue vive,
A l’enclume de la mer,
Lancinantes, les foudres…
83
ANTILLA 1981-2007
VAUCLIN
Ta terre mienne.
Je la porte aux lèvres
Dans un baiser d’ardents gommiers
Aux gestes précis de chirurgien
Excisant les vagues.
Qui n’a pas connu, moires et roulis,
Un pelage d’herbes en feu,
N’a pas connu ta peau !
Les toîts de tuile s’étirent
Au long règne de la brise.
La mer sur la plage
Couvre d’un chale lumineux
Sa perruque de sable.
VAUCLIN
84
ANTILLA 1981-2007
Ta terre mienne.
A respirer comme un pavot de mer.
Le rhum dénoue sa vague
Au balcon des bistrots.
La parole arrondit sa voilure
Et file doux aux haltes de la ville.
Ta terre mienne.
Son goût sous ma langue
Est le goût de ta chair.
Chaque pierre est un pacte
Chaque étoile enracine le vœu.
Ouvrir à même la plage
Les jupes de la mer.
Ouvrir à même la plage
Les jambes de la nuit.
Nue, offerte,
écraser l’herbe
et répondre
docile marée
à l’élan de la lune.
Nue, offerte,
recueille
au frisson de tes seins
le volcan
et sa sève volubile…
ERNEST PÉPIN
Péyi’w’la !
Tout pawòl ki palé.
Tout kont konté,
mi yo an tè’w menm
kon vérité an bouch a gadé-zafè.
85
ANTILLA 1981-2007
Péyi’w’la !
koulé a péyi la ka bay bal
adan dé lanmen mwen.
An la kon doktè
ka kouté tout lodè
ka monté an kè péyi-la.
Tout bwi péyi-la
ka vin di mwen bonjou
kon dé vyé zanmi.
Péyi nou an !
ban mwen wè’y épi zyé bidÿoul mwen.
Ban mwen kouté’y épi zorèy bidÿoul mwen.
Ban mwen santi’y bat épi kè bidÿoul mwen.
Fout i ka sanm ou !
Voklen !
ou sé di on bèl grap an pyé bwa lanmè-a.
Gadé sé péchè-a,
dodin lanmè a an ren yo
ka chiktayé mizè an poch yo.
Apwè yo suiv tras zétwal,
apwè yo ripasé lanmè a kon vyé rad
yo kay pwan on sèk.
Zyé yo pann an cloché légliz-la
konsidéré bousòl pou chimen déviré.
Ou sé di men yo sé dé pwason
oben dé bel honma.
Gadé sé péchè-a !
Ou sé di sé bondyé
ka ba lé méritan on bel lòsti-pwason.
Machann pwason rélé,
vwa yo asou chouval van-an
ka kouri jik an savann soufwans.
Pa blyé masonn an...
I di sa lanmè té tini an fon kè’y.
Sa ki yòl ?
86
ANTILLA 1981-2007
lanmè-a di
sé on pé pou ki ka graté pwèl chyen blé lanmè-a
Sa ki yòl ?
sé péchè-a di
sé chouval pa menm van pa ni lafòs menné.
Sa ki yòl ?
van an di
sé nam karaib ka volé an syèl dlo.
Sa ki yòl ?
On nèg di
ou sé di on bèl bagay fanm
gwan ouvè an dé janb lanmè-a
Sé désann i ka désann
an lè dousin blé a
Pa di sa pa vwé !
Sé masonn an ki di’y !
Pa blyé masonn-an !
Mi La Pwen Fola.
Bwet a krab sé fanmiy.
On fanm rélé anmwè.
Rélé la ka sotti
jik an fondòk lafrik
Ay Mondyé ! Pityé ! Mizérikòd !
Bwèt a krab za fenmé
i ka véyé an lòt...
On payòt ka toufé
doulè malérez-la
On payòt ki majò.
Mizik li dézodyè, mizik li sé kenbwa
tout jennès ozabwa.
kenbwa fès.
kenbwa kè.
Lafoukaka koupé gwo gato lannuit-la.
Fanm ka poté kòyo.
Fanm ka viv kòyo.
Fanm ka swè
yo ka brennen lannuit
87
ANTILLA 1981-2007
Mi Makabou.
Dèyè dé-ou-twa bèl kaz
lanmè-a ka gonflé bajòl,
ka karé kòy paré pou on lagya.
Pyé-rézen menm pwan lavòl.
Varèk pwofité pwan dousin
pandan sab ka benyen.
Anbabwa ka valé fiyansé
pi vit ki zandoli ka varé nenpot mouch.
Lésé yo pwan plézi.
Mi lanmontangn Voklen !
zorèy-li gwan ouvè
pou tout zosyo lanmè ponn on bel chanté.
Tout sé kay-la fenmé
pi fenmé ki tonbo.
Tout sé kay-la krazé
yo ka ralé kat pat.
Désann lavil ba yo lèspwa mal-papay...
pyé bwa ka navigé
adan on nich sèpan anrajé.
Montangn la défwéné,
ka monté, ka désann
a lez kò’y.
I filé lé dé bo. Difé loubli vanté.
Janden an tan lontan
pwan vèglaj a kenbwa jodijou.
Lan montangn Voklen,
on sel chicklet pyébwa épi tè,
ka bwè tousa lanmè a pé baye ouè
dépi nou di nou swef.
Bodlanmè ka fété’y.
Li menm pa jen lésé nou mo fen.
E poutan féyaj li pwan lenbé.
Pawòl li ka volé an syèl tan lontan
avan i pozé kon lonbraj an silans.
I pa jen lésé nou mo fen.
Jan tan lontan.
88
ANTILLA 1981-2007
Voklen !
péyi nou an.
an ka bo’y asou bouch
é fwison ka pwan mwen.
Anni gadé difé karem an zèb-la
anni gadé lapo ou
sé menm bagay !
Tout chivé sé tuil-la ka pwan koud pengn van-an.
Solèy mété difé
asan tèt lanmè a.
Voklen
Péyi nou an !
Sétoudi rèspiré on bèl lansan lanmè.
Wonm la ka bat lam li
anlè sé bivèt-la.
Pawòl ka fè doba
avan i désann an vil malpalé.
Péyi nou an.
I ni gou lachè’w !
chak wòch di rété
zétwal konfirmé.
Annou ouvè jip plisé lanmè-a
asou plaj-la.
annou ouvè dé janm lannuit-la
asou plaj-la.
San pon lenj
kon bondyé fè nou
Po an nou asou zèb
kè an nou pwan lavòl
89
ANTILLA 1981-2007
Ernest Pépin
90
ANTILLA 1981-2007
BWARENG
Asé pléré
Kité zié’w kouri tousèl
I andwa bité asou an nouk
Sé pôkô sa !
Bouch zétwal pa fèt
Pou ba nonm maltèt
... ban mwen an kout sakso pou man wè zafè mwen
Gonflé lestonmak ou épi ban mwen an kout sakso
Pou Léternèl pwan pak... lay pawan
Pou fè kisa
Yo ni dwa fè sa
Sa’w lé ?
Aten’w di mwen sa’w lé ?
Sa vré, tout plézi sé plézi
Menm lè tèt ou ka chayé dlo an panyen
Ki non chyen’w la ?
Bout jöl ou...
Ki mak non ?
Lòm.
Stopégënn !
...adan ki kalté fon ravinn
enlè ki ribô kaskou
man kay touvé an vié zo...
91
ANTILLA 1981-2007
Ni dé pié kabwit
Ki kouri an didan zié mwen
Souflé sakso-a man di’w !
Sa’w lé...
E sa pé pa za sa.
Louis GINAPÉ
Vert-Pré - Avril 1984.
92
ANTILLA 1981-2007
NATUR LA
Lucie JEAN-BAPTISTE
93
ANTILLA 1981-2007
WO TÈ LALIN LA
94
ANTILLA 1981-2007
An ka palé di...
Anastazi... Fè ti manmay, maré kann, fè ti manmay, maré kann lapli,
tonè, zéklè
Baton nan d’oy kon sansann.
Dé boul blé an ba zié’y. An jou i rann boyo’y a dan an piyès kann
An ka palé di ti Joy...
I ay an Frans, pran tout diplom ki téni, viré an bon maten, pann kô’y an
tèt an pyé palmis an mitan lasavann lan, pou’y té fè moun lapenn pas i
pa té trouvé travay
95
ANTILLA 1981-2007
Alin LÉGARÈS
96
ANTILLA 1981-2007
BAT SAN PÈ
Jòdi sé ta yo !
Dimen sé tan nou
Sab ka fè zéklè
Sé jou ki ka wouvè
Pou tou sa ki ka vinn dèyè
97
ANTILLA 1981-2007
Bat san pè
Bat san pè
Bat san pè
An ba sièl la
Bat san pè
Bat san pè
Bat san pè
Joss LUBETH
98
ANTILLA 1981-2007
Pou ROZAN
Kwi a la vi
Kwi a lan mô
Kwi a zesklav
Kwi a goumé
99
ANTILLA 1981-2007
Joss LUBETH
100
ANTILLA 1981-2007
Rytmo Koubanno
Pou Gi Tirolien
On poèt
Jôdi sé fèt
Tumba
Bat tumba
Rytmo Koubanno
Rytmo Koubanno
Dimen sé woulé
Sé koupé kann
Sé mawé kann
Dimen pou bôdé
Rytmo Koubanno
Rytmo Koubanno
101
ANTILLA 1981-2007
Rythmo Koubanno
Rytmo Koubanno
Bat ka la gwoka
Bat ka la tumba.
Joss LUBETH
102
ANTILLA 1981-2007
ASI MILÉ
Pascal Ayache
103
ANTILLA 1981-2007
MATINIK CHÉRI
104
ANTILLA 1981-2007
M. Marcel LÉANDRY-TIMOTHÉE
105