UNIVERSIDAD TECNOLOGICA DE LOS ANDES (HATUN YACHAY
WASI)
EXAMEN ESCRITO DEL IDIOMA QUECHUA (SEGUNDA PARCIAL)
NOMBRE Y APELLIDOS: EDGAR MIKI ALFARO ALFARO
FECHA: 18/07/2024
1.-CASTILLA SIMIPI KAY HUNT’A RIMAYKUNATA QELQAY.
A) Machu alqo hina puñuysiki.
COMO UN PERRO VIEJO DORMILON
B) Michi hank’u aychata apan.
EL GATO LLEVA CARNE CRUDA
C) Pedrocha mamanwan raymipi tusun.
PEDRO BAILA CON SU MAMA EN LA FIESTA
D) Alqo p’osqo lawata mikhun
EL PERRO COME COMIDA AGRIA
2.-CASTILLA SIMIPI, KAY CHUPACHASQA SUTIKUNATA QELQAY.
a) wisllapaq : EL CUCHARON
b) chakakama: HASTA EL PUENTE
c) pablochapas: PARA PABLO
d) warmiyraq : LA MUJER
E) luychucha: EL VENADO
h) tuñawniymi : SU MOLEDOR
3.- KAY SEQ’EKUNAWAN HUNT’A RIMAYKUNATA QELQAY (HAN’PARA, TURAY, AÑAS,
QELQANA) RUNA SIMIPI.
a. HAN’PARA PATAPY CHUSPI TUSUSHAN
b.- TURAYMI NISHU Q’OÑASAPA
c.- NISHUTA AÑAS ASNASHAN RUMICUCHUPI
d.- SAPA PUNCHAY MAMAYMAN QELQANI
4.- RUNA SIMIPI, KAY HUNT’A RIMAYKUNATA QELQAY.
a.- Mi casa es hermosa.
WASIYMI MUNAYCHAPUNI
b.- En nuestra chacra crece maíz.
Chakranchikpi sara wiñan.
c.- Esta joven me quiere mucho.
KAY WAYNA NISHUTA MUNAQUWAN
d.- Esa camisa es rosado.
CHAY KUTUNA LLANKHA
5.- CASTILLA SIMIPI, KAY HUNT’A RIMAYKUNA QELQAY.
a. Hatun wasipi yanay waqan.
EN LA CASA GRANDE LLORA MI ENAMORADA
b. Munay sipasqa papata rantin.
LA NIÑA BONITA COMPRA PAPAS
c. Iskay ñañu k’aspikuna kan.
HAY 2 PALOS DELGADOS
d. -Taytay waynuta raymipi tusun .
MI PAPA BAILA WAYNO EN LA FIESTA
6.- RUNA SIMIPI, KAY HUNT’A RIMAYKUNA QELQAY. QELQAY.
- Mi hermana solamente canta en su casa
- PANAYMI WASIYLLANPI TAKIN
- María solamente juega en la escuela.
- MARIA yachaywasiyapi PUYLLAN
- La ropa de tu mamá lávaselo.
- mamayquipata pachanta taqsapuy
- Mi suegra sale frecuentemente con su hermano
- Kismaymi sapa kuti turanwan yoqsen
- Tu yerna se carga frecuentemente a su hijo.
- Qachuyniyki sapa kuti q’epikun wawanta
7. –RUNA SIMIPI, KAY CHUPACHASQA SEQ’EKUNATA QELQAY.
a) En mi casa : WASIYPI
b) Con mis hermanas : PANAYQUNAWAN
c) Todavía para mi hermana : MANARAC PANAYPAQ
d) Es mi pueblo : LLAQTAYMI
e) Con tu madrasta : Q’EPA MAMAYQIWAN
f) Para mis sobrinos : KUNCHAQUNAWAN
8.-ALLINTA ÑAWINCHASPAYKI, KAY QELQATA RUNA SIMIMAN T’IKRAY.
Mi sobrino ha llegado de Cusco. Ahora está con sus papas. Él está repartiendo panes grandes.
A su hermanita Josefina, le gusta el pan. Mi sobrino es buena gente, él nos quiere mucho.
KUNCHAYMI QOSQOMAN CHALLARAMUN. KUNANQA TAYTAMAMANWAN CASHAN . PAYMI
JATUN TANTATA RAQUISHAN . ÑAÑACHANMAN JOSEFINA, TANTATA MUNASQA .
KUNCHAYMI ALLIN RUNA , PAY MUNAQUWANKU
9.- CASTILLA SIMIPI, KAY HUNT’A RIMAYKUNATA QELQAY.
A) Pay llaqtanmanta hamun.
El viene de su pueblo
B) wasimasiy mayupi takishan
mi vecino esta sentado en el rio
C) Apuchayqa yuyaysapan
Mi abuelo es inteligente
D) Kunchay mamanwan llank’an.
Mi sobrino trabaja con su mama
10. – RUNASIMIPI SIMIPI KAY YUPAYKUNATA QELQAY.
a) 3 468 : kimsa waranqa tawa pachak suqta chunka pusaqniyuq
b) 8 302 : pusaq waranqa kimsa pachak iskay
c) ¾ : kimsa kuartal
d) 7/9 : : qanchis isqun kaq
a) 54 : pichqa chunka tawayuq