Dalma Boldog
Assistant Lecturer, Department of Communication, Budapest Business School.
PhD, Doctoral School of Social Communication Of Budapest Corvinus University, Hungary. Her research interest is the information policy of state-socialist Hungary, especially the communication of the Chernobyl disaster of 1986. She is a book review editor of the Hungarian-language media studies quarterly Médiakutató [The Media Researcher].
PhD, Doctoral School of Social Communication Of Budapest Corvinus University, Hungary. Her research interest is the information policy of state-socialist Hungary, especially the communication of the Chernobyl disaster of 1986. She is a book review editor of the Hungarian-language media studies quarterly Médiakutató [The Media Researcher].
less
Related Authors
InterestsView All (15)
Uploads
Papers by Dalma Boldog
In this paper, I will argue that, after 1965, relations to the West have played an increasing role in Hungarian media policy. Based on a brief analysis of selected party communiqués, I will attempt to demonstrate how the opening process (nyitás) shaped the political expectations communicated to the media, and how openness (nyitottság) and its ‘challenging’ consequences were reflected upon in Hungarian media policy. I will focus on how the interpretation of information policy and the role of the media were changing in Hungary, and how this has affected the development of media research in the country.
Az atomkatasztrófa hazai médiareprezentációjáról akkor lehet komplex képet kapni, ha azt a korabeli politikai-tájékoztatáspolitikai kontextusban vizsgáljuk, és közben felfejtjük azt is, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésének milyen információi voltak a történtekről. Dolgozatomban előbb ismertetem a korabeli magyar médiarendszer sajátosságait, majd a levéltári források alapján annak járok utána, hogy mikor és miről értesült a pártvezetés a csernobili atomkatasztrófa után napokban, és milyen hazai intézkedések léptek érvénybe. Végül röviden bemutatom, hogy a magyar lakosság mikor és milyen tájékoztatást kapott a hivatalos közleményekből.
“The Soviet Comrades Do Not Inform Us” /
Measures after the Chernobyl nuclear disaster and the media representation of the accident in Hungary
From The Chernobyl nuclear disaster of 1986 was a complex case with several aspects: it was a health threat, it showed the technical backwardness of the Soviet Union, and it was also a political issue which still arouses the interest of the public. Due to the accident, the nuclear cloud polluted an area of over 30,000 square kilometers and reached Western European territories as well. The Soviet officials first held back all information, and then denied knowing anything about the accident. Two days later, after many official Western diplomatic inquiries, the Communist Party of the Soviet Union (cpsu) issued a short announcement on 28 April, in which they admitted the fact of the disaster. The first insufficient information had a significant impact on the Hungarian information policy, and the communication of the disaster is still a controversial topic in Hungary.
Media representation of the Chernobyl nuclear accident should be analyzed in a complex way considering the local and global political context, the local characteristics of the Soviet communist media system and also regarding the information which was available to the Hungarian political leaders. In this paper I attempt to show how this crisis communication case was managed in Hungary. First, I describe the local characteristics of the media system. Secondly, using official archival sources, I try to reveal what was told by the Soviet officials in the first days and what measures were introduced in Hungary. And finally, I will show when and what was communicated through the stateowned Hungarian media about the disaster.
On the 26 of April 1986, Reactor No. 4 of the Vladimir Ilyich Lenin Nuclear Power Plant exploded in the Soviet Union. Harmful radioactive fallout effused and polluted an area of over 30,000 square kilometers. The accident threatened most of the population of the Eastern Block, but the population did not receive appropriate information about the threat. In this paper, first I demonstrate how the Chernobyl case was managed by the Hungarian press on the Hungarian Radio and in the Hungarian broadcasts of Radio Free Europe. After, based on analyses of the accident made by the Mass Communication Research Centre I attempt to show how the researchers rated Hungarian mass communication. Finally, using the polls of the Research Centre, I will reveal how the accident and its public communication affected the re-sponders' everyday lives.
Books by Dalma Boldog
Mit tudott az állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetése a robbanásról? Mikor értesült először a magyar lakosság a katasztrófáról? Milyen rejtjeltáviratok érkeztek Moszkvából? Milyen döntéseket hozott a magyar válságstáb? Veszélyben voltak-e a május 1-jei felvonulás résztvevői? Hogyan kerültek be a Magyar Rádió híreibe titkosított nyugati hírek? Tudott-e élni a Magyar Televízió a vizuális kommunikációs előnyével? Hogyan reagált a magyar közvélemény a krízis kezelésére? Mit árul el Csernobil a Kádár-kori médiarendszerről? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kapunk Boldog Dalma Csernobil és a magyar média című könyvéből.
Boldog Dalma eddig feltáratlan vagy korlátozottan hozzáférhető pártpolitikai dokumentumokat, közvélemény-kutatásokat, tévéfelvételeket, rádióadásokat és sajtócikkeket vizsgálva azt mutatja be, miként alakult a magyar hírközlés a csernobili atomkatasztrófa utáni első három hétben, és hogyan reagált a társadalom. Az MSZMP hivatalos dokumentumai segítéségével azt is rekonstruálja, mit tudott a magyar pártvezetés, és milyen politikai iránymutatással zajlott a válság hazai kezelése. Láthatóvá teszi, hogyan reagált a magyar média erre a váratlan helyzetre. Az újságírói gyakorlatok feltárásával pedig rávilágít arra is, hogy miként működött a Kádár-korszak médiája a gyakorlatban, és hogyan lehetett tágítani a szovjet-kommunista sajtómodell kereteit.
A szerző nemcsak egy katasztrófa lenyomatait tárja fel, hanem a kötet első felében új szempontok alapján mutatja be a Kádár-kori médiarendszert és annak sajátosságait. A belpolitikai helyzetet, a külpolitikai stratégiát, a gazdasági kényszerpályát és a médiairányítási motivációkat figyelembe véve hat nagy tájékoztatáspolitikai időszakot határol el, így a csernobili atomkatasztrófa ügyét komplex módon tudja bemutatni és értelmezni.
In this paper, I will argue that, after 1965, relations to the West have played an increasing role in Hungarian media policy. Based on a brief analysis of selected party communiqués, I will attempt to demonstrate how the opening process (nyitás) shaped the political expectations communicated to the media, and how openness (nyitottság) and its ‘challenging’ consequences were reflected upon in Hungarian media policy. I will focus on how the interpretation of information policy and the role of the media were changing in Hungary, and how this has affected the development of media research in the country.
Az atomkatasztrófa hazai médiareprezentációjáról akkor lehet komplex képet kapni, ha azt a korabeli politikai-tájékoztatáspolitikai kontextusban vizsgáljuk, és közben felfejtjük azt is, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésének milyen információi voltak a történtekről. Dolgozatomban előbb ismertetem a korabeli magyar médiarendszer sajátosságait, majd a levéltári források alapján annak járok utána, hogy mikor és miről értesült a pártvezetés a csernobili atomkatasztrófa után napokban, és milyen hazai intézkedések léptek érvénybe. Végül röviden bemutatom, hogy a magyar lakosság mikor és milyen tájékoztatást kapott a hivatalos közleményekből.
“The Soviet Comrades Do Not Inform Us” /
Measures after the Chernobyl nuclear disaster and the media representation of the accident in Hungary
From The Chernobyl nuclear disaster of 1986 was a complex case with several aspects: it was a health threat, it showed the technical backwardness of the Soviet Union, and it was also a political issue which still arouses the interest of the public. Due to the accident, the nuclear cloud polluted an area of over 30,000 square kilometers and reached Western European territories as well. The Soviet officials first held back all information, and then denied knowing anything about the accident. Two days later, after many official Western diplomatic inquiries, the Communist Party of the Soviet Union (cpsu) issued a short announcement on 28 April, in which they admitted the fact of the disaster. The first insufficient information had a significant impact on the Hungarian information policy, and the communication of the disaster is still a controversial topic in Hungary.
Media representation of the Chernobyl nuclear accident should be analyzed in a complex way considering the local and global political context, the local characteristics of the Soviet communist media system and also regarding the information which was available to the Hungarian political leaders. In this paper I attempt to show how this crisis communication case was managed in Hungary. First, I describe the local characteristics of the media system. Secondly, using official archival sources, I try to reveal what was told by the Soviet officials in the first days and what measures were introduced in Hungary. And finally, I will show when and what was communicated through the stateowned Hungarian media about the disaster.
On the 26 of April 1986, Reactor No. 4 of the Vladimir Ilyich Lenin Nuclear Power Plant exploded in the Soviet Union. Harmful radioactive fallout effused and polluted an area of over 30,000 square kilometers. The accident threatened most of the population of the Eastern Block, but the population did not receive appropriate information about the threat. In this paper, first I demonstrate how the Chernobyl case was managed by the Hungarian press on the Hungarian Radio and in the Hungarian broadcasts of Radio Free Europe. After, based on analyses of the accident made by the Mass Communication Research Centre I attempt to show how the researchers rated Hungarian mass communication. Finally, using the polls of the Research Centre, I will reveal how the accident and its public communication affected the re-sponders' everyday lives.
Mit tudott az állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetése a robbanásról? Mikor értesült először a magyar lakosság a katasztrófáról? Milyen rejtjeltáviratok érkeztek Moszkvából? Milyen döntéseket hozott a magyar válságstáb? Veszélyben voltak-e a május 1-jei felvonulás résztvevői? Hogyan kerültek be a Magyar Rádió híreibe titkosított nyugati hírek? Tudott-e élni a Magyar Televízió a vizuális kommunikációs előnyével? Hogyan reagált a magyar közvélemény a krízis kezelésére? Mit árul el Csernobil a Kádár-kori médiarendszerről? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kapunk Boldog Dalma Csernobil és a magyar média című könyvéből.
Boldog Dalma eddig feltáratlan vagy korlátozottan hozzáférhető pártpolitikai dokumentumokat, közvélemény-kutatásokat, tévéfelvételeket, rádióadásokat és sajtócikkeket vizsgálva azt mutatja be, miként alakult a magyar hírközlés a csernobili atomkatasztrófa utáni első három hétben, és hogyan reagált a társadalom. Az MSZMP hivatalos dokumentumai segítéségével azt is rekonstruálja, mit tudott a magyar pártvezetés, és milyen politikai iránymutatással zajlott a válság hazai kezelése. Láthatóvá teszi, hogyan reagált a magyar média erre a váratlan helyzetre. Az újságírói gyakorlatok feltárásával pedig rávilágít arra is, hogy miként működött a Kádár-korszak médiája a gyakorlatban, és hogyan lehetett tágítani a szovjet-kommunista sajtómodell kereteit.
A szerző nemcsak egy katasztrófa lenyomatait tárja fel, hanem a kötet első felében új szempontok alapján mutatja be a Kádár-kori médiarendszert és annak sajátosságait. A belpolitikai helyzetet, a külpolitikai stratégiát, a gazdasági kényszerpályát és a médiairányítási motivációkat figyelembe véve hat nagy tájékoztatáspolitikai időszakot határol el, így a csernobili atomkatasztrófa ügyét komplex módon tudja bemutatni és értelmezni.