UNIDAD TRES
JAKHUNAKA
EJERCICIO 1.
Responde las sientes preguntas en aimara.
Qawqhasa?
LLATUNKA
Qawqhasa?
KIMSAQALLQU
Qawqhasa?
PAQALLQU
EJERCICIO 2.
Escribe la siguiente cifra en forma numeral.
Phisqha tunka phisqhani 55
Suxta pataka pusi tunka paqallquni 647
Pä waranqa pä tunka 2020
Paqallqu pataka suxta tunka payani 762
EJERCICIO 3.
Escribe el número correspondiente en la respuesta correcta.
1. Jumaxa qawqha maranisa? 2. Janiwa yuqanikthti.
2. Yuqanitati? 4. Mamajaxa suxta phukhuniwa.
3. Jupaxa qawqha phuchhanisa?
1. Nayaxa pusi tunka
4. Mamamaxa qawqha
phukhunisa? EJERCICIO 4. 3. maranithwa. Jupaxa pusi
phuchhaniwa.
Responde a las siguientes preguntas en la línea punteada.
Jumaxa qawqha jamp’atunitasa? …NAYAXA TUNKA JAMP
´ATUNITHWA……………………………………………………………………...
Jupaxa qawqha k’isimiranisa? …JUPAXA PÄ TUNKA LLATUNKANI K
´ISIMIRANIWA……………………..……………………………..
Jiwasaxa qawqha qillqañanitansa? JIWASAXA …PUSI TUNKA KIMSAQALLQUINI
QILLQAÑANITANWA……………..…………………………………………………………
QULLQI MAYT’ASIÑÄNI
EJERCICIO 1.
Observa los montos de los billetes y escribe la suma total.
PÄ PATAKA KIMSA TUNKA
MA PATAKA SUXTA TUNKA
PÄ PATAKA PÄ PHISQUANI
SUXTA TUNKA
LLATUNKANI
EJERCICIO 2.
Responde el siguiente dialogo.
Awicha
Allchhi Awicha, maya
KUNASA… …
achikt’asïma. Qullqi
QHAWQHA………………………
mayt’asiñäni. ………….
JANIWA, PÄ PATAKA BOLIVIANO UTJKITI
Pä pataka bolivianoki muntha …….
Mäkiwa churxäma. …………………………..........
…AKA MA PATAKA BOLIVIANO CHURAMA
Walikiwa, jikisiñkama awicha.
…JIKISÑKAMA………………………………….………
EJERCICIO 3.
Llene el crucigrama con el tema de qullqi mayt’asiñäni.
M
A J I K I S I Ñ K A M A
Y T U N K A U
A I P N
Q A W Q H S A M U N T A A
C S Y C M
H A H U
I B O L I V I A N O K I
M A K I W A C H U R X A M A K T
T U H
’
M A Y T A S I Ñ A N I L A
’
S Y L
Ï A K
M W A
A K U L L A K A - A K A X A
EJERCICIO 4.
Traduce la siguiente conversación al idioma aimara.
Buenas noches compañero. …ASKI ARUMAKIPANA JILATA
… ASKI ARUMAKIPANA JILATA Buenas noches compañero.
Un favor. …MA SIKTASIMA…
…KUNASA?…………………………………………… ¿Qué será?
Préstame diccionario. …DICCIONARIO MAYT´ITA……………
……JANIWA…………………………………………… No
Préstame nomas pues, te lo devolveré …MAYT´AKITAY RATUQI
rápido. CHURXÄMA ……
…IYAWA, AKAWA…… Ya, aquí esta.
Gracias, hasta el sábado. JUSPAJARA, KURMÜRUKAMA
KURMÜRUKAMA Hasta el sábado.
SAMINAKA
EJERCICIO 1.
Colorea y escribe el color que corresponda a cada gráfico.
Q´ILLU - WILA ARUMI LARAMA Q´ILLU
CH´UMPI JANQ´U CH´UXÑA
CH´IYARA
CH´UMPI
KULLI JANQÚ
UQI WILA ANTI
EJERCICIO 2.
Escribe oraciones con los adjetivos de color utilizando el sufijo -NI con los cuatro
pronombres personales.
1. Nayaxa CH´IXI POLERANInithwa
2. JUMAXA CH´UMPI JUKUMARITAWA
3. JUPAXA WILA LENTENIWA
4. JIWASAXA CH´UMPI TIWANATANWA
5. NAYAXA CH´UXÑA BOTELLANITWA
6. JUMAXA SAJUNA PELOTANITAWA
7. JUPAXA UQI LIRPUNIWA
8. JIWASAXA CH´UMPI QUNUÑATANWA
EJERCICIO 3.
Describe los objetos utilizando el sufijo –mpi.
TIWANAMPI QUNUÑAMPI PHISIMPI ANUMPI
QILLQAÑAMPI PANKAMPI
Describe los colores utilizando el sufijo –
mpi.
PE BOLIV COLOMBIA
RU IA
WILAMPI JANQ´UMPI
Q´ILLUMPI LARAMAMPI WILAMPI
WILAMPI Q´ILLUMPI CH´UXÑAMPI
EJERCICIO 4.
Realice oraciones con los objetos citados, utilizando los sufijos –ja, -ma, -pa y –sa.
Phiskhuña, qillqaña, panka, q’ipiña, aru, pirwa, isi, uxuta, almilla.
Chalajaxa ch’umphiwa
1. MAMAJAXA UTA PHISKHUTHA 1. JUMAXA PA ARU YATIQATA
2. JILATASAXA QILLQAÑA YATIQI 2. CHHIWCHHISAXA PIRWA UKANA TUNQU
MAHASISKI
3. PEDROPAXA WILA MA PANKA ULLI 3. NAYAXA WILA ISI ALASKTWA
4. AKA LARAMA Q´IPIÑAXA JILAMANKIWA 4. TATAJAXA ANTI UXUTA APQI
YÄNAKAXA QAWQCH’ASA
EJERCICIO 1.
Escribe el número en el gráfico correcto
1. Jisk’a panka 4
2
2. Tantiyu quta
3. Jach’a ch’ankha 6
4. Jisk’a khuchhuña
5 3 5. Jach’a qipiña
1
1
6. Tantiyu quqa
EJERCICIO 2.
Traduce las siguientes oraciones.
1. Awicha qhumantita. ABUELA ABRÁZAME
2. Kullaka mayt’ita. HERMANA PRÉSTAME
3. Allchhi ist’ita. NIETO ESCÚCHAME
4. Mama waxt’ita. SEÑORA INVÍTAME
5. Wawa jamp’atita. NIÑO BÉSAME
6. Jilata uñkatita. HERMANO MÍRAME
EJERCICIO 3.
Anote las palabras encontradas en las líneas.
J H X P A Y A A M N A Y A N K K I T I
Q I W Y T H Ñ K A A S J K H T Q R M U
’
M L S L J A W K Y P Y K H U I P A Ñ K
’
A K H K Q T H J T L P T I N P X R L A
’ ’ ’ ’
Y P Ñ L A L N M I T H Q A R A W Y Ñ C
A I L K Ñ P R J T X P L H K X H T K H
’
M I K M P S A X A A M Ñ A L I K T J U
Q Y P T H L L N N Ñ S A S M L T Y H R
K P L L P N P Ñ K K W K J K A S A P I
K H C H U R X I T A M K H A Y A U Y T
K Y P H R X K L Y Ñ Ñ L I N L X P Q A
’
Y A N L J A N I W A K U N K I S A S M
J A N I W A A P N A Q A S K T H W A N
…JISK´A - PAYA - NAYA - KITI - QARA - CHURXITA - KHAYA - JANIWA -KUNKISA - JANIWAAPNAQASKTHWA -
MAYA -MAYTITA - CHURITA - CHURXITA - UKA - WAKUNKISA - IYAWA - QILLQAÑA - AKAXA - ………………………………..…
…………………………………..… …………………………..… …………………………………..…
EJERCICIO 4.
Realice oraciones utilizando los adjetivos de tamaño.
…JACH´A PHISI MAYT´ITA……………………………………………
………TANTIYU ANU MAYT´AMA……………………………………
…………JISK´A WANK´U MUNTHA……………………………
YÄNAKANA UÑTAPA
EJERCICIO 1.
Escribe una oración debajo de cada gráfico empleando un adjetivo de forma.
AKA QULLQI MURUQ´UWA
UKA LUNAXA K´UMU WA
UKA LAWAXA K´UMUWA
……AKA PELOTAXA MURUQ´UWA………………..
EJERCICIO 2.
Traduzca las siguientes oraciones.
1. Ese espejo es redondo UKA LIRPU MURUQ´UWA
2. Ese camino es chueco UKA CAMINOXA K´UMUWA
3. Aquel bolígrafo es grueso UKA QILLQAÑAXA THURUWA
4. Esa piedra es plana. UKA QALAXA T´ALPHAWA
EJERCICIO 3.
Complete las oraciones con los siguientes adjetivos calificativos.
-Q’apha -Thuru -Jasaki -Jiwaki
1 Allchhipaxa wali Q´APHAwa.
2 Khä panqaraxa JIWAKIuñtasi.
3 Uka isinakaxa ancha JASAKInakawa.
4 Aka tunquxa wali THURUwa
EJERCICIO 4.
Realice oraciones con los adjetivos de forma y cantidad viendo las imágenes.
FORMA
CANTIDA
D
1. UKANAKA WILA TUMATINAKAXA MANQ´AÑANI
2. UKA CH´UQI MUNTARAÑANI
3. UKA MUXA PUQUTA WAXTITA
4. AKA K´AWNA WAXTAMA
5. AKA WAYK´A NAYANKIWA
6. UKANAKA CH´OXÑAXA JAWASANAKA
7. UKA CHAWLLANAKA JUPANKIWA
8. AKA MUXSA ACHANAKA WAXTAMA
MACHAQA, MURQU, THANTHA YÄNAKA
EJERCICIO 1.
Relacione los siguientes gráficos con los adjetivos de estado.
-THANTHA - MACHAQA - MIRQ’I
MACHAQA THANTHA MIRQ’I
EJERCICIO 2.
Ordene de forma correcta las siguientes oraciones.
thantha achachilamankiwa punchuxa aka
1. ……AKA THANTHA PUNCHUXA ACHACHILAMANKIWA……
anatañax khä wawasankiw machaq
a a a
2. KHÄ MACHAQA ANATAÑAXA WAWASANKIWA
phuchhajankiw murq tankaxa uka
a u
3. UKA MURQU TANKAXA PHUCHHAJANKIWA
khä allchhipankiw lluch’uxa jach’a
a
4. KHÄ JACH´A LLUCH´UXA ALLCHHIPANKIWA
EJERCICIO 3.
Responde y completa las siguientes preguntas con adjetivos de estado utilizando los
miembros de la familia.
Aka MIRQ´I qillqañaxa khitinkisa? Aka MACHAQA wila panqaraxa
-Uka MIRQ´I qillqañaxa jilatankiwa. khitinkisa?
… Uka MACHAQA wila panqaraxa
nayankiwa?
Aka thantha pacha
tupuxa khitinkisa? Aka MIRQ´I qunuñaxa
uka thantha pacha khitinkisa?
tupuxa jupankiwa? uka MIRQ´I qunuñaxa wawasankiwa?
Aka machaqa wisllaxa khitinkisa? Aka mirq´i millk’i tikaxa
Uka machaqa wisllaxa mamankiwa khitinkisa?
Uka mirq´i millk´i tikaxa
achakunkiwa
JATHI, PHISNA, WALJA, JUK’A YÄNAKA
EJERCICIO 1.
Escribe los adjetivos de cantidad y peso debajo de cada gráfico.
JUK’A YÄNAKA
JATHI JATHI
WALJA PHISNA WALJA
EJERCICIO 2.
Asocie el verbo con el gráfico correspondiente y traduce.
Asaña Wayuña
Apaña - traer …ichuña .- cargar
trasladar.
Ichuña Apaña
Wayuña - cargar Asaña –{ lenvantar
Completa las preguntas con un objeto y responde las mismas.
-Jupha -Challwa -Tunta -Jawasa -Wayaqa
1. Aka phisna wayaqa khitisa apani?
uka phisna wayaqa tataxa apani
2. Aka jathi tunta khitisa wayuni?
uka jathi tunta kullaka maria wayuni……
3. Aka phisna Jupha khitisa q’ipini?
… uka phisna Jupha tatajaxa q’ipini
4. Aka jathi Jawasa khitisa iqani?
uka jathi Jawasa jilata ivan iqani …
5. Aka phisna chalwa khitisa apani?
uka phisna chalwa mamajaxa apani ………
EJERCICIO 4.
Completa las preguntas con un objeto, alimento o animal y responde las mismas.
-Aycha kanka -Qillqaña -Thujru -Muxsa
t’ant’a
1. Aka walja ch’uqixa khititakisa?
…………uka walja ch´uqixa tatñatakiwa
2. Aka mä qillqaña jumatakiti?
…………jisa,…uka mä qillqaña nayankiwa
3. Aka juk’a muxsa t´ant´a jupatakiti?
…………janiwa, uka juk´a muxsa t´ant´a pedronkiwa
4. Aka jach’a aycha kanka.........jiwasatakiti?
……………jisa, uka jach’a aycha kanka jiwasankiwa
5. Aka walja thujru t´ant´a jumantakiti?
…………janiwa, uka walja thujru t´ant´a anutakiwa ……
Elige la respuesta correcta.
AKA JUK’A JAWASA JAMP’IXA JUMATAKITI?
Jisa, jumatakiwa Jisa, jupatakiwa x Jisa, nayatakiwa Jani maya
AKA WALJA MUNTARARAXA WILMA MAMATAKITI?
Janiwa jupatakiwa Jisa, nayatakiwa Jisa, jumatakiwa Jani maya
AKA JUK’A K’AWNA PHUTHIXA WAWAPATAKITI?
Jisa, wawajatakiwa Jisa, jupatakiwa Jisa, jumatakiwa Jani maya
EJERCICIO 6.
Responda las siguientes preguntas.
1. Uka jach’a walja ch’uqixa khititakisa?
aka jach’a walja ch’uqixa jiwasankiwa …………………
2. Aka juk’a ch’uñuxa achachilapatakiti?
Jisa, uka juk’a ch’uñuxa achachilankiwa …………
3. Aka walja qillqañaxa khititakisa?
uka walja qillqañaxa nayathakiwa
4. Uka juk’a manq’axa phuchhajatakiti?
Janiwa, aka juk’a manq’axa anutakiwa