0% encontró este documento útil (0 votos)
827 vistas9 páginas

Apolodoro

El documento habla sobre cómo Odiseo llega a la tierra de los lotófagos y envía a algunos de sus hombres a investigar a los habitantes. Estos, al probar el loto, se quedan allí. Odiseo se da cuenta y lleva a los que probaron el loto de vuelta a la fuerza. Luego llega a la cueva del cíclope Polifemo.

Cargado por

David Serrano
Derechos de autor
© © All Rights Reserved
Nos tomamos en serio los derechos de los contenidos. Si sospechas que se trata de tu contenido, reclámalo aquí.
Formatos disponibles
Descarga como PDF, TXT o lee en línea desde Scribd
0% encontró este documento útil (0 votos)
827 vistas9 páginas

Apolodoro

El documento habla sobre cómo Odiseo llega a la tierra de los lotófagos y envía a algunos de sus hombres a investigar a los habitantes. Estos, al probar el loto, se quedan allí. Odiseo se da cuenta y lleva a los que probaron el loto de vuelta a la fuerza. Luego llega a la cueva del cíclope Polifemo.

Cargado por

David Serrano
Derechos de autor
© © All Rights Reserved
Nos tomamos en serio los derechos de los contenidos. Si sospechas que se trata de tu contenido, reclámalo aquí.
Formatos disponibles
Descarga como PDF, TXT o lee en línea desde Scribd

APOLODORO, Epítome VII, 3-17

Griego de 2º de bachillerato

APOLODORO, EPÍTOME VII, 3-17

Curso 2020-2021

1
Apolodoro, Epítome VII, 3-17
NOTAS ODISEO ENTRE LOS LOTÓFAGOS

[1] Καταντᾷ: verbo contr


[3] καὶ καταντᾷ εἰς τὴν Λωτοφάγων χώραν καὶ πέμπει τινὰς
3ª sing pres ind act epic de
καταντάω: “llegar”
[2] Λωτοφάγοι:
“lotófagos” los comedores
de loto. μαθησομένους τοὺς κατοικοῦντας· οἱ δὲ γευσάμενοι τοῦ
[3] Μαθησομένους: part
pl fut med masc ac
de μανθάνω. Aquí
participio con valor final λωτοῦ κατέμειναν· ἐφύετο γὰρ ἐν τῇ χώρᾳ καρπὸς ἡδὺς
[4] Κατοικοῦντας: part pl
pres act masc ac contr
de κατοικέω: “habitar,
vivir”
λεγόμενος λωτός, ὃς τῷ γευσαμένῳ πάντων ἐποίει λήθην.
[5] Γευσάμενοι: part pl aor
med masc nom de γεύω:
“dar a probar”
[6] Κατέμειναν: verb 3ª pl
aor ind act de καταμένω: Ὀδυσσεὺς δὲ αἰσθόμενος, τοὺς λοιποὺς κατασχών, τοὺς
“permanecer, quedarse”
[7] Ἐφύετο: verb 3ª sing
imperf ind mp de φύω:
“producir, crecer” γευσαμένους μετὰ βίας ἐπὶ τὰς ναῦς ἄγει, καὶ προσπλεύσας
[8] Λήθην: sustant sg fem
ac de λήθη: “olvido”
[9] Αἰσθόμενος: part sg
aor mp masc nom
τῇ Κυκλώπων γῇ προσπελάζει.
de αἰσθάνομαι: “darse
cuenta”
[10] Κατασχών: part sg
aor act masc nom
de κατασχάζω: “retener”

APOLODORO Epítome VII 3-17


NOTAS ODISEO LLEGA A LA CUEVA DE POLIFEMO

[1] Este participio, muy [4] καταλιπὼν δὲ τὰς λοιπὰς ναῦς ἐν τῇ πλησίον νήσῳ, μίαν
frecuente en griego y en
estos textos, se suele
traducir simplemente
“con”.
ἔχων τῇ Κυκλώπων γῇ προσπελάζει, μετὰ δώδεκα ἑταίρων
[2] Κύκλωψ , ωπος, ὁ,
“Cíclope”.
ἀποβὰς τῆς νεώς. ἔστι δὲ τῆς θαλάσσης πλησίον ἄντρον, εἰς ὃ
[3] Μάρων, Μάρωνος,
nieto o hijo de Dioniso,
perfeccionó el cultivo de la
vid. Era sacerdote de Apolo ἔρχεται ἔχων ἀσκὸν οἴνου τὸν ὑπὸ Μάρωνος αὐτῷ δοθέντα.
en la ciudad tracia de
Ísmaro, y de él tomó su
nombre Maronea, en Tracia,
que se distinguía por sus ἦν δὲ Πολυφήμου τὸ ἄντρον, ὃς ἦν Ποσειδῶνος καὶ Θοώσης
viñedos y sus famosos
vinos.
[4] δοθέντα, part. aor. pas. νύμφης, ἀνὴρ ὑπερμεγέθης ἄγριος ἀνδροφάγος, ἔχων ἕνα
ac. masc. sing. de δίδωμι.
[5] uso del verbo εἰμί con
genitivo: se traduce “era
ὀφθαλμὸν ἐπὶ τοῦ μετώπου.
hijo de”.
[6] Πολύφημος,-ου, ὁ,
“Polifemo”.

[5] ἀνακαύσαντες δὲ πῦρ καὶ τῶν ἐρίφων θύσαντες

εὐωχοῦντο. ἐλθὼν δὲ ὁ Κύκλωψ καὶ εἰσελάσας τὰ ποίμνια τῇ

μὲν θύρᾳ προσέθηκε πέτρον ὑπερμεγέθη καὶ θεασάμενος

αὐτοὺς ἐνίους κατήσθιεν.

APOLODORO Epítome VII 3-17


NOTAS NADIE ATACA A POLIFEMO

[1] Infinitivo final con un [6] Ὀδυσσεὺς δὲ αὐτῷ δίδωσιν ἐκ τοῦ Μάρωνος οἴνου πιεῖν· ὁ
v e r b o q u e s i g n i fi c a
“dar” (también con verbos
como “ir” o “enviar”)
[2] Πιών: part sing aor act δὲ πιὼν πάλιν ᾔτησε, καὶ πιὼν τὸ δεύτερον ἐπηρώτα τὸ ὄνομα.
masc nom de πίνω:
“beber”
[3] Ἐπηρώτα: verbo 3ª
sing imperfecto act contr τοῦ δὲ εἰπόντος Οὔτις καλεῖται, Οὔτιν ἠπείλει ὕστερον
de ἐπερωτάω: “preguntar,
consultar”
[4] ἠπείλει: 3ª sing. imper- ἀναλῶσαι, τοὺς δὲ ἄλλους ἔμπροσθεν, καὶ τοῦτο αὐτῷ ξένιον
fecto act. de ἀπειλέω:
“amenazar”
[5] ἀναλῶσαι: inf. aor. act.
de ἀναλίσκω: “consumir, ἀποδώσειν ὑπέσχετο. κατασχεθεὶς δὲ ὑπὸ μέθης ἐκοιμήθη.
matar”
[6] ξένιον: acu. sing. de
ξένιος: “hospitalario”.
Sust. “acogida hospitalaria,
obsequio de hospitalidad”
[7] ἀποδώσειν : inf. fut.
act. de ἀποδίδωμι
[8] ὑπέσχετο: 3ª sing.
imperfecto m-p. de [7] Ὀδυσσεὺς δὲ εὑρὼν ῥόπαλον κείμενον σὺν τέσσαρσιν
ὑπισχνέομαι: “prometer”
[9] Κατασχεθεὶς: verbo
part sing aor pas masc nom ἑταίροις ἀπώξυνε καὶ πυρώσας ἐξετύφλωσεν αὐτόν.
de κατέχω “dominado,
vencido”
[10] Ἐκοιμήθη: verb 3ª
sing aor ind pas de ἐπιβοωμένου δὲ Πολυφήμου τοὺς πέριξ Κύκλωπας,
κοιμάω: dormir
[11]εὑρὼν: part. aor. act.
nom. sing. masc. de
εὑρίσκω: “encontrar” παραγενόμενοι ἐπηρώτων τίς αὐτὸν ἀδικεῖ. τοῦ δὲ εἰπόντος
[12] Ἀπώξυνε: verbo 3ª
sing aor ind act
de ἀποξύνω: “aguzar,
«Οὔτις», νομίσαντες αὐτὸν λέγειν «ὑπὸ μηδενός»
afilar, sacar punta”
[13] Ἐξετύφλωσεν: verbo
3 ª s i n g . a o r. i n d . a c t . d e
ἐκτυφλόω: “cegar” ἀνεχώρησαν.
[14] ἐπιβοωμένου: part.
prest. m-p. gen. sing. masc.
de ἐπιβοάω : gritar, llamar
a gritos. Genitivo absoluto.
[15] Ἐπηρώτων: verbo 3ª
pl imperf ind act contr
de ἐπερωτάω: “pre-
guntar”

APOLODORO Epítome VII 3-17


NOTAS SALIDA DE LA CUEVA DE POLIFEMO

[1] ἐπιζητούντων: part. [8] ἐπιζητούντων δὲ τῶν ποιμνίων τὴν συνήθη νομήν,
prest. act. gen. pl. masc. de
ἐπιζητέω: buscar. Genitivo
absoluto
[2] στὰς: part. aor. act. nom. ἀνοίξας καὶ ἐπὶ τοῦ προθύρου στὰς τὰς χεῖρας ἐκπετάσας
sing. masc. de ἵστημι:
colocarse
[3] ἐκπετάσας: part. aor. act. ἐψηλάφα τὰ ποίμνια. Ὀδυσσεὺς δὲ τρεῖς κριοὺς ὁμοῦ
nom. sing. masc. de
ἐκπετάννυμι: desplegar
[4] ἐψηλάφα: 3ª sing.
συνδέων . . . καὶ αὐτὸς τῷ μείζονι ὑποδύς, ὑπὸ τὴν γαστέρα
imperfecto ind. act. de
ψηλαφάω: palpar
[5] συνδέων: part. prest. act.
nom. sing. masc. de κρυβείς, σὺν τοῖς ποιμνίοις ἐξῆλθε, καὶ λύσας τοὺς ἑταίρους
συνδέομαι: atar juntamente
[6] ὑποδύς: part. aor. act.
nom. sing. masc. de
τῶν ποιμνίων, ἐπὶ τὰς ναῦς ἐλάσας ἀποπλέων ἀνεβόησε
ὑποδύομαι: atar debajo
[7] κρυβείς: nominativo
singular masculino del
participio de aoristo pasiva Κύκλωπι ὡς Ὀδυσσεὺς εἴη καὶ ἐκπεφεύγοι τὰς ἐκείνου
de κρύπτω: ocultar
[8] ἐλάσας: part. aor. act.
nom. sing. masc. de ἐλαύνω: χεῖρας.
conducir (animales).

[1] λόγιον: nom. sing.


neutro: oráculo
[2] εἰρημένον: nom. sing.
neutro part. perf. ἐρῶ - λέγω
[3] τυφλωθῆναι: inf. aor.
[9] ἦν δὲ λόγιον Κύκλωπι εἰρημένον ὑπὸ μάντεως
pas. de τυφλόω : cegar
[4] ἀποσπῶν: part. prest.
act. nom. sing. masc. de
ἀποσπάω: arrancar τυφλωθῆναι ὑπὸ Ὀδυσσέως. καὶ μαθὼν τὸ ὄνομα πέτρας
[5] ἠκόντιζεν: 3ª sing.
imperfecto act. de ἀκοντίζω:
lanzar (como una jabalina)
[6] μηνίει: 3ª sing. presente ἀποσπῶν ἠκόντιζεν εἰς τὴν θάλασσαν, μόλις δὲ ἡ ναῦς
ind. act. de μηνίω: estar
encolerizado con alguien (+
dat.)
[7] Ποσειδῶν, -ῶνος:
σώζεται πρὸς τὰς πέτρας. ἐκ τούτου δὲ μηνίει Ποσειδῶν
Posidón, dios del mar y de la
superficie terrestre, hermano
de Zeus, dios del cielo, y de Ὀδυσσεῖ.
Hades, dios del inframundo.

APOLODORO Epítome VII 3-17


NOTAS LA ISLA DE EOLO

[1] ἀναχθεὶς: participio de


[10] ἀναχθεὶς δὲ συμπάσαις ναυσὶ παραγίνεται εἰς Αἰολίαν
aoristo pasivo nom. sing.
masc. de ἀν-άγω: (en
pasiva) hacerse a la mar
[2] ἐπιμελητὴς, οῦ: νῆσον, ἧς ὁ βασιλεὺς ἦν Αἴολος. οὗτος ἐπιμελητὴς ὑπὸ ∆ιὸς
encargado, jefe (de…gen)
[3] καθεστήκει: 3ª sing.
plusc. ind. act. de καθ- τῶν ἀνέμων καθεστήκει καὶ παύειν καὶ προΐεσθαι. ὃς ξενίσας
ίστημι: intransitivo: ser
establecido o puesto
(como…nom.) Ὀδυσσέα δίδωσιν αὐτῷ ἀσκὸν βόειον, ἐν ᾧ κατέδησε τοὺς
[4] προΐεσθαι: inf. pres.
med.-pas. de προ-ίημι:
dejar ir por delante, soltar,
ἀνέμους, ὑποδείξας οἷς δεῖ χρῆσθαι πλέοντα, τοῦτον ἐν τῷ
liberar
[5] ξενίσας: part. aor. act.
nom. sing. masc. de
ξενίζω: hospedar
σκάφει καταδήσας. ὁ δὲ Ὀδυσσεὺς ἐπιτηδείοις ἀνέμοις
[6] ὑποδείξας: part. aor.
act. nom. sing. masc. de
ὑπο-δείκνυμι: mostrar χρώμενος εὐπλοεῖ, καὶ πλησίον Ἰθάκης ὑπάρχων ἤδη τὸν
[7] οἷς: pron. relativo. dat.
pl. complemento de
régimen. de χρώμενος, ἀναφερόμενον ἐκ τῆς πόλεως καπνὸν ἰδὼν ἐκοιμήθη.
part. prest. de χράομαι:
servirse de
[8] ὑπάρχων: part. prest.
act. nom. sing. masc. de
ὑπ-άρχω: aquí
simplemente “estar”.

[11] οἱ δὲ ἑταῖροι νομίζοντες χρυσὸν ἐν τῷ ἀσκῷ κομίζειν


[1] ἐξαφῆκαν: 3a persona
del plural del aoristo de
indicativo activo de ἐξ-αφ-
ίημι: soltar, liberar αὐτόν, λύσαντες τοὺς ἀνέμους ἐξαφῆκαν, καὶ πάλιν εἰς
[2] τοὐπίσω: = τὸ ὀπίσω:
adv. atrás de regreso
[3] ἁρπασθέντες: part.
τοὐπίσω παρεγένοντο ὑπὸ τῶν πνευμάτων ἁρπασθέντες.
aor. pas. nom. pl. masc. de
ἁρπάζω: arrebatar,
arrastrar
[4] ἠξίου: 3ª sing. Ὀδυσσεὺς δὲ ἀφικόμενος πρὸς Αἴολον ἠξίου πομπῆς τυχεῖν, ὁ
imperfecto act. de ἀξιόω:
aquí “pedir”
[5] ἀντιπρασσόντων: δὲ αὐτὸν ἐκβάλλει τῆς νήσου λέγων ἀντιπρασσόντων τῶν
part. prest. act. gen. pl.
masc. de ἀντιπράσσω:
actuar o estar en contra
θεῶν μὴ δύνασθαι σώζειν.

APOLODORO Epítome VII 3-17


NOTAS ODISEO Y LOS LESTRIGONES

[1] κατῆρε: 3ª sing. aor. [12] πλέων οὖν κατῆρε πρὸς Λαιστρυγόνας, καὶ . . . τὴν ἑαυτοῦ
ind. act. de καταίρω:
arribar al puerto o a la
costa (un barco)
[2] καθώρμισεν: 3ª sing. ναῦν καθώρμισεν ἐσχάτως. Λαιστρυγόνες δ᾽ ἦσαν
a o r. i n d . a c t . d e
κ α θ ο ρ μ ί ζ ω : a n c l a r,
amarrar
[3] πευσομένους: part. fut. ἀνδροφάγοι, καὶ αὐτῶν ἐβασίλευεν Ἀντιφάτης. μαθεῖν οὖν
med. acu. pl. masc. de
πυνθάνομαι: informarse-
Ὀδυσσεὺς βουλόμενος τοὺς κατοικοῦντας ἔπεμψέ τινας

[1] ἕνα: acu. sing. masc. de


εἷς, μία, ἕν: numer. uno πευσομένους. τούτοις δὲ ἡ τοῦ βασιλέως θυγάτηρ συντυγχάνει
[2] κεκραγὼς: part. perf.
act. nom. sing. masc. de
κράζω: gritar, vociferar
[3] τὰ σκάφη: acu. pl. καὶ αὐτοὺς ἄγει πρὸς τὸν πατέρα.
neutro de σκάφος, -ους:
casco de una nave
[4] κατέαξαν: 3ª pl. aor.
ind. act. (con aumento
silábico) de κατ-άγνυμι:
romper, quebrar
[5] ἐβίβρωσκον: 3ª pl.
imperfecto act. de [13] ὁ δὲ ἕνα μὲν αὐτῶν ἁρπάσας ἀναλίσκει, τοὺς δὲ λοιποὺς
βιβρώσκω: comer, devorar
[6] κόψας: part. aor. act.
nom. sing. masc. de κόπτω:
cortar ἐδίωκε φεύγοντας κεκραγὼς καὶ συγκαλῶν τοὺς ἄλλους
[7] ἀνήχθη: 3ª sing. aor.
ind. pas. de ἀν-άγω: en
pasiva, “hacerse a la mar”
Λαιστρυγόνας. οἱ δὲ ἦλθον ἐπὶ τὴν θάλασσαν καὶ βάλλοντες
[8] τοῖς πλέουσιν: part.
prest. act. dat. pl. masc.
atributivo de πλέω:
navegar πέτροις τὰ μὲν σκάφη κατέαξαν, αὐτοὺς δὲ ἐβίβρωσκον.
[9] ἀπώλοντο: 3ª pl. aor.
ind. med. de ἀπ-όλλυμι:
intr. y med. perecer,
perderse, ser destruido Ὀδυσσεὺς δὲ κόψας τὸ πεῖσμα τῆς νεὼς ἀνήχθη, αἱ δὲ λοιπαὶ

σὺν τοῖς πλέουσιν ἀπώλοντο.

APOLODORO Epítome VII 3-17


NOTAS ODISEO Y CIRCE

[1] μίαν: acu. sing. fem. de εἷς, [14] μίαν δὲ ἔχων ναῦν Αἰαίῃ νήσῳ προσίσχει. ταύτην
μία, ἕν: numer. uno
[2] προσίσχει: 3ª sing. prest.
ind. act. de προσ-ίσχω = προσ-
έχω: dirigirse, llegar una nave a κατῴκει Κίρκη, θυγάτηρ Ἡλίου καὶ Πέρσης, Αἰήτου δὲ
un puerto.
[3] κατῴκει: 3ª sing. imperfecto
act. de κατ-οικέω: vivir, habitar ἀδελφή, πάντων ἔμπειρος οὖσα φαρμάκων. διελὼν τοὺς
[4] διελὼν: part. aor. act. nom.
sing. masc. de δι-αιρέω: dividir,
distribuir
ἑταίρους αὐτὸς μὲν κλήρῳ μένει παρὰ τῇ νηί, Εὐρύλοχος
[5] εἰκοσιδύο τὸν ἀριθμὸν:
τὸν ἀριθμὸν, acusativo de
relación: “venintidós en cuanto
a número” δὲ πορεύεται μεθ᾽ ἑταίρων εἰκοσιδύο τὸν ἀριθμὸν πρὸς

[1] καλούσης: part. prest. act.


gen. sing. fem. de καλέω: Κίρκην.
llamar. Genitivo absoluto
[2] χωρὶς: adv. y prep. impropia
+ gen.: aparte de, excepto.
[3] εἰσίασιν: 3ª pl. prest. ind.
act. de εἴσ-ειμι: entrar
[4] κυκεῶνα: acu. sing. masc.
de κυκεών, -ῶνος: poción
[5] πλήσασα: part. aor. act. [15] καλούσης δὲ αὐτῆς χωρὶς Εὐρυλόχου πάντες εἰσίασιν.
nom. fem. sing. de πίμπλημι:
llenar, completar, realizar
[6] μίξασα: part. aor. act. nom. ἡ δ᾽ ἑκάστῳ κυκεῶνα πλήσασα τυροῦ καὶ μέλιτος καὶ
fem. sing. de μίγνυμι: mezclar
[7] πιόντων: part. aor. act. gen.
pl. masc. de πίνω: beber.
Genitivo absoluto
ἀλφίτων καὶ οἴνου δίδωσι, μίξασα φαρμάκῳ. πιόντων δὲ
[8] ἐφαπτομένη: part. prest.
med-pas. nom. sing. fem. de ἐφ-
άπτω: tocar αὐτῶν, ἐφαπτομένη ῥάβδῳ τὰς μορφὰς ἠλλοίου, καὶ τοὺς
[9] ἠλλοίου: 3a sing. imperfecto
ind. act. de ἀλλοιόω: cambiar,
transformar
μὲν ἐποίει λύκους, τοὺς δὲ σῦς, τοὺς δὲ ὄνους, τοὺς δὲ
[10] λύκους, … σῦς, … ὄνους,
… λέοντας: acusativos
predicativos
[11] σῦς: acusativo plural de λέοντας.
σῦς, συός “cerdo”. Es un tema
en vocal sin alternancia de raíz.

APOLODORO Epítome VII 3-17


NOTAS [16] Εὐρύλοχος δὲ ἰδὼν ταῦτα Ὀδυσσεῖ ἀπαγγέλλει. ὁ δὲ

[1] μῶλυ: acu. neutro sing.


moly (planta mágica) λαβὼν μῶλυ παρὰ Ἑρμοῦ πρὸς Κίρκην ἔρχεται, καὶ βαλὼν
[2] φαρμάσσεται: 3 sing.
presente ind. med.-pas. de
φαρμάσσω: hechizar, embrujar εἰς τὰ φάρμακα τὸ μῶλυ μόνος πιὼν οὐ φαρμάσσεται·
[3] σπασάμενος: part. aor.
med. nom. sing. masc. de σπάω:
sacar (la espada)
σπασάμενος δὲ τὸ ξίφος ἤθελε Κίρκην ἀποκτεῖναι. ἡ δὲ
[4] ἀποκαθίστησι: 3 sing.
presente ind. act. de ἀπο-καθ-
ίστημι: restablecer, restaurar,
devolver a la forma original τὴν ὀργὴν παύσασα τοὺς ἑταίρους ἀποκαθίστησι. καὶ
[5] μηδὲν: acu. sing. neutro,
acu. de relación
[6] ἀδικηθῆναι: inf. aor. pas. λαβὼν ὅρκους Ὀδυσσεὺς παρ᾽ αὐτῆς μηδὲν ἀδικηθῆναι
de ἀδικέω: agraviar, en pas.
sufrir un agravio, complemento
directo de la idea de lengua
implícita en el sustantivo συνευνάζεται, καὶ γίνεται αὐτῷ παῖς Τηλέγονος.
ὅρκους: juramentos de que…
[7] αὐτῷ: dat. posesivo.

[1] ἐνιαυτὸν: acusativo de


duración: = ἔτος, un año
[2] μείνας … πλεύσας … DESCENSO A LOS INFIERNOS
ποιησάμενος: part. aor. nom.
sing. masc. Participios
apositivos. [17] ἐνιαυτὸν δὲ μείνας ἐκεῖ, πλεύσας τὸν Ὠκεανόν,
[3] Τειρεσίου: gen. sing. masc.
de Τειρεσίας: Tiresias,
legendario adivino de Tebas
σφάγια ταῖς ψυχαῖς ποιησάμενος μαντεύεται παρὰ
[4] ὑποθεμένης: part. aor. med.
gen. sing. fem. de ὑποτίθημι:
Med. proponer, sugerir,
aconsejar. Genitivo absoluto. Τειρεσίου, Κίρκης ὑποθεμένης, καὶ θεωρεῖ τάς τε τῶν
[5] ἡρωΐδων: gen. pl. fem. de: ἡ
ἡρωίς , -ίδος: heroína.
[6] Ἀντίκλειαν καὶ ἡρώων ψυχὰς καὶ τῶν ἡρωΐδων. βλέπει δὲ καὶ τὴν μητέρα
Ἐλπήνορα: Anticlea: madre de
Odiseo, que murió en su
ausencia; Elpénor, compañero
de Odiseo. Ἀντίκλειαν καὶ Ἐλπήνορα, ὃς ἐν τοῖς Κίρκης πεσὼν
[7] πεσὼν: part. aor. act. nom.
sing. masc. de πίπτω: caer.
Participio predicativo. ἐτελεύτησε.

APOLODORO Epítome VII 3-17

También podría gustarte