Háttér: A pozitív pszichológiai irányzat egyik központi témája az erősségek vizsgálata. Az erőssé... more Háttér: A pozitív pszichológiai irányzat egyik központi témája az erősségek vizsgálata. Az erősségek a jóllét és a jó teljesítmény fontos építőkövei, emiatt a munkahelyeken és a szervezeti hatékonyság szempontjából különösen fontos, hogy felismerjük, alkalmazzuk és fejlesszük azokat. Célkitűzések: A tanulmány célja, hogy egy elméleti áttekintő tanulmány keretében az erősségek általános ismertetésén túl bemutassa, hogy a munkahelyi környezetben miért fontosak és hogyan működnek az erősségek. Az írás rámutat, hogy hogyan lehet optimálisan használni az erősségeket szervezeti környezetben, mi jellemzi az erősségekkel való pszichológiai munkát, valamint összegzi az erősségek fejlesztésére irányuló munkahelyi törekvéseket és szervezeti intervenciókat. Módszer: A szakirodalmi áttekintés Niemiec (2018) összefoglaló könyve mellett négy átfogó elméleti összefoglalást nyújtó tanulmányt vesz alapul a szervezeti erősséghasználat alapfogalmainak és meghatározó kérdéseinek leírására. Ezen túl pedig számos, elsősorban 2010 utáni empirikus eredményt ismertet, melyek a különböző erősségek és a munkahelyi jóllét vagy teljesítmény összefüggéseit vizsgálják. Eredmények: Az erősségek szakirodalmi tanulmányozása alapján megfogalmazhatjuk, hogy az erősségek azonosítása és felismerése mellett érdemes azok optimális használatára és fejlesztési lehetőségeire is fókuszálni, hogy az egyéni erősségek mellett érdemes a csoportos vagy kollektív erősséghasználatra is figyelmet fordítani, valamint, hogy az intervenciók során az általános fejlesztési folyamatok mellett figyelembe kell venni a célcsoport és a kontextus speciális jellemzőit is. Következtetések: A munkahelyi jóllét és teljesítmény szempontjából kiemelt jelentőségű lehet az egyéni és csoportos erősségek felismerése, használata és fejlesztése. Így ezeknek az intervencióknak az alkalmazása, valamint a téma további tanulmányozása a szervezeti hatékonyság növelésének egyik sokat ígérő lehetősége.
Positive psychology at the workplace: The use of strengths and the development of potentials in organisations Background: Investigation of psychological strengths is one of the main topics of positive psychological research. Strengths are essential building blocks for well-being and good performance, so recognizing, applying, and developing them is particularly important in the workplace and for organizational effectiveness. Objectives: This theoretical overview aims to show, in addition to a general description of strengths, the importance of strengths and their function in the workplace. The paper points out how strengths can be used optimally in an organizational context, what characterizes psychological work with strengths, and summarizes workplace efforts and organizational interventions in order to developing strengths. Method: In addition to focusing on Niemiec’s (2018) review book, our literature review is based on four comprehensive theoretical studies describing the basic concepts and fundamental issues of organizational strength use. We also included several empirical studies, mainly published after 2010, which explore the relationship between different strengths and wellbeing or performance at work. Results: The literature review of strengths suggests that in addition to identifying and recognizing strengths, it is worth focusing on their optimal use and development opportunities. Furthermore, besidesthe individual strengths, it is worth paying attention to group or collective strengths. Interventions should also focus on the specific characteristics of the target group and context besides general development processes. Conclusions: Recognizing, using, and developing individual and group strengths can be crucial to well-being and performance at work, so applying these interventions and furthering the topic is one of the most promising options for organizational effectiveness.
A pozitív pszichológia második hulláma a jóllét és a traumák, nehézségek integrálását hangsúlyozz... more A pozitív pszichológia második hulláma a jóllét és a traumák, nehézségek integrálását hangsúlyozza a pozitív és negatív érzelmek relativitásán és a kontextus fontosságán keresztül, ezzel új megvilágításba helyezi a boldogság fogalmát. A tanulmány a kincugi hasonlat középpontba helyezésével bemutatja ennek az irányzatnak a fő kérdésfelvetéseit, alapelveit, és ráirányítja a figyelmünket az élet nehézségeinek megértésére, integrálására, azaz a tökéletlenségben rejlő tökéletességre.
The 2nd wave of positive psychology emphasizes the integration of well-being and traumas, difficulties through the relativity of positive-negative emotions and the importance of context, thus shedding new light on the concept of happiness. By focusing on the kintsugi analogy, the study presents the main issues and principles of this trend and draws our attention to understanding and integrating the difficulties of life, that is, the perfection inherent in imperfection.
Az alábbi összefoglaló olyan innovatív pszichológiai tartalmakat és témaköröket mutat be, melyek ... more Az alábbi összefoglaló olyan innovatív pszichológiai tartalmakat és témaköröket mutat be, melyek az óvodai tehetséggondozás jövőbeli irányvonalai lehetnek, mivel az utóbbi 1-2 évtized friss és kurrens kutatási területeinek tudományos eredményein alapulnak. A tehetséggondozásban jelentős szerepet tölthetnek be a teljesítmény mellett a jóllétre gyakorolt hatásuk miatt, pozitív pszichológiai alapelveken nyugszanak, kiemelt jelentőségűek lehetnek a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek körében, viszont a gyakorlatba még kevésbé épültek be, többnyire épp az újdonságuk folytán. A hat témakör mindegyike egy hosszabbtávú, 2-5 éves intervenciót fogalmaz meg, melyek a kutatás és kipróbálás után válhatnak a mindennapokba beépíthető jó gyakorlattá. A rövid összefoglalók mögött elméleti és gyakorlati eredmények és kutatások állnak, jelen írásban most csak a témák rövid definiálására, az óvodai tehetséggondozásban betölthető szerepükre, ill. létjogosultságuk alátámasztására törekszünk, valamint a megvalósíthatóság általános kereteit fektetjük le.
Ki a tudós? – teszi fel a kérdést a Magyar Tudomány folyóirat hónapról hónapra. A kérdés mögött e... more Ki a tudós? – teszi fel a kérdést a Magyar Tudomány folyóirat hónapról hónapra. A kérdés mögött események, történetek vannak, melyek a társadalom egy szűk, de mégis jelentős rétegét érintik, és amely mögött egy komoly önmeghatározási igény húzódik. A kérdés persze nem új, a legtöbbünk már próbálta valamilyen formában megfogalmazni az identitásának keresése során a választ, most azzal próbálkozom, hogy szigorúan szubjektív kritériumok mentén átgondoljam és összefoglaljam, hogy számomra ki és mi a tudós. Mivel ebből kifolyólag lényegében minden mondatom elé odaírhatnám, hogy „szerintem”, ezért ezt az alcímet adtam az írásnak. Ezenfelül jelzem az olvasók felé, hogy pszichológus vagyok, zen belül is pedagógiai pszichológiával, a tehetséggel és optimális teljesítménnyel foglalkozó egyetemi oktató és kutató, jelenleg az akadémiai folyamatban középúton, az adjunktusi és a docensi fokozat között lépkedek, elsősorban ebből a szemszögből van rálátásom a témára, így bár igyekszem a tudós létforma általános jellegét megragadni, de a példák, az illusztrációk többsége a pszichológia területére vonatkozik. Végül pedig, azt is előrebocsátom, lehet, hogy több lesz a válaszomban a kérdés, mint a magabiztos kijelentés, ezért talán nem is nevezhető igazán válasznak.
A hatékony oktatás egyik kulcseleme a Köznevelési Törvény szerint az életkori sajátosságoknak meg... more A hatékony oktatás egyik kulcseleme a Köznevelési Törvény szerint az életkori sajátosságoknak megfelelő tanítás, így az oktatási tartalmak és módszerek tervezése során az életkori jellemzők ismerete fontos kiindulási pontot jelent. Ez helyénvalónak tűnik, de vajon az-e valójában? A különböző kognitív képességek átlagos szintjének vizsgálatára irányuló kutatások rámutatnak, hogy bár vannak markáns különbségek a különböző életkorú tanulói csoportok átlageredményei között, az ugyanolyan korú gyerekek képességszintje olyan változatos és sokféle, hogy az átlagos életkori értékek ismeretében csak igen limitált becslést tudunk adni a tanulók egyéni jellemzőiről. Mindez ahhoz vezet, hogy hiába ismerjük jól és használjuk megfelelően a fejlődéslélektani törvényszerűségeket, az az egyénre szabott és differenciált oktatáshoz nem nyújt érdemi segítséget. A tanulmány adatokkal támasztja alá a fenti állítások érvényességét, majd az egész iskolarendszerre irányuló tanulságokat fogalmaz meg az ’átlag’ fogalmának limitációival és helyes értelmezésével, alkalmazásával kapcsolatban.
According to the Hungarian Law of Education, age-appropriate teaching is one of the key factors of effective education, so being aware of developmental characteristics represents a good basis for educational content design and methodological decisions. It seems appropriate, but is it really that? Research about the average level of different cognitive skills shows that although there are significant differences between the scores of different age groups, the variance and deviation is so remarkable that average age scores predict individual characteristics in a considerably limited way. It leads to the fact that knowing and using the developmental psychological laws does not give real assistance to differentiated and person-centered teaching approaches. This paper presents empirical data to support the above statements and draws conclusions about the limited scope of the ’average’ and its appropriate interpretation and application.
With the appearance of positive psychology, interventions aiming individual and social developmen... more With the appearance of positive psychology, interventions aiming individual and social development are gaining more and more importance (Seligman & Csikszentmihalyi, 2000). Psychological capital which originates from the positive organizational behaviour offers a new opportunity to develop through positive education. The components of PsyCap (Psychological Capital), which are self-efficacy, optimism, hope and resilience, are well-known and thoroughly studied concepts and separately have already gained importance in the research of psychological well-being and student achievement. Until now PsyCap as a core construct has only been studied in organizational and higher education environment. Results suggest that PsyCap as a whole, its components strengthening each other has a significant effect on academic and work performance, well-being, satisfaction and the development of psychological resources (Avey et al, 2011; Jafri, 2013).Concurrently, organizational psychology terms (work perf...
Ez is tehetséggondozás! A cikk a 2013. október 19-én megrendezett a MATEHETSZ és az OFOE által kö... more Ez is tehetséggondozás! A cikk a 2013. október 19-én megrendezett a MATEHETSZ és az OFOE által közösen szervezett Ez is tehetséggondozás! Elmélet és módszerek című konferencián megrendezett kerekasztal beszélgetés által inspirált gondolatokat tartalmazza a tehetséggondozás alapvető kérdéseivel kapcsolatban Első körkérdés A Köznevelési törvény szerint "...kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség". Szakemberként hozzá tennének-e valamit ezekhez a mondatokhoz/gondolathoz? Egyetértenek-e a definícióval? Elegendőnek találják-e a törvényben felsorolt ismérveket, amennyiben nem, hogyan definiálnák a kiemelten tehetséges tanulót? Arató Ferenc: Minden gyermek potenciális tehetségeket rejt magában így alapvetően tehetség-kibontakoztatásról beszélnék inkább. Ebből a szempontból minden egyes gyermek különleges bánásmódot igényel, hiszen a benne egyedileg szunnyadó tehetség(ek) kibontása személyre szabott, egyénre tervezett pedagógiai folyamatot igényel. Köznevelési szempontból azt vizsgálnám, hogy a köznevelési-közoktatási rendszer mennyiben járul hozzá ahhoz, hogy a potenciális tehetség aktualizálódni tudjon, függetlenül attól, hogy kiemelkedő adottságokkal rendelkezik-e valaki bizonyos terülteken vagy sem. Ebből a szempontból talán érdemesebb lenne a tehetséges társadalom koncepcióját a fókuszba helyezni, vagyis azt a megközelítését a közfeladatként elképzelt oktatásnak-nevelésnek, amelyben a kiemelkedő tehetségek és a konstruktív életvitelhez, a társadalmi erőforrásokhoz való hozzáféréshez szükséges tehetségek egyaránt kibontakoznak. Így közelítve egy olyan társadalmi állapothoz, amelyben a kötelező oktatás hatékonyan, eredményesen és méltányosan tud hozzájárulni a humánerőforrásban rejlő tőke kiaknázásához, kamatoztatásához, hozzásegítve ezzel az állampolgárokat saját, egyedi tehetségpotenciáljuk kibontakoztatásához, a társadalmi együttélésben történő konstruktív aktualizálásához, érvényesítéséhez. A tehetséges társadalomra koncentráló megközelítés lehetővé teszi, hogy minden egyes gyermek tehetsége kibontakozzék az átlag feletti adottságokkal rendelkező gyermeké éppúgy, mint az ettől eltérőé. A köznevelés-közoktatás rendszere nem koncentrálhat csupán a kiemelkedőnek ítélt gyerekek tehetségére, mert az nem vezet minőségi oktatáshoz. Fontos lenne továbbá azt is megérteni és világossá tenni, hogy a tehetség és szociális helyzet nem egymást kizáró tényezők, ugyanakkor jelenleg a hazai közoktatási-köznevelési rendszerben az iskolai neveléshez-oktatáshoz közelebb álló családi környezetből származó gyerekeknek mégis nagyobb esélyük van arra, hogy tehetségüket kibontakoztassák, mint a szegény, iskolázatlan családból származó gyermekeknek (akik között ugyanolyan arányban találtak a nemzetközi kutatások kiemelkedő tehetségeket). A hazai brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk
Az elmúlt években sok tanulságos és újszerű kutatás irányult a nyelvtanulási motiváció vizsgálatá... more Az elmúlt években sok tanulságos és újszerű kutatás irányult a nyelvtanulási motiváció vizsgálatára, elsősorban alkalmazott nyelvészeti, pedagógiai, oktatásmódszertani szempontból. A tanulók egyéni különbségeinek, személyes változóinak szerepe, vagyis a pedagógiai pszichológiai szempontok kevesebb hangsúlyt kaptak, a nyomonkövetéses vizsgálatok száma sem túl magas. A tanulmány ezeket a szempontokat és célokat szem előtt tartva a nyelvtanulási motivációval összefüggésbe állítható tanulói jellemzők, az általános tanulási motiváció, a tanulási orientáció, az intelligencia és az énkép összefüggéseit, valamint az ebben bekövetkező változásokat tárgyalja. Az eredmények értelmezése lehetőséget nyújt az egyénre szabott, differenciált motivációs stratégiák megfogalmazására
Háttér és célkitűzések: A tanulási motiváció vizsgálatának egyik legdinamikusabban fejlődő terüle... more Háttér és célkitűzések: A tanulási motiváció vizsgálatának egyik legdinamikusabban fejlődő területe a célorientációs elmélet, amely a diákok egyéni motivációjának felmérése mellett a tanulási közegről is ad információt (Urdan, 2010). Vizsgálatunk célja, hogy feltérképezzük a célorientációs elmélet keretrendszerén belül azokat a környezeti és motivációs tényezőket, amelyek befolyásolják a diákok matematikával kapcsolatos szorongását és teljesítményét.
Módszer: A vizsgálatunkban (N = 230) középiskolás diákok vettek részt, akikkel először
9. osztályos korukban, majd egy év múlva, 10. osztályban végeztünk kérdőíves felmérést. Ennek során felvettük a Matematikai Szorongást Mérő Tesztet (Nótin, 2011), az Osztálytermi Környezet Kérdőívet (Fejes, 2015) és a Tanulói Célok Kérdőívet (Fejes és Vígh, 2012).
Eredmények: Az elemzés során elkülönítettünk a mintában magas és alacsony matematika szorongásszinttel jellemezhető diákokat. Az alacsonyan szorongó diákoknak szignifikánsan jobb érdemjegyeik voltak matematikából, jobb motivációs bázissal rendelkeztek, magasabb tanári támogatást tapasztaltak és elsajátítási célstruktúrát észleltek. A matematikai szorongás az év végi érdemjegyekkel (r = –0,6; p < 0,001) és a matematikaórán kapott feladatok változatosságával (r = –0,5; p < 0,001) erős negatív kapcsolatban áll, a matematikaórán tapasztalt versenyeztetéssel (r = 0, 35; p < 0,001) pedig pozitívan korrelál. A két vizsgálat eredményeit tartalmazó komplex útelemzés alapján megállapíthatjuk, hogy a félév közben tapasztalt matematikai szorongás negatív hatással van az év végi a matematikai jegyekre, a rosszabb érdemjegyek pedig növelik a következő évben tapasztalt matematikai szorongást.
Következtetések: Az eredmények rávilágítanak, hogy a matematikai teljesítményben nagy szerepet játszik a diákok szorongása. Ezért fontos olyan környezet kialakítására törekedni, amely minimalizálja a tanulók szorongását és erősíti a diákok belső motivációját a tananyag elsajátítására.
Background and aims: Goal orientation theory is one of the most dynamically developing areas of learning motivational theories, which provides information about the learning environment in addition to individual motivational patterns (Urdan, 2010). The aim of our study was to map the environmental and motivational factors that infl uence the mathematics anxiety and mathematical performance of students in the framework of the goal orientation theory.
Methods: The sample consisted of secondary school students (N = 230) who completed the set of questionnaires in the 9th grade and a year later, in their 10th grade. The Mathematical Anxiety Test (Notin, 2011), Classroom Environment Questionnaire (Fejes, 2015) and the Student Goals Questionnaire (Fejes and Vígh, 2012) were used.
Results: During the analysis we distinguished students with high and low mathematical anxiety. Students with lower anxiety had signifi cantly better grades in mathematics, had a better motivational basis, they experienced higher teacher support and showed a rather mastery-oriented goal structure. Mathematical anxiety had a strong negative correlation with mathematic achievement (r = –0.6; p < 0.001) and the Task variable (r = –0.5; p < 0.001); however, it correlates positively with the Competition in mathematics (r = 0, 35, p < 0.001). Based on the complex pathway analysis of the results of the two studies it can be concluded that the mathematical anxiety experienced during the semester has a negative eff ect on the mathematical achievement at the end of the year, and the worse grades increase the mathematical anxiety in the following year.
Discussion: The results show that students’ anxiety plays a major role in mathematical
achievement. Therefore, it is important to create an environment that minimizes student anxiety and strengthens students’ internal motivation to learn the material.
Keywords: math anxiety, goal orientations, goal structures, learning environment
Háttér, célkitűzés: A kiemelkedő kognitív képességű fiatalok támogatását célzó, 2015–17 között fu... more Háttér, célkitűzés: A kiemelkedő kognitív képességű fiatalok támogatását célzó, 2015–17 között futó Magyar Templeton Program egyik fontos eredménye volt egy egyedi, a program céljaihoz szorosan kapcsolódó komplex tehetségazonosítási rendszer kialakítása. A tanulmány célja, hogy ezt a folyamatot részletesen ismertetve bemutassa az erősségközpontú tehetségazonosítás alapelveit és azok gyakorlati megvalósításának lehetőségeit.
Módszer: A beválogatás első fordulójában 17 007 10–19 éves fiatal kognitív képességeit vizsgáltuk négy online teszt használatával: a fluid intelligencia mérésére a Mensa Hungariqa adaptív intelligenciatesztjét, a szókincs mérésére az adaptív NoVo tesztet, a munkamemória vizsgálatára az n-vissza teszt online verzióját használtuk, míg a problémamegoldást egy komplex problémamegoldó gondolkodást mérő eszközzel vizsgáltuk. A vizsgálati rész első felében azt elemezzük, hogy a Templeton program beválogatási folyamatában hogyan jelennek meg az elméletben bemutatott erősségközpontú tehetségvizsgálatok alapelvei. A második részben a teszteredmények alapján mutatunk rá néhány érdekes, a tehetségazonosítás szempontjából kiemelten fontos összefüggésre.
Eredmények: A beválogatási folyamatban érvényesülnek az erősségközpontú tehetségvizsgálatok alapelvei, az adatok alapján pedig kiderül, hogy a tesztek felső képességtartományban történő differenciálása kritikus pont, az életkor előrehaladtával, illetve a magasabb képességtartományokban gyengül a kognitív képességek közötti korreláció, valamint indokoltnak tűnik, hogy a beválogatási algoritmus során csak a kiemelkedő képességeket vegyük figyelembe.
Következtetések: A Templeton Program beválogatási folyamata egyedi, komplex és erősségorientált módon vizsgált nagy létszámú tanulói populációt, a folyamat elemzése alapján levonható tanulságok pedig elősegítik a hatékony és komplex tehetségazonosító rendszerek kialakítását.
Backround and goals: One of the main achievements of the Hungarian Templeton Program (2015-17) was to develop a complex and unique talent identificational system. The goal of this study is to introduce this methodology, through which the principles of a strength-focused talent identificational approach are presented.
Methodology: In the first round of the identificational process of the Program four cognitive abilities were assessed by online tests in 17.007 10-19 year-old students: fluid intelligence (adaptive test of intelligence by Mensa Hungariqa), vocabulary (adaptive NoVo test), working memory (n-back) and complex problem solving. In the study the selectional process is analysed acccording to the principles of strength-focused identification, then some test result are shown to illustrate these principles.
Results: The principles of strength-focused identification show up int the identificational process of the Templeton program. Differentiation in the higher ranges of cognitive abilities seems to be crucial, the correlation between ability domains is decreasing by age and in the higher ability ranges. In addition it seems to be reasonable to take only outstanding abilities and test scores into account in the evaluational algorithm.
Conclusion: In the selectional process of the Hungarian Templeton Program, test results of a high number of students were analysed in a unique, complex and strength-focused way. The detailed investigation of the process itself allows to draw general conclusions about effective identification..
A tanulmány célja, hogy elméleti áttekintést nyújtson a tehetségmenedzsment fogalmáról, bemutassa... more A tanulmány célja, hogy elméleti áttekintést nyújtson a tehetségmenedzsment fogalmáról, bemutassa a terület aktuális kérdésköreit, ez alapján pedig egy általános érvényű munkahelyi tehetségmenedzsment-modellt állítson fel. Néhány definíció és tehetségmenedzsment-modell ismertetése után a kompetenciamodellek keretrendszerébe helyezzük a témát, majd bemutatunk néhány kutatási eredményt, melyek rávilágítanak a tehetséggel kapcsolatos munkahelyi kutatások kihívásaira, valamint jó gyakorlatokon keresztül a téma fontosságára.A tanulmány végén ismertetjük az elméleti áttekintés alapján felállított Komplex Munkahelyi Tehetségmenedzsment-Modellünket, valamint az ennek kialakítása során felmerülő kritikus kérdéseket, melyek megválaszolása és átgondolása egy stabil és konszenzuson alapuló munkahelyi tehetségtámogató rendszer létrehozását segíti elő.
Háttér és célkitűzések: A tanulási és elsajátítási motiváció a tehetségfejlődés folyamatának az a... more Háttér és célkitűzések: A tanulási és elsajátítási motiváció a tehetségfejlődés folyamatának az alapvető hajtóerejét jelenti. A motivációs háttér kvalitatív vizsgálata ezért különösen érdekes, ugyanakkor kevéssé alkalmazott módszer a tehetségkutatásban. Célunk, hogy kutatásunkkal a motiváció eddig kevésbé feltárt aspektusait vizsgáljuk, az eredményekkel pedig elősegítsük a tehetségfejlődés optimális támogatását.
Módszer: A Magyar Templeton Program beválogatási folyamata során az intellektuális téren tehetségesnek nevezhető tanulók (N = 2132) motivációját különféle eszközökkel vizsgáltuk, többek között egy félig strukturált írásbeli interjú segítségével térképeztük fel a tanórán kívüli elfoglaltságaikat, illetve azok motivációs hátterét. Ez utóbbit elsősorban a kedvelt tevékenységre vonatkozó „Miért szereted?” kérdés mentén, mert a kedvelt tevékenység, illetve a választás indoklása feltételezhetően a személy jellegzetes motivációs témáira utal. A válaszokat tartalomelemzéssel vizsgáltuk. k
Eredmények: Az elfoglaltságok mennyiségének és megjelenési formáinak feltérképezése során kiderült, hogy a kognitív téren tehetséges fiatalok között is jelentős az olyan iskolán kívüli tevékenységek mennyisége, amelyek nem az akadémiai területekhez kötődnek: a leggyakoribb válasz a sport volt. A válaszok tartalomelemzése során azt találtuk, hogy a kompetencia és az érdeklődés a kedvelt tevékenységek fő motivációs hajtóereje, illetve hogy az életkor előrehaladtával csökken az identifikáció és az érdeklődés, valamint nő a kompetencia és az ego-célok szerepe. A befektetett idő összefüggést mutat a sikerélmény megélésével és a társas élményekkel, de ebből a szempontból jelentősek a tanulási-tanítási kontextus jellegzetességei is.
Következtetések: Megállapíthatjuk, hogy a gyerekeket jellemző késztetések nem választhatók el a tanulási környezet tartós jellemzőitől (kihívást jelentő feladatok, kreatív klíma, társas inspiráció), valamint hogy az autonómia, a fejlődés iránti vágy és a kapcsolódás iránti szükséglet a tanulási tevékenységek belső motivációjának meghatározó elemei.
Background and goals: Learning and mastery motivation are basic drives of talent development. Therefore qualitative analysis of motivation is essential, although rarely used methodology in talent research. Our goal is to explore the understressed subjective aspects of learning motivation and to support optimal talent development.
Method: During the identificational phase of the Hungarian Templeton Program, motivation of students with high cognitive abilities (N=2132) was assessed by several tools, including a semi-structured written interview focusing on the motivational aspects of students’ extracurricular and outside school activities. The question ’Why do you like it?’ was asked to explore their characteristic personal motivational dispositions behind the choices. These answers we examined by content analysis.
Results: Studying the number and content of extracurricular and outside school activities it was revealed that even among cognitively outstandig students there is a significant number of outside school activites that are not related to academic fields: the most frequent answer was doing sport. Content analysis showed that competence and interest are the main motives for these activites, and the role of identification and interest decreases, while competence and ego-related goals grow with age. Concerning the invested time, success and affiliation seems to be the most relevant motivational factors, however the characteristics of the learning environment are also significant.
Discussion: It can be stated that the individual motivational patterns cannot be seperated from the permanent characterisitcs of the learning context (eg. challenging tasks, creative climate, social inspiration), and autonomy, eagerness to grow and the need for relation are determining elements of the intrinsic motivation in extracurricular learning activities.
New Directions for Child and Adolescent Development, 2019
Talent identification based on multiple criteria is a common way of considering students for gift... more Talent identification based on multiple criteria is a common way of considering students for gifted education services. As part of a nationwide talent identification program led by UNK (New Generation Centre, Hungary of Talents Program, 2016-2020), we developed an online rating tool with which teachers could indicate the talent areas of their 5th grade students. Through several iterations-involving the translation, application, and analysis of Renzulli' s Scales for Rating the Behavioral Characteristics of Superior Students questionnaire and a custom-made normative questionnaire-we developed a matrixstyle competency rating instrument called TalentTiles. The primary aim of the instrument is to collect more realistic and reliable teacher-ratings on students. The instrument takes a very short timeless than 2 minutes per studentto complete, focuses on the behavioral characteristics, measures school-related areas, addresses general competencies (e.g., ability, motivation) in a domainspecific way and has low average inter-item correlations. After the first pilot test TalentTiles seems to be an innovative and user friendly way of collecting teachers' opinions about school-related gifted behavior.
A pozitív pszichológia és a tehetséggondozás területe külön-külön számos eredménnyel és jelentős ... more A pozitív pszichológia és a tehetséggondozás területe külön-külön számos eredménnyel és jelentős szakirodalmi háttérrel rendelkezik, ugyanakkor e két terület még kevéssé talált egymásra. A tanulmány célja elsosorban az, hogy áttekintést nyújtson a pozitív pszichológia olyan vonatkozásairól, melyek az oktatás, és ezen belül is a tehetséggondozás, területén új lehetőségeket és új irányt mutatnak a kutatás és a gyakorlat számára. A cikk első része röviden bemutatja a pozitív pszichológia alapelveit, melyek megalapozzák a tanításban való alkalmazás lehetőségét. Ezután a pozitív pszichológia és a tehetséggondozás kapcsolatának részletesebb ismertetése következik. Néhány általános összefüggés mellett az egyéni tapasztalatok, a személyes erősségek és az intézmények vonatkozásában ismertetünk olyan kutatási eredményeket, melyek meggyőzően támasztják alá a pozitív pszichológia és a tehetséggondozás kapcsolatának továbbgondolását, annak létjogosultságát és szükségességét.
Háttér: A pozitív pszichológiai irányzat egyik központi témája az erősségek vizsgálata. Az erőssé... more Háttér: A pozitív pszichológiai irányzat egyik központi témája az erősségek vizsgálata. Az erősségek a jóllét és a jó teljesítmény fontos építőkövei, emiatt a munkahelyeken és a szervezeti hatékonyság szempontjából különösen fontos, hogy felismerjük, alkalmazzuk és fejlesszük azokat. Célkitűzések: A tanulmány célja, hogy egy elméleti áttekintő tanulmány keretében az erősségek általános ismertetésén túl bemutassa, hogy a munkahelyi környezetben miért fontosak és hogyan működnek az erősségek. Az írás rámutat, hogy hogyan lehet optimálisan használni az erősségeket szervezeti környezetben, mi jellemzi az erősségekkel való pszichológiai munkát, valamint összegzi az erősségek fejlesztésére irányuló munkahelyi törekvéseket és szervezeti intervenciókat. Módszer: A szakirodalmi áttekintés Niemiec (2018) összefoglaló könyve mellett négy átfogó elméleti összefoglalást nyújtó tanulmányt vesz alapul a szervezeti erősséghasználat alapfogalmainak és meghatározó kérdéseinek leírására. Ezen túl pedig számos, elsősorban 2010 utáni empirikus eredményt ismertet, melyek a különböző erősségek és a munkahelyi jóllét vagy teljesítmény összefüggéseit vizsgálják. Eredmények: Az erősségek szakirodalmi tanulmányozása alapján megfogalmazhatjuk, hogy az erősségek azonosítása és felismerése mellett érdemes azok optimális használatára és fejlesztési lehetőségeire is fókuszálni, hogy az egyéni erősségek mellett érdemes a csoportos vagy kollektív erősséghasználatra is figyelmet fordítani, valamint, hogy az intervenciók során az általános fejlesztési folyamatok mellett figyelembe kell venni a célcsoport és a kontextus speciális jellemzőit is. Következtetések: A munkahelyi jóllét és teljesítmény szempontjából kiemelt jelentőségű lehet az egyéni és csoportos erősségek felismerése, használata és fejlesztése. Így ezeknek az intervencióknak az alkalmazása, valamint a téma további tanulmányozása a szervezeti hatékonyság növelésének egyik sokat ígérő lehetősége.
Positive psychology at the workplace: The use of strengths and the development of potentials in organisations Background: Investigation of psychological strengths is one of the main topics of positive psychological research. Strengths are essential building blocks for well-being and good performance, so recognizing, applying, and developing them is particularly important in the workplace and for organizational effectiveness. Objectives: This theoretical overview aims to show, in addition to a general description of strengths, the importance of strengths and their function in the workplace. The paper points out how strengths can be used optimally in an organizational context, what characterizes psychological work with strengths, and summarizes workplace efforts and organizational interventions in order to developing strengths. Method: In addition to focusing on Niemiec’s (2018) review book, our literature review is based on four comprehensive theoretical studies describing the basic concepts and fundamental issues of organizational strength use. We also included several empirical studies, mainly published after 2010, which explore the relationship between different strengths and wellbeing or performance at work. Results: The literature review of strengths suggests that in addition to identifying and recognizing strengths, it is worth focusing on their optimal use and development opportunities. Furthermore, besidesthe individual strengths, it is worth paying attention to group or collective strengths. Interventions should also focus on the specific characteristics of the target group and context besides general development processes. Conclusions: Recognizing, using, and developing individual and group strengths can be crucial to well-being and performance at work, so applying these interventions and furthering the topic is one of the most promising options for organizational effectiveness.
A pozitív pszichológia második hulláma a jóllét és a traumák, nehézségek integrálását hangsúlyozz... more A pozitív pszichológia második hulláma a jóllét és a traumák, nehézségek integrálását hangsúlyozza a pozitív és negatív érzelmek relativitásán és a kontextus fontosságán keresztül, ezzel új megvilágításba helyezi a boldogság fogalmát. A tanulmány a kincugi hasonlat középpontba helyezésével bemutatja ennek az irányzatnak a fő kérdésfelvetéseit, alapelveit, és ráirányítja a figyelmünket az élet nehézségeinek megértésére, integrálására, azaz a tökéletlenségben rejlő tökéletességre.
The 2nd wave of positive psychology emphasizes the integration of well-being and traumas, difficulties through the relativity of positive-negative emotions and the importance of context, thus shedding new light on the concept of happiness. By focusing on the kintsugi analogy, the study presents the main issues and principles of this trend and draws our attention to understanding and integrating the difficulties of life, that is, the perfection inherent in imperfection.
Az alábbi összefoglaló olyan innovatív pszichológiai tartalmakat és témaköröket mutat be, melyek ... more Az alábbi összefoglaló olyan innovatív pszichológiai tartalmakat és témaköröket mutat be, melyek az óvodai tehetséggondozás jövőbeli irányvonalai lehetnek, mivel az utóbbi 1-2 évtized friss és kurrens kutatási területeinek tudományos eredményein alapulnak. A tehetséggondozásban jelentős szerepet tölthetnek be a teljesítmény mellett a jóllétre gyakorolt hatásuk miatt, pozitív pszichológiai alapelveken nyugszanak, kiemelt jelentőségűek lehetnek a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek körében, viszont a gyakorlatba még kevésbé épültek be, többnyire épp az újdonságuk folytán. A hat témakör mindegyike egy hosszabbtávú, 2-5 éves intervenciót fogalmaz meg, melyek a kutatás és kipróbálás után válhatnak a mindennapokba beépíthető jó gyakorlattá. A rövid összefoglalók mögött elméleti és gyakorlati eredmények és kutatások állnak, jelen írásban most csak a témák rövid definiálására, az óvodai tehetséggondozásban betölthető szerepükre, ill. létjogosultságuk alátámasztására törekszünk, valamint a megvalósíthatóság általános kereteit fektetjük le.
Ki a tudós? – teszi fel a kérdést a Magyar Tudomány folyóirat hónapról hónapra. A kérdés mögött e... more Ki a tudós? – teszi fel a kérdést a Magyar Tudomány folyóirat hónapról hónapra. A kérdés mögött események, történetek vannak, melyek a társadalom egy szűk, de mégis jelentős rétegét érintik, és amely mögött egy komoly önmeghatározási igény húzódik. A kérdés persze nem új, a legtöbbünk már próbálta valamilyen formában megfogalmazni az identitásának keresése során a választ, most azzal próbálkozom, hogy szigorúan szubjektív kritériumok mentén átgondoljam és összefoglaljam, hogy számomra ki és mi a tudós. Mivel ebből kifolyólag lényegében minden mondatom elé odaírhatnám, hogy „szerintem”, ezért ezt az alcímet adtam az írásnak. Ezenfelül jelzem az olvasók felé, hogy pszichológus vagyok, zen belül is pedagógiai pszichológiával, a tehetséggel és optimális teljesítménnyel foglalkozó egyetemi oktató és kutató, jelenleg az akadémiai folyamatban középúton, az adjunktusi és a docensi fokozat között lépkedek, elsősorban ebből a szemszögből van rálátásom a témára, így bár igyekszem a tudós létforma általános jellegét megragadni, de a példák, az illusztrációk többsége a pszichológia területére vonatkozik. Végül pedig, azt is előrebocsátom, lehet, hogy több lesz a válaszomban a kérdés, mint a magabiztos kijelentés, ezért talán nem is nevezhető igazán válasznak.
A hatékony oktatás egyik kulcseleme a Köznevelési Törvény szerint az életkori sajátosságoknak meg... more A hatékony oktatás egyik kulcseleme a Köznevelési Törvény szerint az életkori sajátosságoknak megfelelő tanítás, így az oktatási tartalmak és módszerek tervezése során az életkori jellemzők ismerete fontos kiindulási pontot jelent. Ez helyénvalónak tűnik, de vajon az-e valójában? A különböző kognitív képességek átlagos szintjének vizsgálatára irányuló kutatások rámutatnak, hogy bár vannak markáns különbségek a különböző életkorú tanulói csoportok átlageredményei között, az ugyanolyan korú gyerekek képességszintje olyan változatos és sokféle, hogy az átlagos életkori értékek ismeretében csak igen limitált becslést tudunk adni a tanulók egyéni jellemzőiről. Mindez ahhoz vezet, hogy hiába ismerjük jól és használjuk megfelelően a fejlődéslélektani törvényszerűségeket, az az egyénre szabott és differenciált oktatáshoz nem nyújt érdemi segítséget. A tanulmány adatokkal támasztja alá a fenti állítások érvényességét, majd az egész iskolarendszerre irányuló tanulságokat fogalmaz meg az ’átlag’ fogalmának limitációival és helyes értelmezésével, alkalmazásával kapcsolatban.
According to the Hungarian Law of Education, age-appropriate teaching is one of the key factors of effective education, so being aware of developmental characteristics represents a good basis for educational content design and methodological decisions. It seems appropriate, but is it really that? Research about the average level of different cognitive skills shows that although there are significant differences between the scores of different age groups, the variance and deviation is so remarkable that average age scores predict individual characteristics in a considerably limited way. It leads to the fact that knowing and using the developmental psychological laws does not give real assistance to differentiated and person-centered teaching approaches. This paper presents empirical data to support the above statements and draws conclusions about the limited scope of the ’average’ and its appropriate interpretation and application.
With the appearance of positive psychology, interventions aiming individual and social developmen... more With the appearance of positive psychology, interventions aiming individual and social development are gaining more and more importance (Seligman & Csikszentmihalyi, 2000). Psychological capital which originates from the positive organizational behaviour offers a new opportunity to develop through positive education. The components of PsyCap (Psychological Capital), which are self-efficacy, optimism, hope and resilience, are well-known and thoroughly studied concepts and separately have already gained importance in the research of psychological well-being and student achievement. Until now PsyCap as a core construct has only been studied in organizational and higher education environment. Results suggest that PsyCap as a whole, its components strengthening each other has a significant effect on academic and work performance, well-being, satisfaction and the development of psychological resources (Avey et al, 2011; Jafri, 2013).Concurrently, organizational psychology terms (work perf...
Ez is tehetséggondozás! A cikk a 2013. október 19-én megrendezett a MATEHETSZ és az OFOE által kö... more Ez is tehetséggondozás! A cikk a 2013. október 19-én megrendezett a MATEHETSZ és az OFOE által közösen szervezett Ez is tehetséggondozás! Elmélet és módszerek című konferencián megrendezett kerekasztal beszélgetés által inspirált gondolatokat tartalmazza a tehetséggondozás alapvető kérdéseivel kapcsolatban Első körkérdés A Köznevelési törvény szerint "...kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség". Szakemberként hozzá tennének-e valamit ezekhez a mondatokhoz/gondolathoz? Egyetértenek-e a definícióval? Elegendőnek találják-e a törvényben felsorolt ismérveket, amennyiben nem, hogyan definiálnák a kiemelten tehetséges tanulót? Arató Ferenc: Minden gyermek potenciális tehetségeket rejt magában így alapvetően tehetség-kibontakoztatásról beszélnék inkább. Ebből a szempontból minden egyes gyermek különleges bánásmódot igényel, hiszen a benne egyedileg szunnyadó tehetség(ek) kibontása személyre szabott, egyénre tervezett pedagógiai folyamatot igényel. Köznevelési szempontból azt vizsgálnám, hogy a köznevelési-közoktatási rendszer mennyiben járul hozzá ahhoz, hogy a potenciális tehetség aktualizálódni tudjon, függetlenül attól, hogy kiemelkedő adottságokkal rendelkezik-e valaki bizonyos terülteken vagy sem. Ebből a szempontból talán érdemesebb lenne a tehetséges társadalom koncepcióját a fókuszba helyezni, vagyis azt a megközelítését a közfeladatként elképzelt oktatásnak-nevelésnek, amelyben a kiemelkedő tehetségek és a konstruktív életvitelhez, a társadalmi erőforrásokhoz való hozzáféréshez szükséges tehetségek egyaránt kibontakoznak. Így közelítve egy olyan társadalmi állapothoz, amelyben a kötelező oktatás hatékonyan, eredményesen és méltányosan tud hozzájárulni a humánerőforrásban rejlő tőke kiaknázásához, kamatoztatásához, hozzásegítve ezzel az állampolgárokat saját, egyedi tehetségpotenciáljuk kibontakoztatásához, a társadalmi együttélésben történő konstruktív aktualizálásához, érvényesítéséhez. A tehetséges társadalomra koncentráló megközelítés lehetővé teszi, hogy minden egyes gyermek tehetsége kibontakozzék az átlag feletti adottságokkal rendelkező gyermeké éppúgy, mint az ettől eltérőé. A köznevelés-közoktatás rendszere nem koncentrálhat csupán a kiemelkedőnek ítélt gyerekek tehetségére, mert az nem vezet minőségi oktatáshoz. Fontos lenne továbbá azt is megérteni és világossá tenni, hogy a tehetség és szociális helyzet nem egymást kizáró tényezők, ugyanakkor jelenleg a hazai közoktatási-köznevelési rendszerben az iskolai neveléshez-oktatáshoz közelebb álló családi környezetből származó gyerekeknek mégis nagyobb esélyük van arra, hogy tehetségüket kibontakoztassák, mint a szegény, iskolázatlan családból származó gyermekeknek (akik között ugyanolyan arányban találtak a nemzetközi kutatások kiemelkedő tehetségeket). A hazai brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk
Az elmúlt években sok tanulságos és újszerű kutatás irányult a nyelvtanulási motiváció vizsgálatá... more Az elmúlt években sok tanulságos és újszerű kutatás irányult a nyelvtanulási motiváció vizsgálatára, elsősorban alkalmazott nyelvészeti, pedagógiai, oktatásmódszertani szempontból. A tanulók egyéni különbségeinek, személyes változóinak szerepe, vagyis a pedagógiai pszichológiai szempontok kevesebb hangsúlyt kaptak, a nyomonkövetéses vizsgálatok száma sem túl magas. A tanulmány ezeket a szempontokat és célokat szem előtt tartva a nyelvtanulási motivációval összefüggésbe állítható tanulói jellemzők, az általános tanulási motiváció, a tanulási orientáció, az intelligencia és az énkép összefüggéseit, valamint az ebben bekövetkező változásokat tárgyalja. Az eredmények értelmezése lehetőséget nyújt az egyénre szabott, differenciált motivációs stratégiák megfogalmazására
Háttér és célkitűzések: A tanulási motiváció vizsgálatának egyik legdinamikusabban fejlődő terüle... more Háttér és célkitűzések: A tanulási motiváció vizsgálatának egyik legdinamikusabban fejlődő területe a célorientációs elmélet, amely a diákok egyéni motivációjának felmérése mellett a tanulási közegről is ad információt (Urdan, 2010). Vizsgálatunk célja, hogy feltérképezzük a célorientációs elmélet keretrendszerén belül azokat a környezeti és motivációs tényezőket, amelyek befolyásolják a diákok matematikával kapcsolatos szorongását és teljesítményét.
Módszer: A vizsgálatunkban (N = 230) középiskolás diákok vettek részt, akikkel először
9. osztályos korukban, majd egy év múlva, 10. osztályban végeztünk kérdőíves felmérést. Ennek során felvettük a Matematikai Szorongást Mérő Tesztet (Nótin, 2011), az Osztálytermi Környezet Kérdőívet (Fejes, 2015) és a Tanulói Célok Kérdőívet (Fejes és Vígh, 2012).
Eredmények: Az elemzés során elkülönítettünk a mintában magas és alacsony matematika szorongásszinttel jellemezhető diákokat. Az alacsonyan szorongó diákoknak szignifikánsan jobb érdemjegyeik voltak matematikából, jobb motivációs bázissal rendelkeztek, magasabb tanári támogatást tapasztaltak és elsajátítási célstruktúrát észleltek. A matematikai szorongás az év végi érdemjegyekkel (r = –0,6; p < 0,001) és a matematikaórán kapott feladatok változatosságával (r = –0,5; p < 0,001) erős negatív kapcsolatban áll, a matematikaórán tapasztalt versenyeztetéssel (r = 0, 35; p < 0,001) pedig pozitívan korrelál. A két vizsgálat eredményeit tartalmazó komplex útelemzés alapján megállapíthatjuk, hogy a félév közben tapasztalt matematikai szorongás negatív hatással van az év végi a matematikai jegyekre, a rosszabb érdemjegyek pedig növelik a következő évben tapasztalt matematikai szorongást.
Következtetések: Az eredmények rávilágítanak, hogy a matematikai teljesítményben nagy szerepet játszik a diákok szorongása. Ezért fontos olyan környezet kialakítására törekedni, amely minimalizálja a tanulók szorongását és erősíti a diákok belső motivációját a tananyag elsajátítására.
Background and aims: Goal orientation theory is one of the most dynamically developing areas of learning motivational theories, which provides information about the learning environment in addition to individual motivational patterns (Urdan, 2010). The aim of our study was to map the environmental and motivational factors that infl uence the mathematics anxiety and mathematical performance of students in the framework of the goal orientation theory.
Methods: The sample consisted of secondary school students (N = 230) who completed the set of questionnaires in the 9th grade and a year later, in their 10th grade. The Mathematical Anxiety Test (Notin, 2011), Classroom Environment Questionnaire (Fejes, 2015) and the Student Goals Questionnaire (Fejes and Vígh, 2012) were used.
Results: During the analysis we distinguished students with high and low mathematical anxiety. Students with lower anxiety had signifi cantly better grades in mathematics, had a better motivational basis, they experienced higher teacher support and showed a rather mastery-oriented goal structure. Mathematical anxiety had a strong negative correlation with mathematic achievement (r = –0.6; p < 0.001) and the Task variable (r = –0.5; p < 0.001); however, it correlates positively with the Competition in mathematics (r = 0, 35, p < 0.001). Based on the complex pathway analysis of the results of the two studies it can be concluded that the mathematical anxiety experienced during the semester has a negative eff ect on the mathematical achievement at the end of the year, and the worse grades increase the mathematical anxiety in the following year.
Discussion: The results show that students’ anxiety plays a major role in mathematical
achievement. Therefore, it is important to create an environment that minimizes student anxiety and strengthens students’ internal motivation to learn the material.
Keywords: math anxiety, goal orientations, goal structures, learning environment
Háttér, célkitűzés: A kiemelkedő kognitív képességű fiatalok támogatását célzó, 2015–17 között fu... more Háttér, célkitűzés: A kiemelkedő kognitív képességű fiatalok támogatását célzó, 2015–17 között futó Magyar Templeton Program egyik fontos eredménye volt egy egyedi, a program céljaihoz szorosan kapcsolódó komplex tehetségazonosítási rendszer kialakítása. A tanulmány célja, hogy ezt a folyamatot részletesen ismertetve bemutassa az erősségközpontú tehetségazonosítás alapelveit és azok gyakorlati megvalósításának lehetőségeit.
Módszer: A beválogatás első fordulójában 17 007 10–19 éves fiatal kognitív képességeit vizsgáltuk négy online teszt használatával: a fluid intelligencia mérésére a Mensa Hungariqa adaptív intelligenciatesztjét, a szókincs mérésére az adaptív NoVo tesztet, a munkamemória vizsgálatára az n-vissza teszt online verzióját használtuk, míg a problémamegoldást egy komplex problémamegoldó gondolkodást mérő eszközzel vizsgáltuk. A vizsgálati rész első felében azt elemezzük, hogy a Templeton program beválogatási folyamatában hogyan jelennek meg az elméletben bemutatott erősségközpontú tehetségvizsgálatok alapelvei. A második részben a teszteredmények alapján mutatunk rá néhány érdekes, a tehetségazonosítás szempontjából kiemelten fontos összefüggésre.
Eredmények: A beválogatási folyamatban érvényesülnek az erősségközpontú tehetségvizsgálatok alapelvei, az adatok alapján pedig kiderül, hogy a tesztek felső képességtartományban történő differenciálása kritikus pont, az életkor előrehaladtával, illetve a magasabb képességtartományokban gyengül a kognitív képességek közötti korreláció, valamint indokoltnak tűnik, hogy a beválogatási algoritmus során csak a kiemelkedő képességeket vegyük figyelembe.
Következtetések: A Templeton Program beválogatási folyamata egyedi, komplex és erősségorientált módon vizsgált nagy létszámú tanulói populációt, a folyamat elemzése alapján levonható tanulságok pedig elősegítik a hatékony és komplex tehetségazonosító rendszerek kialakítását.
Backround and goals: One of the main achievements of the Hungarian Templeton Program (2015-17) was to develop a complex and unique talent identificational system. The goal of this study is to introduce this methodology, through which the principles of a strength-focused talent identificational approach are presented.
Methodology: In the first round of the identificational process of the Program four cognitive abilities were assessed by online tests in 17.007 10-19 year-old students: fluid intelligence (adaptive test of intelligence by Mensa Hungariqa), vocabulary (adaptive NoVo test), working memory (n-back) and complex problem solving. In the study the selectional process is analysed acccording to the principles of strength-focused identification, then some test result are shown to illustrate these principles.
Results: The principles of strength-focused identification show up int the identificational process of the Templeton program. Differentiation in the higher ranges of cognitive abilities seems to be crucial, the correlation between ability domains is decreasing by age and in the higher ability ranges. In addition it seems to be reasonable to take only outstanding abilities and test scores into account in the evaluational algorithm.
Conclusion: In the selectional process of the Hungarian Templeton Program, test results of a high number of students were analysed in a unique, complex and strength-focused way. The detailed investigation of the process itself allows to draw general conclusions about effective identification..
A tanulmány célja, hogy elméleti áttekintést nyújtson a tehetségmenedzsment fogalmáról, bemutassa... more A tanulmány célja, hogy elméleti áttekintést nyújtson a tehetségmenedzsment fogalmáról, bemutassa a terület aktuális kérdésköreit, ez alapján pedig egy általános érvényű munkahelyi tehetségmenedzsment-modellt állítson fel. Néhány definíció és tehetségmenedzsment-modell ismertetése után a kompetenciamodellek keretrendszerébe helyezzük a témát, majd bemutatunk néhány kutatási eredményt, melyek rávilágítanak a tehetséggel kapcsolatos munkahelyi kutatások kihívásaira, valamint jó gyakorlatokon keresztül a téma fontosságára.A tanulmány végén ismertetjük az elméleti áttekintés alapján felállított Komplex Munkahelyi Tehetségmenedzsment-Modellünket, valamint az ennek kialakítása során felmerülő kritikus kérdéseket, melyek megválaszolása és átgondolása egy stabil és konszenzuson alapuló munkahelyi tehetségtámogató rendszer létrehozását segíti elő.
Háttér és célkitűzések: A tanulási és elsajátítási motiváció a tehetségfejlődés folyamatának az a... more Háttér és célkitűzések: A tanulási és elsajátítási motiváció a tehetségfejlődés folyamatának az alapvető hajtóerejét jelenti. A motivációs háttér kvalitatív vizsgálata ezért különösen érdekes, ugyanakkor kevéssé alkalmazott módszer a tehetségkutatásban. Célunk, hogy kutatásunkkal a motiváció eddig kevésbé feltárt aspektusait vizsgáljuk, az eredményekkel pedig elősegítsük a tehetségfejlődés optimális támogatását.
Módszer: A Magyar Templeton Program beválogatási folyamata során az intellektuális téren tehetségesnek nevezhető tanulók (N = 2132) motivációját különféle eszközökkel vizsgáltuk, többek között egy félig strukturált írásbeli interjú segítségével térképeztük fel a tanórán kívüli elfoglaltságaikat, illetve azok motivációs hátterét. Ez utóbbit elsősorban a kedvelt tevékenységre vonatkozó „Miért szereted?” kérdés mentén, mert a kedvelt tevékenység, illetve a választás indoklása feltételezhetően a személy jellegzetes motivációs témáira utal. A válaszokat tartalomelemzéssel vizsgáltuk. k
Eredmények: Az elfoglaltságok mennyiségének és megjelenési formáinak feltérképezése során kiderült, hogy a kognitív téren tehetséges fiatalok között is jelentős az olyan iskolán kívüli tevékenységek mennyisége, amelyek nem az akadémiai területekhez kötődnek: a leggyakoribb válasz a sport volt. A válaszok tartalomelemzése során azt találtuk, hogy a kompetencia és az érdeklődés a kedvelt tevékenységek fő motivációs hajtóereje, illetve hogy az életkor előrehaladtával csökken az identifikáció és az érdeklődés, valamint nő a kompetencia és az ego-célok szerepe. A befektetett idő összefüggést mutat a sikerélmény megélésével és a társas élményekkel, de ebből a szempontból jelentősek a tanulási-tanítási kontextus jellegzetességei is.
Következtetések: Megállapíthatjuk, hogy a gyerekeket jellemző késztetések nem választhatók el a tanulási környezet tartós jellemzőitől (kihívást jelentő feladatok, kreatív klíma, társas inspiráció), valamint hogy az autonómia, a fejlődés iránti vágy és a kapcsolódás iránti szükséglet a tanulási tevékenységek belső motivációjának meghatározó elemei.
Background and goals: Learning and mastery motivation are basic drives of talent development. Therefore qualitative analysis of motivation is essential, although rarely used methodology in talent research. Our goal is to explore the understressed subjective aspects of learning motivation and to support optimal talent development.
Method: During the identificational phase of the Hungarian Templeton Program, motivation of students with high cognitive abilities (N=2132) was assessed by several tools, including a semi-structured written interview focusing on the motivational aspects of students’ extracurricular and outside school activities. The question ’Why do you like it?’ was asked to explore their characteristic personal motivational dispositions behind the choices. These answers we examined by content analysis.
Results: Studying the number and content of extracurricular and outside school activities it was revealed that even among cognitively outstandig students there is a significant number of outside school activites that are not related to academic fields: the most frequent answer was doing sport. Content analysis showed that competence and interest are the main motives for these activites, and the role of identification and interest decreases, while competence and ego-related goals grow with age. Concerning the invested time, success and affiliation seems to be the most relevant motivational factors, however the characteristics of the learning environment are also significant.
Discussion: It can be stated that the individual motivational patterns cannot be seperated from the permanent characterisitcs of the learning context (eg. challenging tasks, creative climate, social inspiration), and autonomy, eagerness to grow and the need for relation are determining elements of the intrinsic motivation in extracurricular learning activities.
New Directions for Child and Adolescent Development, 2019
Talent identification based on multiple criteria is a common way of considering students for gift... more Talent identification based on multiple criteria is a common way of considering students for gifted education services. As part of a nationwide talent identification program led by UNK (New Generation Centre, Hungary of Talents Program, 2016-2020), we developed an online rating tool with which teachers could indicate the talent areas of their 5th grade students. Through several iterations-involving the translation, application, and analysis of Renzulli' s Scales for Rating the Behavioral Characteristics of Superior Students questionnaire and a custom-made normative questionnaire-we developed a matrixstyle competency rating instrument called TalentTiles. The primary aim of the instrument is to collect more realistic and reliable teacher-ratings on students. The instrument takes a very short timeless than 2 minutes per studentto complete, focuses on the behavioral characteristics, measures school-related areas, addresses general competencies (e.g., ability, motivation) in a domainspecific way and has low average inter-item correlations. After the first pilot test TalentTiles seems to be an innovative and user friendly way of collecting teachers' opinions about school-related gifted behavior.
A pozitív pszichológia és a tehetséggondozás területe külön-külön számos eredménnyel és jelentős ... more A pozitív pszichológia és a tehetséggondozás területe külön-külön számos eredménnyel és jelentős szakirodalmi háttérrel rendelkezik, ugyanakkor e két terület még kevéssé talált egymásra. A tanulmány célja elsosorban az, hogy áttekintést nyújtson a pozitív pszichológia olyan vonatkozásairól, melyek az oktatás, és ezen belül is a tehetséggondozás, területén új lehetőségeket és új irányt mutatnak a kutatás és a gyakorlat számára. A cikk első része röviden bemutatja a pozitív pszichológia alapelveit, melyek megalapozzák a tanításban való alkalmazás lehetőségét. Ezután a pozitív pszichológia és a tehetséggondozás kapcsolatának részletesebb ismertetése következik. Néhány általános összefüggés mellett az egyéni tapasztalatok, a személyes erősségek és az intézmények vonatkozásában ismertetünk olyan kutatási eredményeket, melyek meggyőzően támasztják alá a pozitív pszichológia és a tehetséggondozás kapcsolatának továbbgondolását, annak létjogosultságát és szükségességét.
Uploads
Papers by Szilvia Fodor
fejlesszük azokat.
Célkitűzések: A tanulmány célja, hogy egy elméleti áttekintő tanulmány keretében az erősségek általános ismertetésén túl bemutassa, hogy a munkahelyi környezetben miért fontosak és hogyan működnek az erősségek. Az írás rámutat, hogy hogyan lehet optimálisan használni az erősségeket szervezeti környezetben, mi jellemzi az erősségekkel való pszichológiai munkát, valamint összegzi az erősségek fejlesztésére irányuló munkahelyi törekvéseket és szervezeti intervenciókat.
Módszer: A szakirodalmi áttekintés Niemiec (2018) összefoglaló könyve mellett négy átfogó elméleti összefoglalást nyújtó tanulmányt vesz alapul a szervezeti erősséghasználat alapfogalmainak és meghatározó kérdéseinek leírására. Ezen túl pedig számos, elsősorban 2010
utáni empirikus eredményt ismertet, melyek a különböző erősségek és a munkahelyi jóllét vagy teljesítmény összefüggéseit vizsgálják.
Eredmények: Az erősségek szakirodalmi tanulmányozása alapján megfogalmazhatjuk, hogy az erősségek azonosítása és felismerése mellett érdemes azok optimális használatára és
fejlesztési lehetőségeire is fókuszálni, hogy az egyéni erősségek mellett érdemes a csoportos vagy kollektív erősséghasználatra is figyelmet fordítani, valamint, hogy az intervenciók során az általános fejlesztési folyamatok mellett figyelembe kell venni a célcsoport és a kontextus
speciális jellemzőit is.
Következtetések: A munkahelyi jóllét és teljesítmény szempontjából kiemelt jelentőségű lehet az egyéni és csoportos erősségek felismerése, használata és fejlesztése. Így ezeknek az intervencióknak az alkalmazása, valamint a téma további tanulmányozása a szervezeti hatékonyság növelésének egyik sokat ígérő lehetősége.
Positive psychology at the workplace: The use of strengths and the development of potentials in organisations
Background: Investigation of psychological strengths is one of the main topics of positive psychological research. Strengths are essential building blocks for well-being and good performance, so recognizing, applying, and developing them is particularly important in the workplace and for organizational effectiveness.
Objectives: This theoretical overview aims to show, in addition to a general description of strengths, the importance of strengths and their function in the workplace. The paper points out how strengths can be used optimally in an organizational context, what characterizes psychological work with strengths, and summarizes workplace efforts and organizational
interventions in order to developing strengths.
Method: In addition to focusing on Niemiec’s (2018) review book, our literature review is based on four comprehensive theoretical studies describing the basic concepts and fundamental issues of organizational strength use. We also included several empirical studies, mainly
published after 2010, which explore the relationship between different strengths and wellbeing or performance at work.
Results: The literature review of strengths suggests that in addition to identifying and recognizing strengths, it is worth focusing on their optimal use and development opportunities. Furthermore, besidesthe individual strengths, it is worth paying attention to group or collective strengths. Interventions should also focus on the specific characteristics of the target group and context besides general development processes.
Conclusions: Recognizing, using, and developing individual and group strengths can be crucial to well-being and performance at work, so applying these interventions and furthering the topic is one of the most promising options for organizational effectiveness.
The 2nd wave of positive psychology emphasizes the integration of well-being and traumas, difficulties through the relativity of positive-negative emotions and the importance of context, thus shedding new light on the concept of happiness. By focusing on the kintsugi analogy, the study presents the main issues and principles of this trend and draws our attention to understanding and integrating the difficulties of life, that is, the perfection inherent in imperfection.
jelentőségűek lehetnek a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek körében, viszont a gyakorlatba még kevésbé épültek be, többnyire épp az újdonságuk folytán. A hat témakör mindegyike egy hosszabbtávú, 2-5 éves intervenciót fogalmaz meg, melyek a kutatás és kipróbálás után válhatnak a mindennapokba beépíthető jó gyakorlattá. A rövid összefoglalók mögött elméleti és gyakorlati eredmények és kutatások állnak, jelen írásban most csak a témák rövid definiálására, az óvodai
tehetséggondozásban betölthető szerepükre, ill. létjogosultságuk alátámasztására törekszünk, valamint a megvalósíthatóság általános kereteit fektetjük le.
adtam az írásnak. Ezenfelül jelzem az olvasók felé, hogy pszichológus vagyok, zen belül is pedagógiai pszichológiával, a tehetséggel és optimális teljesítménnyel foglalkozó egyetemi oktató és kutató, jelenleg az akadémiai folyamatban középúton, az adjunktusi és a docensi fokozat között lépkedek, elsősorban ebből a szemszögből van rálátásom a témára, így bár igyekszem a tudós létforma általános jellegét megragadni, de a példák, az illusztrációk többsége a pszichológia területére vonatkozik. Végül pedig, azt is előrebocsátom, lehet, hogy több lesz a
válaszomban a kérdés, mint a magabiztos kijelentés, ezért talán nem is nevezhető igazán válasznak.
According to the Hungarian Law of Education, age-appropriate teaching is one of the key factors of effective education, so being aware of developmental characteristics represents a good basis for educational content design and methodological decisions. It seems appropriate, but is it really that? Research about the average level of different cognitive skills shows that although there are significant differences between the scores of different age groups, the variance and deviation is so remarkable that average age scores predict individual characteristics in a considerably limited way. It leads to the fact that knowing and using the developmental psychological laws does not give real assistance to differentiated and person-centered teaching approaches. This paper presents empirical data to support the above statements and draws conclusions about the limited scope of the ’average’ and its appropriate interpretation and application.
Módszer: A vizsgálatunkban (N = 230) középiskolás diákok vettek részt, akikkel először
9. osztályos korukban, majd egy év múlva, 10. osztályban végeztünk kérdőíves felmérést. Ennek során felvettük a Matematikai Szorongást Mérő Tesztet (Nótin, 2011), az Osztálytermi Környezet Kérdőívet (Fejes, 2015) és a Tanulói Célok Kérdőívet (Fejes és Vígh, 2012).
Eredmények: Az elemzés során elkülönítettünk a mintában magas és alacsony matematika szorongásszinttel jellemezhető diákokat. Az alacsonyan szorongó diákoknak szignifikánsan jobb érdemjegyeik voltak matematikából, jobb motivációs bázissal rendelkeztek, magasabb tanári támogatást tapasztaltak és elsajátítási célstruktúrát észleltek. A matematikai szorongás az év végi érdemjegyekkel (r = –0,6; p < 0,001) és a matematikaórán kapott feladatok változatosságával (r = –0,5; p < 0,001) erős negatív kapcsolatban áll, a matematikaórán tapasztalt versenyeztetéssel (r = 0, 35; p < 0,001) pedig pozitívan korrelál. A két vizsgálat eredményeit tartalmazó komplex útelemzés alapján megállapíthatjuk, hogy a félév közben tapasztalt matematikai szorongás negatív hatással van az év végi a matematikai jegyekre, a rosszabb érdemjegyek pedig növelik a következő évben tapasztalt matematikai szorongást.
Következtetések: Az eredmények rávilágítanak, hogy a matematikai teljesítményben nagy szerepet játszik a diákok szorongása. Ezért fontos olyan környezet kialakítására törekedni, amely minimalizálja a tanulók szorongását és erősíti a diákok belső motivációját a tananyag elsajátítására.
Background and aims: Goal orientation theory is one of the most dynamically developing areas of learning motivational theories, which provides information about the learning environment in addition to individual motivational patterns (Urdan, 2010). The aim of our study was to map the environmental and motivational factors that infl uence the mathematics anxiety and mathematical performance of students in the framework of the goal orientation theory.
Methods: The sample consisted of secondary school students (N = 230) who completed the set of questionnaires in the 9th grade and a year later, in their 10th grade. The Mathematical Anxiety Test (Notin, 2011), Classroom Environment Questionnaire (Fejes, 2015) and the Student Goals Questionnaire (Fejes and Vígh, 2012) were used.
Results: During the analysis we distinguished students with high and low mathematical anxiety. Students with lower anxiety had signifi cantly better grades in mathematics, had a better motivational basis, they experienced higher teacher support and showed a rather mastery-oriented goal structure. Mathematical anxiety had a strong negative correlation with mathematic achievement (r = –0.6; p < 0.001) and the Task variable (r = –0.5; p < 0.001); however, it correlates positively with the Competition in mathematics (r = 0, 35, p < 0.001). Based on the complex pathway analysis of the results of the two studies it can be concluded that the mathematical anxiety experienced during the semester has a negative eff ect on the mathematical achievement at the end of the year, and the worse grades increase the mathematical anxiety in the following year.
Discussion: The results show that students’ anxiety plays a major role in mathematical
achievement. Therefore, it is important to create an environment that minimizes student anxiety and strengthens students’ internal motivation to learn the material.
Keywords: math anxiety, goal orientations, goal structures, learning environment
Módszer: A beválogatás első fordulójában 17 007 10–19 éves fiatal kognitív képességeit vizsgáltuk négy online teszt használatával: a fluid intelligencia mérésére a Mensa Hungariqa adaptív intelligenciatesztjét, a szókincs mérésére az adaptív NoVo tesztet, a munkamemória vizsgálatára az n-vissza teszt online verzióját használtuk, míg a problémamegoldást egy komplex problémamegoldó gondolkodást mérő eszközzel vizsgáltuk. A vizsgálati rész első felében azt elemezzük, hogy a Templeton program beválogatási folyamatában hogyan jelennek meg az elméletben bemutatott erősségközpontú tehetségvizsgálatok alapelvei. A második részben a teszteredmények alapján mutatunk rá néhány érdekes, a tehetségazonosítás szempontjából kiemelten fontos összefüggésre.
Eredmények: A beválogatási folyamatban érvényesülnek az erősségközpontú tehetségvizsgálatok alapelvei, az adatok alapján pedig kiderül, hogy a tesztek felső képességtartományban történő differenciálása kritikus pont, az életkor előrehaladtával, illetve a magasabb képességtartományokban gyengül a kognitív képességek közötti korreláció, valamint indokoltnak tűnik, hogy a beválogatási algoritmus során csak a kiemelkedő képességeket vegyük figyelembe.
Következtetések: A Templeton Program beválogatási folyamata egyedi, komplex és erősségorientált módon vizsgált nagy létszámú tanulói populációt, a folyamat elemzése alapján levonható tanulságok pedig elősegítik a hatékony és komplex tehetségazonosító rendszerek kialakítását.
Backround and goals: One of the main achievements of the Hungarian Templeton Program (2015-17) was to develop a complex and unique talent identificational system. The goal of this study is to introduce this methodology, through which the principles of a strength-focused talent identificational approach are presented.
Methodology: In the first round of the identificational process of the Program four cognitive abilities were assessed by online tests in 17.007 10-19 year-old students: fluid intelligence (adaptive test of intelligence by Mensa Hungariqa), vocabulary (adaptive NoVo test), working memory (n-back) and complex problem solving. In the study the selectional process is analysed acccording to the principles of strength-focused identification, then some test result are shown to illustrate these principles.
Results: The principles of strength-focused identification show up int the identificational process of the Templeton program. Differentiation in the higher ranges of cognitive abilities seems to be crucial, the correlation between ability domains is decreasing by age and in the higher ability ranges. In addition it seems to be reasonable to take only outstanding abilities and test scores into account in the evaluational algorithm.
Conclusion: In the selectional process of the Hungarian Templeton Program, test results of a high number of students were analysed in a unique, complex and strength-focused way. The detailed investigation of the process itself allows to draw general conclusions about effective identification..
Módszer: A Magyar Templeton Program beválogatási folyamata során az intellektuális téren tehetségesnek nevezhető tanulók (N = 2132) motivációját különféle eszközökkel vizsgáltuk, többek között egy félig strukturált írásbeli interjú segítségével térképeztük fel a tanórán kívüli elfoglaltságaikat, illetve azok motivációs hátterét. Ez utóbbit elsősorban a kedvelt tevékenységre vonatkozó „Miért szereted?” kérdés mentén, mert a kedvelt tevékenység, illetve a választás indoklása feltételezhetően a személy jellegzetes motivációs témáira utal. A válaszokat tartalomelemzéssel vizsgáltuk. k
Eredmények: Az elfoglaltságok mennyiségének és megjelenési formáinak feltérképezése során kiderült, hogy a kognitív téren tehetséges fiatalok között is jelentős az olyan iskolán kívüli tevékenységek mennyisége, amelyek nem az akadémiai területekhez kötődnek: a leggyakoribb válasz a sport volt. A válaszok tartalomelemzése során azt találtuk, hogy a kompetencia és az érdeklődés a kedvelt tevékenységek fő motivációs hajtóereje, illetve hogy az életkor előrehaladtával csökken az identifikáció és az érdeklődés, valamint nő a kompetencia és az ego-célok szerepe. A befektetett idő összefüggést mutat a sikerélmény megélésével és a társas élményekkel, de ebből a szempontból jelentősek a tanulási-tanítási kontextus jellegzetességei is.
Következtetések: Megállapíthatjuk, hogy a gyerekeket jellemző késztetések nem választhatók el a tanulási környezet tartós jellemzőitől (kihívást jelentő feladatok, kreatív klíma, társas inspiráció), valamint hogy az autonómia, a fejlődés iránti vágy és a kapcsolódás iránti szükséglet a tanulási tevékenységek belső motivációjának meghatározó elemei.
Background and goals: Learning and mastery motivation are basic drives of talent development. Therefore qualitative analysis of motivation is essential, although rarely used methodology in talent research. Our goal is to explore the understressed subjective aspects of learning motivation and to support optimal talent development.
Method: During the identificational phase of the Hungarian Templeton Program, motivation of students with high cognitive abilities (N=2132) was assessed by several tools, including a semi-structured written interview focusing on the motivational aspects of students’ extracurricular and outside school activities. The question ’Why do you like it?’ was asked to explore their characteristic personal motivational dispositions behind the choices. These answers we examined by content analysis.
Results: Studying the number and content of extracurricular and outside school activities it was revealed that even among cognitively outstandig students there is a significant number of outside school activites that are not related to academic fields: the most frequent answer was doing sport. Content analysis showed that competence and interest are the main motives for these activites, and the role of identification and interest decreases, while competence and ego-related goals grow with age. Concerning the invested time, success and affiliation seems to be the most relevant motivational factors, however the characteristics of the learning environment are also significant.
Discussion: It can be stated that the individual motivational patterns cannot be seperated from the permanent characterisitcs of the learning context (eg. challenging tasks, creative climate, social inspiration), and autonomy, eagerness to grow and the need for relation are determining elements of the intrinsic motivation in extracurricular learning activities.
fejlesszük azokat.
Célkitűzések: A tanulmány célja, hogy egy elméleti áttekintő tanulmány keretében az erősségek általános ismertetésén túl bemutassa, hogy a munkahelyi környezetben miért fontosak és hogyan működnek az erősségek. Az írás rámutat, hogy hogyan lehet optimálisan használni az erősségeket szervezeti környezetben, mi jellemzi az erősségekkel való pszichológiai munkát, valamint összegzi az erősségek fejlesztésére irányuló munkahelyi törekvéseket és szervezeti intervenciókat.
Módszer: A szakirodalmi áttekintés Niemiec (2018) összefoglaló könyve mellett négy átfogó elméleti összefoglalást nyújtó tanulmányt vesz alapul a szervezeti erősséghasználat alapfogalmainak és meghatározó kérdéseinek leírására. Ezen túl pedig számos, elsősorban 2010
utáni empirikus eredményt ismertet, melyek a különböző erősségek és a munkahelyi jóllét vagy teljesítmény összefüggéseit vizsgálják.
Eredmények: Az erősségek szakirodalmi tanulmányozása alapján megfogalmazhatjuk, hogy az erősségek azonosítása és felismerése mellett érdemes azok optimális használatára és
fejlesztési lehetőségeire is fókuszálni, hogy az egyéni erősségek mellett érdemes a csoportos vagy kollektív erősséghasználatra is figyelmet fordítani, valamint, hogy az intervenciók során az általános fejlesztési folyamatok mellett figyelembe kell venni a célcsoport és a kontextus
speciális jellemzőit is.
Következtetések: A munkahelyi jóllét és teljesítmény szempontjából kiemelt jelentőségű lehet az egyéni és csoportos erősségek felismerése, használata és fejlesztése. Így ezeknek az intervencióknak az alkalmazása, valamint a téma további tanulmányozása a szervezeti hatékonyság növelésének egyik sokat ígérő lehetősége.
Positive psychology at the workplace: The use of strengths and the development of potentials in organisations
Background: Investigation of psychological strengths is one of the main topics of positive psychological research. Strengths are essential building blocks for well-being and good performance, so recognizing, applying, and developing them is particularly important in the workplace and for organizational effectiveness.
Objectives: This theoretical overview aims to show, in addition to a general description of strengths, the importance of strengths and their function in the workplace. The paper points out how strengths can be used optimally in an organizational context, what characterizes psychological work with strengths, and summarizes workplace efforts and organizational
interventions in order to developing strengths.
Method: In addition to focusing on Niemiec’s (2018) review book, our literature review is based on four comprehensive theoretical studies describing the basic concepts and fundamental issues of organizational strength use. We also included several empirical studies, mainly
published after 2010, which explore the relationship between different strengths and wellbeing or performance at work.
Results: The literature review of strengths suggests that in addition to identifying and recognizing strengths, it is worth focusing on their optimal use and development opportunities. Furthermore, besidesthe individual strengths, it is worth paying attention to group or collective strengths. Interventions should also focus on the specific characteristics of the target group and context besides general development processes.
Conclusions: Recognizing, using, and developing individual and group strengths can be crucial to well-being and performance at work, so applying these interventions and furthering the topic is one of the most promising options for organizational effectiveness.
The 2nd wave of positive psychology emphasizes the integration of well-being and traumas, difficulties through the relativity of positive-negative emotions and the importance of context, thus shedding new light on the concept of happiness. By focusing on the kintsugi analogy, the study presents the main issues and principles of this trend and draws our attention to understanding and integrating the difficulties of life, that is, the perfection inherent in imperfection.
jelentőségűek lehetnek a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek körében, viszont a gyakorlatba még kevésbé épültek be, többnyire épp az újdonságuk folytán. A hat témakör mindegyike egy hosszabbtávú, 2-5 éves intervenciót fogalmaz meg, melyek a kutatás és kipróbálás után válhatnak a mindennapokba beépíthető jó gyakorlattá. A rövid összefoglalók mögött elméleti és gyakorlati eredmények és kutatások állnak, jelen írásban most csak a témák rövid definiálására, az óvodai
tehetséggondozásban betölthető szerepükre, ill. létjogosultságuk alátámasztására törekszünk, valamint a megvalósíthatóság általános kereteit fektetjük le.
adtam az írásnak. Ezenfelül jelzem az olvasók felé, hogy pszichológus vagyok, zen belül is pedagógiai pszichológiával, a tehetséggel és optimális teljesítménnyel foglalkozó egyetemi oktató és kutató, jelenleg az akadémiai folyamatban középúton, az adjunktusi és a docensi fokozat között lépkedek, elsősorban ebből a szemszögből van rálátásom a témára, így bár igyekszem a tudós létforma általános jellegét megragadni, de a példák, az illusztrációk többsége a pszichológia területére vonatkozik. Végül pedig, azt is előrebocsátom, lehet, hogy több lesz a
válaszomban a kérdés, mint a magabiztos kijelentés, ezért talán nem is nevezhető igazán válasznak.
According to the Hungarian Law of Education, age-appropriate teaching is one of the key factors of effective education, so being aware of developmental characteristics represents a good basis for educational content design and methodological decisions. It seems appropriate, but is it really that? Research about the average level of different cognitive skills shows that although there are significant differences between the scores of different age groups, the variance and deviation is so remarkable that average age scores predict individual characteristics in a considerably limited way. It leads to the fact that knowing and using the developmental psychological laws does not give real assistance to differentiated and person-centered teaching approaches. This paper presents empirical data to support the above statements and draws conclusions about the limited scope of the ’average’ and its appropriate interpretation and application.
Módszer: A vizsgálatunkban (N = 230) középiskolás diákok vettek részt, akikkel először
9. osztályos korukban, majd egy év múlva, 10. osztályban végeztünk kérdőíves felmérést. Ennek során felvettük a Matematikai Szorongást Mérő Tesztet (Nótin, 2011), az Osztálytermi Környezet Kérdőívet (Fejes, 2015) és a Tanulói Célok Kérdőívet (Fejes és Vígh, 2012).
Eredmények: Az elemzés során elkülönítettünk a mintában magas és alacsony matematika szorongásszinttel jellemezhető diákokat. Az alacsonyan szorongó diákoknak szignifikánsan jobb érdemjegyeik voltak matematikából, jobb motivációs bázissal rendelkeztek, magasabb tanári támogatást tapasztaltak és elsajátítási célstruktúrát észleltek. A matematikai szorongás az év végi érdemjegyekkel (r = –0,6; p < 0,001) és a matematikaórán kapott feladatok változatosságával (r = –0,5; p < 0,001) erős negatív kapcsolatban áll, a matematikaórán tapasztalt versenyeztetéssel (r = 0, 35; p < 0,001) pedig pozitívan korrelál. A két vizsgálat eredményeit tartalmazó komplex útelemzés alapján megállapíthatjuk, hogy a félév közben tapasztalt matematikai szorongás negatív hatással van az év végi a matematikai jegyekre, a rosszabb érdemjegyek pedig növelik a következő évben tapasztalt matematikai szorongást.
Következtetések: Az eredmények rávilágítanak, hogy a matematikai teljesítményben nagy szerepet játszik a diákok szorongása. Ezért fontos olyan környezet kialakítására törekedni, amely minimalizálja a tanulók szorongását és erősíti a diákok belső motivációját a tananyag elsajátítására.
Background and aims: Goal orientation theory is one of the most dynamically developing areas of learning motivational theories, which provides information about the learning environment in addition to individual motivational patterns (Urdan, 2010). The aim of our study was to map the environmental and motivational factors that infl uence the mathematics anxiety and mathematical performance of students in the framework of the goal orientation theory.
Methods: The sample consisted of secondary school students (N = 230) who completed the set of questionnaires in the 9th grade and a year later, in their 10th grade. The Mathematical Anxiety Test (Notin, 2011), Classroom Environment Questionnaire (Fejes, 2015) and the Student Goals Questionnaire (Fejes and Vígh, 2012) were used.
Results: During the analysis we distinguished students with high and low mathematical anxiety. Students with lower anxiety had signifi cantly better grades in mathematics, had a better motivational basis, they experienced higher teacher support and showed a rather mastery-oriented goal structure. Mathematical anxiety had a strong negative correlation with mathematic achievement (r = –0.6; p < 0.001) and the Task variable (r = –0.5; p < 0.001); however, it correlates positively with the Competition in mathematics (r = 0, 35, p < 0.001). Based on the complex pathway analysis of the results of the two studies it can be concluded that the mathematical anxiety experienced during the semester has a negative eff ect on the mathematical achievement at the end of the year, and the worse grades increase the mathematical anxiety in the following year.
Discussion: The results show that students’ anxiety plays a major role in mathematical
achievement. Therefore, it is important to create an environment that minimizes student anxiety and strengthens students’ internal motivation to learn the material.
Keywords: math anxiety, goal orientations, goal structures, learning environment
Módszer: A beválogatás első fordulójában 17 007 10–19 éves fiatal kognitív képességeit vizsgáltuk négy online teszt használatával: a fluid intelligencia mérésére a Mensa Hungariqa adaptív intelligenciatesztjét, a szókincs mérésére az adaptív NoVo tesztet, a munkamemória vizsgálatára az n-vissza teszt online verzióját használtuk, míg a problémamegoldást egy komplex problémamegoldó gondolkodást mérő eszközzel vizsgáltuk. A vizsgálati rész első felében azt elemezzük, hogy a Templeton program beválogatási folyamatában hogyan jelennek meg az elméletben bemutatott erősségközpontú tehetségvizsgálatok alapelvei. A második részben a teszteredmények alapján mutatunk rá néhány érdekes, a tehetségazonosítás szempontjából kiemelten fontos összefüggésre.
Eredmények: A beválogatási folyamatban érvényesülnek az erősségközpontú tehetségvizsgálatok alapelvei, az adatok alapján pedig kiderül, hogy a tesztek felső képességtartományban történő differenciálása kritikus pont, az életkor előrehaladtával, illetve a magasabb képességtartományokban gyengül a kognitív képességek közötti korreláció, valamint indokoltnak tűnik, hogy a beválogatási algoritmus során csak a kiemelkedő képességeket vegyük figyelembe.
Következtetések: A Templeton Program beválogatási folyamata egyedi, komplex és erősségorientált módon vizsgált nagy létszámú tanulói populációt, a folyamat elemzése alapján levonható tanulságok pedig elősegítik a hatékony és komplex tehetségazonosító rendszerek kialakítását.
Backround and goals: One of the main achievements of the Hungarian Templeton Program (2015-17) was to develop a complex and unique talent identificational system. The goal of this study is to introduce this methodology, through which the principles of a strength-focused talent identificational approach are presented.
Methodology: In the first round of the identificational process of the Program four cognitive abilities were assessed by online tests in 17.007 10-19 year-old students: fluid intelligence (adaptive test of intelligence by Mensa Hungariqa), vocabulary (adaptive NoVo test), working memory (n-back) and complex problem solving. In the study the selectional process is analysed acccording to the principles of strength-focused identification, then some test result are shown to illustrate these principles.
Results: The principles of strength-focused identification show up int the identificational process of the Templeton program. Differentiation in the higher ranges of cognitive abilities seems to be crucial, the correlation between ability domains is decreasing by age and in the higher ability ranges. In addition it seems to be reasonable to take only outstanding abilities and test scores into account in the evaluational algorithm.
Conclusion: In the selectional process of the Hungarian Templeton Program, test results of a high number of students were analysed in a unique, complex and strength-focused way. The detailed investigation of the process itself allows to draw general conclusions about effective identification..
Módszer: A Magyar Templeton Program beválogatási folyamata során az intellektuális téren tehetségesnek nevezhető tanulók (N = 2132) motivációját különféle eszközökkel vizsgáltuk, többek között egy félig strukturált írásbeli interjú segítségével térképeztük fel a tanórán kívüli elfoglaltságaikat, illetve azok motivációs hátterét. Ez utóbbit elsősorban a kedvelt tevékenységre vonatkozó „Miért szereted?” kérdés mentén, mert a kedvelt tevékenység, illetve a választás indoklása feltételezhetően a személy jellegzetes motivációs témáira utal. A válaszokat tartalomelemzéssel vizsgáltuk. k
Eredmények: Az elfoglaltságok mennyiségének és megjelenési formáinak feltérképezése során kiderült, hogy a kognitív téren tehetséges fiatalok között is jelentős az olyan iskolán kívüli tevékenységek mennyisége, amelyek nem az akadémiai területekhez kötődnek: a leggyakoribb válasz a sport volt. A válaszok tartalomelemzése során azt találtuk, hogy a kompetencia és az érdeklődés a kedvelt tevékenységek fő motivációs hajtóereje, illetve hogy az életkor előrehaladtával csökken az identifikáció és az érdeklődés, valamint nő a kompetencia és az ego-célok szerepe. A befektetett idő összefüggést mutat a sikerélmény megélésével és a társas élményekkel, de ebből a szempontból jelentősek a tanulási-tanítási kontextus jellegzetességei is.
Következtetések: Megállapíthatjuk, hogy a gyerekeket jellemző késztetések nem választhatók el a tanulási környezet tartós jellemzőitől (kihívást jelentő feladatok, kreatív klíma, társas inspiráció), valamint hogy az autonómia, a fejlődés iránti vágy és a kapcsolódás iránti szükséglet a tanulási tevékenységek belső motivációjának meghatározó elemei.
Background and goals: Learning and mastery motivation are basic drives of talent development. Therefore qualitative analysis of motivation is essential, although rarely used methodology in talent research. Our goal is to explore the understressed subjective aspects of learning motivation and to support optimal talent development.
Method: During the identificational phase of the Hungarian Templeton Program, motivation of students with high cognitive abilities (N=2132) was assessed by several tools, including a semi-structured written interview focusing on the motivational aspects of students’ extracurricular and outside school activities. The question ’Why do you like it?’ was asked to explore their characteristic personal motivational dispositions behind the choices. These answers we examined by content analysis.
Results: Studying the number and content of extracurricular and outside school activities it was revealed that even among cognitively outstandig students there is a significant number of outside school activites that are not related to academic fields: the most frequent answer was doing sport. Content analysis showed that competence and interest are the main motives for these activites, and the role of identification and interest decreases, while competence and ego-related goals grow with age. Concerning the invested time, success and affiliation seems to be the most relevant motivational factors, however the characteristics of the learning environment are also significant.
Discussion: It can be stated that the individual motivational patterns cannot be seperated from the permanent characterisitcs of the learning context (eg. challenging tasks, creative climate, social inspiration), and autonomy, eagerness to grow and the need for relation are determining elements of the intrinsic motivation in extracurricular learning activities.