Hajnal Kiraly
Hajnal Király is a film scholar teaching regularly at the University of Szeged and Sapientia Hungarian University of Transylvania (Romania). Besides contemporary Hungarian and Romanian cinema, her present research interests are cinematic intermediality and applied film theory. Her most important publications include monographs and edited volumes on adaptation theory, cultural approaches to Eastern European Cinema and the cinema of Manoel de Oliveira, as well as several book chapters in volumes edited by Ágnes Pethő, Lars Elleström, Ewa Mazierska, Matilda Mroz, Elzbieta Ostrowska, Zsolt Győri, Louis Bayman, Natália Pinazza, among others. She has been repeatedly involved in group research projects led by Dr. Ágnes Pethő, at the Sapientia Hungarian University of Transylvania and financed by the Romanian Ministry of National Education, CNCS-UEFISCDI, the actual project number being PN-III-P4-PCE-2021-1297.
Supervisors: Dr. András Bálint Kovács, Dr. Clara Rowland, and Dr. Ágnes Pethő
Address: Szeged, Hungary
Supervisors: Dr. András Bálint Kovács, Dr. Clara Rowland, and Dr. Ágnes Pethő
Address: Szeged, Hungary
less
Related Authors
InterestsView All (19)
Uploads
Books by Hajnal Kiraly
A találkozás, a határon lét és a köztesség e filmek témáinak, produkciós létmódjának, a kutatási módszernek és a róluk írt tanulmányok diskurzusainak is közös nevezője. A kötet tanulmányai egy generációs jelenség értelmezéséhez nyújtanak támpontokat, amelyet a kritika Új Román Film és Magyar Új Film megnevezéssel illet. Azonban a két ország megfelelő új filmes vonulatai számos eltérést mutatnak a múltfeldolgozás, a filmes (európai és saját) hagyományhoz való viszonyulás és a jelen krízishelyzeteivel való megküzdési stratégiák tematizálásában. A kötet elemzései ezekre a különbségekre illetve azok történelmi, politikai, kulturális hátterére kívánnak rávilágítani.
A cím, Film a határon, többszörös határhelyzetet jelöl: a földrajzi és kulturális határt magyar és román, Kelet és Nyugat között, a helyi és globális filmes hagyományokhoz való viszony ambivalenciáját, a generációs identitáskeresés határait, a csak látszólag megkönnyített mobilitás buktatóit, az ideológiai és konceptuális (ön)értelmezések határmezsgyéjét, az átmenet elhúzódó krízisét és egy társadalmi szintű felnőtté válás látleletét. A négy fejezet tizenkét tanulmánya ezeket a témákat járja körül. Az első fejezet a kulturális öndefiníció, az ezzel feszültségbe kerülő mobilitás és a határátlépések filmjeit elemzi, különös tekintettel a találkozás és a visszatérés toposzára. Ezt követi a múltfeldolgozás különbőzőségeit kutató fejezet, amelyben helyet kap a patriárchális autoritás krízisének dinamikáját hordozó melodrámák elemzése, valamint a történelem vesztesei által kedvelt allegorikus ábrázolásmód szerepének tárgyalása. A feldolgozatlan múlt és a nem szűnő veszteségérzet természetes velejárója a melankólia, és annak közösségi változata, a nosztalgia, ami a harmadik fejezet tanulmányainak fókusza. A zenés nosztalgia témája már átvezet az utolsó fejezethez, amely a magyar filmek túlzottan vizuális, az érzelmek kifejezését más jelentésszintekre áthelyező, a testi érzeteket és a látást elválasztó stilustendenciáit elemzi.
Tartalom
A találkozás helyei
A találkozás helyei. A kulturális kapcsolat témája a magyar-román koprodukciókban
Menni vagy maradni? Hontalanok a kortárs magyar és román visszatérés-filmekben
Couleur locale: az intermediális ikonográfia mint akcentus
Amnézia és emlékezés
Az amnéziától az aktív emlékezésig: a memóriamunka reprezentációi a magyar és román filmekben
Az (el)hallgatás szövege a kortárs magyar és román (melo)drámákban
A társadalmi krízis allegóriái a román filmben: Pintilietől az Aferim!-ig
A veszteség alakzatai
Megmutatni a kimondhatatlant. A melankólia alakzatai a kortárs magyar filmben
A melankólia szépséges arcai Tarr Béla filmjeiben
A popzene mint a nosztalgia és a melankólia alakzata a Csinibabában és Liza, a rókatündérben
Test és elme között
Zenés hangulatok, testen kívüli érzések a magyar női melodrámákban
A klinikai tekintet diskurzusai a kortárs magyar filmben
Elménk szeme: vizuális játékok a kortárs magyar filmben (Hukkle és Napszállta)
Organized by tropes and topics, rather than chronological order of release, The Cinema of Manoel de Oliveira creates a unique lens through which to consider the director and the ways in which his work links cinema, literature, and other artforms. Hajnal Király sheds new light on Oliveira's filmography with new readings of his work in relation to 20th and 21st century history.
Papers by Hajnal Kiraly
A találkozás, a határon lét és a köztesség e filmek témáinak, produkciós létmódjának, a kutatási módszernek és a róluk írt tanulmányok diskurzusainak is közös nevezője. A kötet tanulmányai egy generációs jelenség értelmezéséhez nyújtanak támpontokat, amelyet a kritika Új Román Film és Magyar Új Film megnevezéssel illet. Azonban a két ország megfelelő új filmes vonulatai számos eltérést mutatnak a múltfeldolgozás, a filmes (európai és saját) hagyományhoz való viszonyulás és a jelen krízishelyzeteivel való megküzdési stratégiák tematizálásában. A kötet elemzései ezekre a különbségekre illetve azok történelmi, politikai, kulturális hátterére kívánnak rávilágítani.
A cím, Film a határon, többszörös határhelyzetet jelöl: a földrajzi és kulturális határt magyar és román, Kelet és Nyugat között, a helyi és globális filmes hagyományokhoz való viszony ambivalenciáját, a generációs identitáskeresés határait, a csak látszólag megkönnyített mobilitás buktatóit, az ideológiai és konceptuális (ön)értelmezések határmezsgyéjét, az átmenet elhúzódó krízisét és egy társadalmi szintű felnőtté válás látleletét. A négy fejezet tizenkét tanulmánya ezeket a témákat járja körül. Az első fejezet a kulturális öndefiníció, az ezzel feszültségbe kerülő mobilitás és a határátlépések filmjeit elemzi, különös tekintettel a találkozás és a visszatérés toposzára. Ezt követi a múltfeldolgozás különbőzőségeit kutató fejezet, amelyben helyet kap a patriárchális autoritás krízisének dinamikáját hordozó melodrámák elemzése, valamint a történelem vesztesei által kedvelt allegorikus ábrázolásmód szerepének tárgyalása. A feldolgozatlan múlt és a nem szűnő veszteségérzet természetes velejárója a melankólia, és annak közösségi változata, a nosztalgia, ami a harmadik fejezet tanulmányainak fókusza. A zenés nosztalgia témája már átvezet az utolsó fejezethez, amely a magyar filmek túlzottan vizuális, az érzelmek kifejezését más jelentésszintekre áthelyező, a testi érzeteket és a látást elválasztó stilustendenciáit elemzi.
Tartalom
A találkozás helyei
A találkozás helyei. A kulturális kapcsolat témája a magyar-román koprodukciókban
Menni vagy maradni? Hontalanok a kortárs magyar és román visszatérés-filmekben
Couleur locale: az intermediális ikonográfia mint akcentus
Amnézia és emlékezés
Az amnéziától az aktív emlékezésig: a memóriamunka reprezentációi a magyar és román filmekben
Az (el)hallgatás szövege a kortárs magyar és román (melo)drámákban
A társadalmi krízis allegóriái a román filmben: Pintilietől az Aferim!-ig
A veszteség alakzatai
Megmutatni a kimondhatatlant. A melankólia alakzatai a kortárs magyar filmben
A melankólia szépséges arcai Tarr Béla filmjeiben
A popzene mint a nosztalgia és a melankólia alakzata a Csinibabában és Liza, a rókatündérben
Test és elme között
Zenés hangulatok, testen kívüli érzések a magyar női melodrámákban
A klinikai tekintet diskurzusai a kortárs magyar filmben
Elménk szeme: vizuális játékok a kortárs magyar filmben (Hukkle és Napszállta)
Organized by tropes and topics, rather than chronological order of release, The Cinema of Manoel de Oliveira creates a unique lens through which to consider the director and the ways in which his work links cinema, literature, and other artforms. Hajnal Király sheds new light on Oliveira's filmography with new readings of his work in relation to 20th and 21st century history.